Református lelkész, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának alapítója és vezetője, coach és szupervizor: Erdős Eszter harminc éve tart egyéni és csoportos foglalkozásokat, s küzd a nehéz sorba kerülő emberek testi-lelki meggyógyulásáért a ráckeresztúri rehabilitációs központban.
2020. december 09. 14:33
p
0
0
0
Mentés
GacsályiSáraírásaaMandinerhetilapban.
„Az itteni emberek legtöbb problémájának megoldásához kevés a terápia, inkább csodára van szükség. Ha csak addiktológiai szakember lennék, sok kliensemmel kapcsolatban széttárnám a kezem, mert emberileg gyakran nincs megoldás a gondjaikra. Annyi sebből vérzik a történetük; mentális, szociális és spirituális szinten is sérültek már, kapaszkodót pedig nem találunk sem a múltban, sem a jövőben. Nagy kincs, hogy hívő emberként tudok feléjük fordulni és bízni a változásban” – mondja Erdős Eszter. Számára a hit és a pszichológia jól megfér egymás mellett: az emberi segítségnyújtás, a tudomány határán túl számos alkalommal látta Isten gyógyító erejét megnyilvánulni.
Eszter 1984 óta foglalkozik szerhasználókkal. A nyolcvanas évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista Magyarországon is gondot okoz a drog, így az állam az egyházhoz fordult segítségért. Hároméves előkészítés után, 1987 februárjában nyitotta meg kapuit Ráckeresztúron a református egyház drogmissziós intézménye. Esztert választották ki a munkafolyamatok egyik vezetőjének: jól ismerte ezt a világot, fiatalkorában, még megtérése és teológiai tanulmányai előtt az átlagosnál jobban elmerült benne. „Magam is kallódó fiatal voltam, négy gimnáziumba jártam, elszöktem otthonról, csöveztem, országos körözés volt ellenem. Drogosok között is sok időt töltöttem, bár sosem használtam semmilyen tudatmódosítót. Egyszerűen szorongó voltam, és a periférián élők között jobban éreztem magam. Nem véletlenül vagyok itt, ahogyan a kollégáim se: mind kötődünk valamilyen módon ehhez a világhoz, és ez így van jól.”
Fotó: Mátrai Dávid
Az eltelt több mint harminc évben az anyagot használók közössége és a divatos kábítószerek is megváltoztak. „A nyolcvanas években a bejövőknek az a »picike problémájuk« volt, hogy drogfüggők, ma viszont megfejeli ezt a mindenféle pszichiátriai kórkép, amit a fű és a dizájnerdrogok aktivizálnak az arra érzékenyeknél. Szomorú az, amikor megszűnik a droghatás, de a pszichés probléma megmarad – mondja a szakember. – A drogozásnak a hetvenes-nyolcvanas években volt egy értelmiségi-ellenzéki feelingje; a szerhasználók Dosztojevszkij-kötetekkel mászkáltak a Fiatal Művészek Klubjában. A hippikultúra szele meghatározó volt, legalábbis érzés szintjén. A rendszerváltással ez is megváltozott, bejöttek a klasszikus kemény drogok, amelyek szélesebb rétegekhez jutottak el, így hamar lecsúszott ez a szubkultúra a Harlem szintjére. Súlyos bűncselekményekkel, erőszakkal teli világ a mai napig.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.