Azt nem tudni, Amerika szövetségesei miként reagáltak a figyelmeztetésre, de a magyar válasz meglehetősen elegánsra sikeredett, mely csak annyiból állt, hogy a jelzett témát a magyar vezetés belügyként és nem szövetségi kérdésként kezeli. Nemcsak azért volt mértéktartó kormányunk reakciója, mert a bideni stílus nem támogatott a nemzetközi diplomáciában, hanem a megfontoltság sem teszi lehetővé az otrombaságot.
A politikai bölcsesség, miként a bölcs gondolkodók úgy általában, nem nagysághoz, azaz mérethez, hanem időhöz, azaz életkorhoz kötöttek. A tapasztalathoz, a kiérlelt életszemlélethez hosszú idő kell. Húszévesen lehet valaki zseniális matematikus, művész vagy bármilyen tudományban jártas. A képességek és szorgalom már korai életkorban sikerre vezethetik a kiválasztottakat. De hogyan lehetne bárki bölcs megfelelő élettapasztalat nélkül? A tehetséget a múló idő érleli valóban nehezen támadható éleslátássá.
Nincs másként a politika világában sem. Nem sovinizmus, hanem tény, hogy Magyarország azon kevesek táborához tartozik, ahol az államiság már ezer éve fennáll. Mellőzve az érvek sokaságát, csak annyit tehetünk hozzá – bár szerényen –, hogy ezzel szemben az Egyesült Államoknak még kétszáz éves múltja sincs. Birtokol viszont hatalmas földrajzi területet, a Fed nyomdájából kikerülő számolatlan mennyiségű dollárkötegeket és persze erős hadsereget.”