Külvárosi aranykorok

III. évfolyam 14. szám | Meta - Budapesti történetek
2021. április 8.
A külvárosokat gyakran a nyomorral azonosítjuk, pedig voltak környékek, amelyek a társadalmi jólét gyorsan fejlődő központjai is voltak, hirdetve egykor azt, hogy az ember tényleg jóra született.

Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.

Ranolder János (1806–1875) Pécsett látta meg a napvilágot, de Veszprémben lett püspök alig negyvenhárom évesen. Felmenői 1762 óta foglalkoztak kesztyűkészítéssel, ők alapozták meg a világhírű pécsi hagyományt. A püspök nem szakadt el a hétköznapoktól: Badacsonyban, Csopakon, Hegyalján még szőlőt is telepített. Akkor hívta a halál, amikor sokadik jótéteményeként „szürke nénék által kezelendő leánynöveldét” kívánt létesíteni Pesten.

Ennek körülményei ma is aktuálisak. Ranolder százezer forintot biztosított a házra, cserébe telket kért a fővárostól, hogy legyen hol építeni. A közgyűlésben azonban elakadt az ügy. A mindent tudó Sztupa Győző azt tette szóvá, hogy „inkább szükséges a leányok nevelését a családi életre szokott nőkre bízni s nem a családiasságot nélkülöző apácákra”. Simon Florentet pedig az nyugtalanította, hogy „az alapítandó intézet felekezeti, mint azt a cím, a »katolikus leánynövelde«, eléggé igazolja”, ami nem támogatható. Már ekkor kiabálások jelezték, hogy ha más felekezet kapott telket, akkor ezeknek is jár. Mátyus Arisztid úgy kontrázott erre, hogy Ranolder nem volt jóhiszemű. Ha volt százezre, akkor tudott volna még adni hatot telekre. Az igazi célja az volt, hogy éket verjen a tanácsnokok közé.

Végül csak felépült a korszerű lányiskola a Ferenc­városban, ahol ma a Thaly Kálmán és a Vendel utca összefut. Az utóbbi évtizedekben csak nyomorról hallottunk, ha külváros került szóba. Így fogalmunk sincs, hogy a környék a társadalmi jólét gyorsan fejlődő központja is volt, hisz sorra épültek erre a klinikák, iskolák, effélék. Például az Eszter­házyné Batthyány Johanna által támogatott gyermekkórház, amely a negyedik ilyen volt Európában, a Zichy-Metternich Melánia grófnő által alapított Bakáts téri Erzsébet-homeopatakórház, a 2009-ben bezárt Schöpf-Merei anyavédelmi központ elődje vagy Pest első árvaháza, amelyet Liszt Ferenc koncertekkel segített. A Füvészkerttel együtt mindez azt sugallta, hogy az ember tényleg jóra született.

Nyitóképen: Füvészkerti pillanat 1905-ből virágzó amazóniai tündérrózsákkal. Fotó: Fortepan / ELTE Füvészkert

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés