Perintfalvi Rita esete a vitaképességgel: csak szerintem szánalmas?

Disclaimer: ez a poszt a Perintfalvi-mérce szerint karaktergyilkosságot követ el (újra, már megint, folytatólagosan), nemtudományos, szakmaiatlan, méltatlan, NER-támadás, és különben is, miért nincs a szerzőnek doktorija? Ja, van neki, politikaelméletből.

Szóval itt van nekünk Perintfalvi Rita, a szélsőbalos feminista teológia idegenbe szakadt nagyasszonya, aki Grazból világosítja fel az elmaradott magyarokat. Perintfalvi szerint minden feléje irányuló kritika karaktergyilkosság, de legalábbis személye elleni támadás, egyben szakmaiatlanság. Ő jelentős, aki nem ért vele egyet, az jelentéktelen. Legutóbb egy árnyaltan nyilatkozó kollégának ment neki, mert bírálni merte őt. 

Perintfalvi egyébként épp könyvet jelentet meg a magyarországi egyházi abúzusokról, és képest azt hinni, hogy a Kocsis Máté-féle törvényjavaslat őmiatta, a könyvétől való félelem miatt készült. A könyvben személyes történeteket mesél el. Ez fontos dolog, még akkor is, ha a magyar egyház ez ügyben jobban áll a nyugatiaknál. Szóval ez egy nagyon fontos munka is lehetne, ha szakmailag ott lenne a szeren.

főleg sok évtizedre visszamenőleges oral history esetén. Nehéz ügy, de nem lehet mindent bemondásra elfogadni. 

Erre mit kommentel Perintfalvi Rita a minap saját oldalán?

Perintfalvi időnként saját magát ölelgeti, a témát tekintve esztétikailag meglehetősen groteszk módon:

De vissza a Perintfalvi által nehezen viselt kritikákra:

„CSAK SZERINTEM SZÁNALMAS? Amikor a Vasárnap.hu már a könyvem megjelenése előtt szisztematikus karaktergyilkosságot folytat ellenem, amibe most már egy katolikus papot is bevon és ráveszi, hogy a Facebook posztjaim alapján, egyetlen tudományos publikációm elovasása nélkül mondjon ítéletet a tudományos munkásságomról. Elhiszem én, hogy az is fájó dolog, hogy vannak a katolikus egyházban olyan teológusok (hjaj: teológusnők), akiknek sok kérdésben más a véleményük! A kedves atyának is üzenem, hogy olvassa el a tudományos munkáimat és ezek után adjon interjút rólam, mert ez így rendkívül inkorrekt hozzáállás.”

Az idézet Perintfalvi  Facebook-oldaláról származik. Nézzük, mi az egyetemén fellelhető életrajzában Perintfalvi önmeghatározása: „katolikus teológus, Ószövetség-tudós, vallástanár, kulturális menedzser, pszichoszociális megelőzésre specializálódott társadalmi menedzser, publicista, blogger.” A kulturális menedzserséget Perintfalvi Szombathelyen tanulta. Doktori fokozata teológiából van. 

A biblikus teológus Perintfalvi tárgyai Grazban, hol nem egyházi, hanem állami fenntartású teológiai fakultáson tanít: Harc a genderegyenlőségért a jobboldali populizmus és a vallási populizmus horizontjában; Bevezetés a teológiai nő-, férfi- és nemkutatásba; Interdiszciplináris nemi tanulmányok; Valós remény? Vallás a populizmus idején. Előadásai többek közt: Valódi remény a jobboldali populizmus helyett; Ellenállásra van szükség? Identitás- és nemi harcok a mai Európa jobboldali populizmusának és keresztény fundamentalizmusának horizontján; Identitásőrület, populizmus és fundamentalizmus a mai Európában - Ellenállás a szeretet civilizációjának nevében; Antigenderizmus, jobboldali populizmus, fundamentalizmus; Homofóbia, transzfóbia, és ezek átalakulása a keresztény gondolkodásmódban.

Mit követett el a Vasárnap.hu? Készített egy interjút Ádám Miklóssal, az esztergomi szeminárium biblikum tanárával, aki udvariasan, diplomatikusan és tapintattal elemzi, miért is szakmaiatlan és problémás Perintfalvi egész felfogása. 

