A hallgatók harmada kiesik az egyetemről

2021. március 20. 7:57
A legnagyobb „veszélyben” az informatikusok és a jogászok vannak, a lemorzsolódás esélye pedig nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben. Összefoglalónk.

„Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja” – írja a szombati Magyar Nemzet.

A legnagyobb „veszélyben” az informatikusok és a jogászok vannak

– teszi hozzá a lap.

Az életkor is releváns tényező

Számít a kor: ahol fiatalabb az oktatói gárda, ott sikeresebbek a hallgatók. A hároméves alapképzések több mint harmada abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon.

A lemorzsolódás esélye nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben.

Több férfi esik ki a rendszerből, mint ahány nő

Az ötéves, osztatlan képzések esetén hasonlóak az arányok: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. A legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnökiből és az általános orvosiból. Sokan gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után távozik az egyetemről.

Többen jutnak el a diplomáig azok közül, akik ingyen tanulnak.

A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a hallgatók. Különösen jól áll a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze 3-6 százalékos a lemorzsolódás. Az OH tanulmánya elérhető a felvi.hu oldalon.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

Összesen 133 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A ma kiadott diplomák 80 %-a az én nagyon régen kiadott diplomám
értékét devalválja. Egy korosztályból legfeljebb 30-35 %-ot engednék
a felsőoktatásba és ezeknek a felét engedném egytemi diplomához
jutni.

A felsőoktatásba be nem jutoknak speciális, adott rész-szakterületre
optimalizált képzést biztosítanék. Annyit kelljen tudniuk, hogy mikor
kell felhívni a mérnök urat.

Az általam mondott szám mélyen alatta van annak, ahányan ma a
pontszámok alapján bekerülnek az egyetemekre.

Ezt akartam én is írni. Hallgatóként/oktatóként évtizedekig voltam a BME kötelékében. Az volt kimondatlanul az egyetem hozzáállása, hogy egy képzetlen mérnök óriási károkat tud okozni, ezért az alkalmatlanokat ki kell szűrni, nem szabad a követelményekből engedni a fejkvóta miatt.

Az utolsóval (20% jó mérnöki munkára) vitatkoznom kell.. Tényleg kb. ennyi volt alkalmas fejlesztő/tervezőnek, viszont számos más terület is volt. pl. a folyamatirányítók vagy a mérnök-üzletkötők etc. munkája is mérnöki tudást igényelt. A bolognai rendszerrel bonyolultabb lett a dolog. Mérnöknek nevezik a BSc-t és az MSc-t végzetteket is, bár igazából okleveles mérnöknek csak az utóbbiak tekinthetők.

Lehet, hogy előfelvételis volt. Én szeptemberben vonultam be, és a következő év júliusában szereltem le.

Nem jó a felvételi rendszer.
Írásbeli és szóbeli a szükséges tárgyakból a választott intézményben legyen, mint régen.
A hozott pontokat meg el kell felejteni.

A bekerülőket meg az első évben meg kell rostálni. Nincs kredit, évismétlés van.
Hiba éveket elvenni a gyerekek életéből.

Akkor lehet, hogy tényleg sima sorkatona volt és nem 10 hónapos előfelvételis, mert mi tényleg kezdtünk szeptemberben, a leszerelés után. Egyébként a Vegyészkart sokan csak 6-7 év alatt fejezték be. Az induló husz fő feletti tankörömből, talán egy tucatnyian végeztünk öt év után. ( Úgy heten már az első év után évismétlésre buktak, de részben pótolta őket a fentről lecsurgó társulat.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés