Hogy áll az oltással Németország?
A szerző a Mathias Corvinus Collegiumban működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mióta december végén hazánkba megérkezett az első adag vakcina, globális verseny alakult ki a lakosság mihamarabbi beoltása ügyében. De vajon hogyan áll Európa legnagyobb országa, Németország e téren? Gyorsjelentés a német Covid-helyzetről.
Az oltás kérdése mind idehaza, mind Németországban politikai kérdéssé nőtte ki magát. Míg Magyarországon az oltásszkeptikusok, az összeesküvéselmélet-hívők, vagy épp ellenzéki politikusok vonják kétségbe a kínai vagy az orosz vakcina hatásosságát, Németországban egészen más kérdések vetődnek fel oltásfronton. A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn már tavaly nyáron nagy vakcinabeszerzésbe kezdett volna francia, olasz és holland kollégáival, de sajtóértesülések szerint maga a kancellárasszony állította meg ezt a magánakciót, egy közös „európai” megoldást, magyarán beszerzést sürgetve. Később, mint ismeretes, a nagy európai beszerzés befuccsolt, s a németek (is) magukra maradtak (mint arról a Mandiner is írt január 14-i számában).
Angela Merkel kancellárasszonyt saját bevallása szerint furdalja, hogy Izrael, az Egyesült Királyság vagy akár az Egyesült Államok is jobban haladnak a vakcina beadásával, de az ő szavaival élve „összességében semmi nem siklott félre”, vagyis a közös EU-s beszerzés is sikeresnek mondható. Az AstraZeneca gyors nagy-britanniai engedélyezésével kapcsolatosan a kancellárasszony megvédte az alapos – de lassabb – Európai Uniós engedélyezést. Na de lássuk is, mit mutatnak jelenleg a számok Németországban.
Jelen állás szerint az országban 2,153 millió kapott valamilyen oltóanyagot, s 834.000 fő már a második adagon is túl van (február 5-i adatok). Nemzetközi összehasonlításban ezzel Németország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel Magyarország mögött, hisz idehaza ezer lakosra vetítve kb. 37 főt oltottak be. Németország, bár a vírus első hullámában még bezzegországnak számított, a második hullámban, s kiváltképp a késlekedő oltás tekintetében elveszítette eddigi előnyét. Így aztán érthető, hogy elkezdődött egy belpolitikai adok-kapok, keresve a kudarc felelőseit, s lehetséges kiutakat.
Az oltást jelenleg a december 27. óta forgalomban lévő Biontech/Pfizer és a később engedélyezett Moderna vakcinákkal végzik, s a különböző tartományokban (Länder) eltérő tempóban haladnak, itt az ezer főre eső ráták egy 30-50/fő között skálán mozognak. Érdekesség, hogy a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium még decemberben ajánlást adott ki arról, hogy egy Biontech/Pfizer ampullából öt helyett hat adagot nyerjenek ki, és ezt az eljárást az Európai Gyógyszerügynökség nem sokkal később hivatalosan is engedélyezte. Februártól az AstraZeneca oltóanyaggal is dolgoznak, s Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint ebben a hónapban várható a nagy áttörés, ami majd az oltások számának megduplázódásában mutatkozni. Még ha ez sikerülne is,
Jelen állás szerint ugyanis a meglévő három vakcina (Biontech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca) mellett szükséges lenne még további egy-két gyártó készítményére is, mint pl. a német fejlesztésű CureVac vagy a Johnson & Johnson által fejlesztett oltóanyagok, melyek még nem rendelkeznek EU-s engedéllyel, így használatukkal nem lehet számolni a második negyedév elött. A Sanofi/GFK vakcinájának fejlesztése csúszik, s egyébként se állna rendelkezésre a negyedik negyedév előtt.
A döcögősen haladó oltakozási folyamat és az egyre inkább idegőrlő lezárások miatt a február elsejei nagy oltási csúcstalálkozó előtt Markus Söder bajor miniszterelnök arra sürgette az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy mielőbb vizsgálják meg az orosz és a kínai vakcina hatékonyságát. Az amszterdami (korábban londoni) székhelyű EU-s ügynökségnél viszont széttárják karjaikat: Ilyen jellegű kérelem hozzájuk bizony még nem futott be.
Németországban egyébként a vírus terjedése ellen sokkal szigorúbb korlátozásokat vezettek be, mint idehaza. A német intézkedéseket elnézve Magyarországon igazi paradicsom van. Nagy elkeseredést okoz például – nemcsak a kisgyerekesek körében –, hogy az iskolák, óvodák, bölcsődék már jóval karácsony előtt (ismét) bezártak, s az élelmiszerüzletek és patikák kivételével majdnem minden zárva van. Ami viszont még deprimálóbb, az az a tény, hogy
„Nagyon jó adatokat olvastunk az orosz oltóanyagról” – ezt a mondatot viszont már Angela Merkel kancellárasszony mondta, aki „herzlich willkommen” szavakkal illeti az orosz vakcina esetleges engedélyeztetéséről szóló találgatásokat. Hozzáfűzte még azt is, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel is tárgyalt már e témában. Mint ismeretes, a The Lancet folyóiratban a minap publikált tanulmány szerint több mint 90 százalékos az orosz Szputnyik hatékonysága. A világszerte már több mint másfél millió embernek beadott orosz készítmény eddig nem okozott komolyabb komplikációkat, s neki köszönhetően a szomszédos Szerbia egyfajta példamutató ország lett.
A fenti példákat elnézve talán Magyarország sem tévedett nagyon, amikor hatóságai az európai engedélyezési eljárásokat megelőzve jóváhagyták a Szputnyik vakcinát, valamint a Sinopharm kínai oltóanyagot. S talán akkor sem jártunk rossz úton, amikor a magyar kormány belekezdett ezeknek az oltóanyagoknak a vásárlásába. E téren most már lassan máshol is kezdik felismerni, hogy az emberek egészségének megvédése nem lehet ideológiai kérdés, s mihamarabb kell cselekedniük a döntéshozóknak.
Összesen 33 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Akkor azt fogják mondani, hogy ők mindig is ezt mondták. Tíz éve ezt csinálja az ellenzék. Mikor kormányoztak, akkor is ezt csinálták, nulla előrelátás, de mindenre volt egy magyarázatuk.
Bejelentkezés