Perintfalvi rendszeresen gyalázza és fundamentalistázza azt a Nagy Gergelyt is, akinek a blogján meglehetősen részletes kritikája jelent meg az elképzeléseinek egy hebraista tollából. A helyzet az, hogy a nem is feltétlen keresztény, hanem gyakran zsidó Biblia-szakértők Perintfalvi hébertudását meglehetősen hézagosnak ítélik. 

Aki itt valójában karaktergyilkosságot szeretett volna elkövetni, az Perintfalvi Rita,

De lássuk, hogy is működik ez!

Perintfalvi számonkéri Ádám Miklóson, hogy nem olvasta el a tudományos publikációit, és megjegyzi: bizonyára fájó dolog, hogy vannak, akik máshogy vélekednek a teológiáról az egyházban. Csakhogy épp Perintfalvi az, aki mindig hisztérikusan, személyeskedő támadást kiáltva reagál az őt érő kritikákra, és ő az, aki nehezen viseli az ellenvéleményt. Ráadásul a felvetett problémára Ádám Miklós reagál is, hiszen megjegyzi, teljes joggal, hogy ha valaki blogot, Facebook-posztokat írogat rendszeresen, állandóan mutogatva a teológiai doktori címét, attól elvárható, hogy a posztjaiban is ugyanazt a szemléletet képviselje, amit tudományosan is képvisel. Egyébként Perintfalvi tudományos tanulmányainak szakmailag nem sok köze van ahhoz, amiről posztol. 

Másrészt: ha egy teológus nyilvános Facebook-oldalt tart fenn, folyamatosan véleményt mond egyházi ügyekben, teológiai kérdésekben, és állandóan promotálja magát, az nem mondhatja, hogy őt kizárólag a tudományos publikációi alapján lehet megítélni. Már csak azért sem, mert ő az érdeklődő laikus közönségnek játszik, ami sokkal szélesebb körű hallgatóság. Hol van az megírva, hogy egy egyetemi embert csak a tudományos publikációi alapján lehet kritizálni? Miért ne lehetne Perintfalvi Rita álláspontjáról véleményt formálni a posztjai alapján? 

Őt publicistaként, bloggerként tilos kritizálni, vagy azt is csak teológiai doktorátussal. De igazából még úgy sem. Perintfalvi a szakmai és tudományos körökben kapott érdemi kritikákat nem olyan kutatóként fogadja, aki akár tévedhet is, hanem azokat is személyes támadásnak veszi.

Persze ha valaki dicséri a posztjait, akkor az rendben van, ott nem kötelező elolvasni a Perintfalvi-összest. A balos LMBTQ-teológiát nyomató Jézsó Tamás forrásai iránt kritikátlan szövegét leközli a Felszabtéren Perintfalvi, miközben Jézsónak hitoktató alapvégzettsége van, de doktorátusa nincs. Vallástanárnak titulálják, miközben épp az IBM-nél dolgozik. De ha Prózsa István református lelkész mondandója nem tetszik Perintfalvinak, akkor Perintfalvi őt lejelentéktelenezi és kitalálja rá a NERteológus kifejezést. Perintfalvi 

őket vezeti Perintfalvi Rita.

Ha a kritikusnak van PhD-ja, akkor – tipikus akadémiai kattanás – megvizsgálja az illető „jelentőségét”. Nem mintha Perintfalvi Rita annyira jelentős teológus lenne: ha nem lenne a blogja, akkor a feminista teológia nemzetközi szakmai körein kívül ismeretlen lenne. Így is az, Perintfalvi Rita csak a grazi egyetemen és a magyar érdeklődő közönség előtt „jelentős” és ismert. Mondhatnám: Magyarországon világhírű. Már csak azért is, mert a német teológia az utóbbi időben vesztett jelentőségéből, és egyre inkább átveszi a helyét az angol nyelvű. Persze tudom, Graz az már nyugat, nemzetköz, jelentőség. 

Nagy Gergelynek például ezt írta:

Azonban ha ő maga a kevésbé tekintélyes, az őt nem akadályozza meg a magasabb tudományos tekintély kritizálásában, legyen az akár a katolikus teológiai kérdésekben legfelső tekintélynek számító Hittani Kongregáció. Perintfalvi Rita ennek a döntésein is sajnálkozik, ha nem tetszenek neki. Időnként még Ferenc pápa sem elég szaktekintély, ám a grazi egyetem szakmán kívül ismeretlen professzora válaszát lehozza. 

Persze ha a doktorátus nélkül maradt Karácsony Gergely idézi őt, akkor az fontos, neki nem jár a lesajnálás és a felszólítás!

Érdemes megfigyelni, hogy Perintfalvi szinte minden posztjában szidja az egyházat és a jobboldalt: alig van jó szava az egyháziakról, mindig a kritika nyelvén szólal meg, és rajongótábora sem épp a hívek közül kerül ki elsősorban. Főleg a baloldali-ateista-agnosztikus közegnek játszik, legutóbb például a Partizánban.

Apropó, Partizán: Perintfalvi a tizedik perc után megjegyzi, hogy őszerinte az én egyik fő hivatkozási pontom gender-témában Gabriele Kuby, aki egy „fundamentalista-propagandista”, valamint „kártékony”.

A gender-elmélet kritikája című kötetemben összesen egyszer utalok Kubyre, a bevezetőben, mégpedig kritikusan: „A gender-elméletről már olvasható néhány kötet magyar nyelven – el sősorban Gabriele Kuby és Dominik Klenk munkái –, ám ezek meglátásom szerint nem elég alaposak, érvelésük is kívánni valót hagy maga után, ha egyáltalán megfogalmaznak bármilyen valódi kritikát a sopánkodáson túl.” A műsorban amúgy Betlen Anna világos és tisztességes szereplése mellett igen fura volt, amikor az elvileg katolikus Perintfalvi nagyon bátran megjegyezte, hogy ő márpedig nem foglal állást transz-kérdésben.

Jellemző Perintfalvi kommentpolitikája is: a lényegi,

a valóban gyalázkodó hozzászólásokat felnagyítja és áldozatnak állítja be magát miattuk. Hja kérem, a Facebook az nem egy teológiai folyóirat, meg nem egyetemi tanterem.

További kérdés az, hogy ha Perintfalvi szerint őt csak teológiai doktorival lehet kritizálni, akkor miért írogat publikációkat és blogbejegyzéseket olyan témákban, amelyekről neki nincs doktorátusa? Leginkább a politikai szövegeire gondolok, főleg a „jobboldali populizmust” kritizáló írásaira.

Persze általában gondosan hozzáveszi a „keresztény fundamentalizmust”, és akkor már a témakör rögtön elmondhatja, hogy teológiai vonatkozású a hozzászólása. De ez a trükk nem menti meg attól, hogy ezek politikaelméleti szövegek. 

Itt van például egy fordítás, Perintfalvi Rita egy bizonyos Hans Schelkshorn szövegét ültette át magyarra: eszerint az „új jobboldali ideológia” összeegyeztethetetlen a keresztény morállal. Perintfalvi valószínűleg azért fordította le a Mérleg számára a szöveget, mert egyet is ért vele. A meglehetősen felszínes és csúsztatásokkal teli szövegben a szerző az új jobboldalt – Donald Trumptól Orbán Viktorig és a francia ultrakatolikusokig – Alain de Benoist felfogásával azonosítja. Ez teljes botorság, lyukra futás. Ennek megállapításához pedig még csak a Pázmányon elvégzett és megvédett politikaelmélet doktorim tekintélyét sem kéne bevetnem. 

Egyébként meg: ha a pogány Benoist problémás a kereszténység szempontjából, akkor a feminista szerzők tömkelege is az, nem is beszélve Marxról és a posztmodernekről. 

Nem vagyok híve a Perintfalvi-féle PhD-fétisnek, viszont van egy doktorátusom politikaelméletből. A három doktori szigorlati tárgyam ráadásul a konzervativizmus, a demokrácia-elméletek és a nacionalizmus-elméletek voltak. Tehát a Perintfalvi-mérce szerint automatikusan jobban értek a jobboldali populizmushoz, mint ő.

Ha ő eleve lesöpör az asztalról minden kritikát azért, mert az úgymond „jobboldali”, „NER-ista” vagy épp a hagyományos teológia köreiből érkezik, akkor mi is lesöpörhetjük az övét azzal, hogy feministával és – a legnagyobb baj – önimádóval van dolgunk.

Képek forrása: Partizán YouTube-csatorna, Perintfalvi Rita Publik