Hogy áll az oltással Németország?

A szerző a Mathias Corvinus Collegiumban működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

Mióta december végén hazánkba megérkezett az első adag vakcina, globális verseny alakult ki a lakosság mihamarabbi beoltása ügyében. De vajon hogyan áll Európa legnagyobb országa, Németország e téren? Gyorsjelentés a német Covid-helyzetről.

Az oltás kérdése mind idehaza, mind Németországban politikai kérdéssé nőtte ki magát. Míg Magyarországon az oltásszkeptikusok, az összeesküvéselmélet-hívők, vagy épp ellenzéki politikusok vonják kétségbe a kínai vagy az orosz vakcina hatásosságát, Németországban egészen más kérdések vetődnek fel oltásfronton. A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn már tavaly nyáron nagy vakcinabeszerzésbe kezdett volna francia, olasz és holland kollégáival, de sajtóértesülések szerint maga a kancellárasszony állította meg ezt a magánakciót, egy közös „európai” megoldást, magyarán beszerzést sürgetve. Később, mint ismeretes, a nagy európai beszerzés befuccsolt, s a németek (is) magukra maradtak (mint arról a Mandiner is írt január 14-i számában).

Angela Merkel kancellárasszonyt saját bevallása szerint furdalja, hogy Izrael, az Egyesült Királyság vagy akár az Egyesült Államok is jobban haladnak a vakcina beadásával, de az ő szavaival élve „összességében semmi nem siklott félre”, vagyis a közös EU-s beszerzés is sikeresnek mondható. Az AstraZeneca gyors nagy-britanniai engedélyezésével kapcsolatosan a kancellárasszony megvédte az alapos – de lassabb – Európai Uniós engedélyezést. Na de lássuk is, mit mutatnak jelenleg a számok Németországban.

Jelen állás szerint az országban 2,153 millió kapott valamilyen oltóanyagot, s 834.000 fő már a második adagon is túl van (február 5-i adatok). Nemzetközi összehasonlításban ezzel Németország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel Magyarország mögött, hisz idehaza ezer lakosra vetítve kb. 37 főt oltottak be. Németország, bár a vírus első hullámában még bezzegországnak számított, a második hullámban, s kiváltképp a késlekedő oltás tekintetében elveszítette eddigi előnyét. Így aztán érthető, hogy elkezdődött egy belpolitikai adok-kapok, keresve a kudarc felelőseit, s lehetséges kiutakat.

Az oltást jelenleg a december 27. óta forgalomban lévő Biontech/Pfizer és a később engedélyezett Moderna vakcinákkal végzik, s a különböző tartományokban (Länder) eltérő tempóban haladnak, itt az ezer főre eső ráták egy 30-50/fő között skálán mozognak. Érdekesség, hogy a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium még decemberben ajánlást adott ki arról, hogy egy Biontech/Pfizer ampullából öt helyett hat adagot nyerjenek ki, és ezt az eljárást az Európai Gyógyszerügynökség nem sokkal később hivatalosan is engedélyezte. Februártól az AstraZeneca oltóanyaggal is dolgoznak, s Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint ebben a hónapban várható a nagy áttörés, ami majd az oltások számának megduplázódásában mutatkozni. Még ha ez sikerülne is,

Jelen állás szerint ugyanis a meglévő három vakcina (Biontech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca) mellett szükséges lenne még további egy-két gyártó készítményére is, mint pl. a német fejlesztésű CureVac vagy a Johnson & Johnson által fejlesztett oltóanyagok, melyek még nem rendelkeznek EU-s engedéllyel, így használatukkal nem lehet számolni a második negyedév elött. A Sanofi/GFK vakcinájának fejlesztése csúszik, s egyébként se állna rendelkezésre a negyedik negyedév előtt.

A döcögősen haladó oltakozási folyamat és az egyre inkább idegőrlő lezárások miatt a február elsejei nagy oltási csúcstalálkozó előtt Markus Söder bajor miniszterelnök arra sürgette az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy mielőbb vizsgálják meg az orosz és a kínai vakcina hatékonyságát. Az amszterdami (korábban londoni) székhelyű EU-s ügynökségnél viszont széttárják karjaikat: Ilyen jellegű kérelem hozzájuk bizony még nem futott be. 

Németországban egyébként a vírus terjedése ellen sokkal szigorúbb korlátozásokat vezettek be, mint idehaza. A német intézkedéseket elnézve Magyarországon igazi paradicsom van. Nagy elkeseredést okoz például – nemcsak a kisgyerekesek körében –, hogy az iskolák, óvodák, bölcsődék már jóval karácsony előtt (ismét) bezártak, s az élelmiszerüzletek és patikák kivételével majdnem minden zárva van. Ami viszont még deprimálóbb, az az a tény, hogy

„Nagyon jó adatokat olvastunk az orosz oltóanyagról” – ezt a mondatot viszont már Angela Merkel kancellárasszony mondta, aki „herzlich willkommen” szavakkal illeti az orosz vakcina esetleges engedélyeztetéséről szóló találgatásokat. Hozzáfűzte még azt is, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel is tárgyalt már e témában. Mint ismeretes, a The Lancet folyóiratban a minap publikált tanulmány szerint több mint 90 százalékos az orosz Szputnyik hatékonysága. A világszerte már több mint másfél millió embernek beadott orosz készítmény eddig nem okozott komolyabb komplikációkat, s neki köszönhetően a szomszédos Szerbia egyfajta példamutató ország lett.
 
A fenti példákat elnézve talán Magyarország sem tévedett nagyon, amikor hatóságai az európai engedélyezési eljárásokat megelőzve jóváhagyták a Szputnyik vakcinát, valamint a Sinopharm kínai oltóanyagot. S talán akkor sem jártunk rossz úton, amikor a magyar kormány belekezdett ezeknek az oltóanyagoknak a vásárlásába. E téren most már lassan máshol is kezdik felismerni, hogy az emberek egészségének megvédése nem lehet ideológiai kérdés, s mihamarabb kell cselekedniük a döntéshozóknak.