Rózsa Sándor, a szabadságharc gerillája

2021. március 10. 12:00
Kossuth Lajos amnesztiában részesítette, ezután szabadcsapatával részt vett a délvidéki harcokban, a törvényenkívülisége azonban mindvégig szálka maradt a katonai vezetés szemében. A legendás betyár sorsának izgalmas fordulatai az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejéből.

Pap Lázár írása a Mandiner hetilapban.

Szamosújvár börtönében raboskodott egy idősödő, zömök férfi, hetyke bajsza mindig be volt sodorva, szeme pedig komoran és szürkén nézett ki soványodó arcából. Szabóként dolgozott a fegyházban, de az egyre gyakoribb betegeskedései miatt a kevésbé fáradságos harisnyakötés lett a mindennapi munkája. Végül tuberkolózis végzett vele 65 évesen. Csak a testét temették el, a koponyájára kíváncsiak voltak az orvosok, hogy elváltozott-e az agressziótól, így vizsgálatoknak vetették alá. A koponyájának a teteje a mai napig látható a budapesti Rendőrmúzeumban, még a sérülés is látszik rajta, amelyet fokossal ejtett rajta egy nő, aki feladta a hatóságoknak a betyárkirályt.

A leghíresebb magyar betyár a szegedi tanyavilágban született 1813. július 16-án. Nem iskoláztatták, a juhokat őrizte gyerekként, huszonhárom évesen marhalopásért a szegedi börtönbe került. Onnan megszökött, és beállt a futóbetyárok közé, ahol hamar vezérként emelkedett ki, és bandájával a környék módosabb gazdáit fosztogatta. 1845-ben megpróbált törvényes útra térni, de V. Ferdinánd elutasította az amnesztia iránti kérelmét. Sorsában az egyik legizgalmasabb fordulatot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hozta el. Kossuth Lajos amnesztiában részesítette azzal a feltétellel, hogy bekapcsolódik az önvédelmi háborúba, és lovascsapatot szervez.

Rózsa Sándor a hon hasznos polgára kíván lenni, és százötven pusztai lovassal készen áll a haza megmentésére sietni”

Hogy Rózsa miként ajánlotta fel szolgálatait Kossuthnak a bocsánatért cserébe, és hogy jutott el hozzá az amnesztialevél, arról több történet is ránk maradt. Jókai egy elbeszélésében azt írta, hogy a betyár levélben kereste meg Kossuthot, a szabadságharc vezére pedig az íróra bízta az amnesztialevél átadását. Az elbeszélés György nevű főhőse, aki a szerzőt takarja, egy félegyházi fogadóban találkozik a betyár küldöttjével, aki elvezeti a vezéréhez a pusztába; amikor a megbocsájtást jelentő amnesztialevelet megkapja Rózsa, elsírja magát az örömtől. Könnyen meglehet, hogy ez a történet csupán a nagy mesemondó fantáziájának szüleménye. Maga Jókai egy másik művében egy sokkal hitelesebbnek tűnő verzióval állt elő a levél átadását illetően: „E bűnbocsátó okiratot Kossuth Félegyházára küldé, ott egy kijelölt helyen Rózsa Sándor küldöttje átvette azt, s kevés napok múlva az ígért csapat fegyverben állt s rögtön leküldetett a rácok ellen…”

Nyitókép: Wikipédia

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés