Az átláthatóságot kérné számon a techóriásokon az igazságügyi tárca

2020. december 4. 12:00
Célunk, hogy a digitális térben is garantáljuk a véleménynyilvánítás szabadságát a hamisan értelmezett politikai korrektség korlátozásai nélkül – írta megkeresésünkre az Igazságügyi Minisztérium. A tárca már a Facebookkal is levelezett, ám az ilyen cégek ellenőrzése globális kihívást jelent.

Az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága előtt volt kénytelen magyarázkodni Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója és Mark Zuckerberg, a Facebook atyja az általuk vezetett közösségi médiumok nem éppen átlátható cenzúrázási tevékenysége miatt. Az apropó az elnökválasztási kampány volt, az ülésen pedig – idézte fel minapi bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter – több politikus kifogásolta, hogy mindkét közösségi platform blokkolta a Joe Biden fiáról és üzleti ügyeiről szóló információkat, valamint nem engedték megosztani a New York Post amerikai lapban megjelent oknyomozó riportot.

A beszámolók szerint Dorsey

elismerte, hogy letiltották a Bidenre vonatkozó kompromittáló híreket,

és saját maga erősítette meg azt is, hogy jogosak egyes törvényhozók aggodalmai. Zuckerberg is hasonlóképpen vélekedett, és egy átlátható folyamat szükségességére hívta fel a figyelmet.

Bár a tengeren túl történt, az ilyen, és a hasonló esetek is arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a globális cégek akár a jövőnket befolyásoló politikai folyamatokba is be tudnak avatkozni, úgy, hogy ezzel jelen állás szerint nem lehet őket elszámoltatni. Varga Judit szerint bizakodásra ad okot, az átláthatóság már nemcsak a kormányzatok számára fontos, hanem elméletileg a globális technológiai cégek kívánalma is. Hozzátette: „Ez azonban ma még egy kijelentés csupán, hiszen jelenleg

a techóriások bármit megtehetnek velünk és az adatainkkal, mindezt különösebb következmények nélkül.”

A Századvég tavalyi elemzése ennél is keményebb megállapításokat tett: „A Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika mentén cselekednek. Céljuk a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg.”

Bizottsági munka

Az IM által kezdeményezett Digitális Szabadság Bizottság mindenesetre éppen azért jött létre idén májusban, mert a miniszter szerint „van tennivalónk az ügyben”. Megkerestük a tárcát, hogy a szervezet milyen tevékenységet végzett eddig, mire jutottak, s mik a következő időszak tervei.

A téma egyre fontosabb. Az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kérdése ugyanis az, hogy képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben. Az IM válasza szerint pedig a „mindenkori magyar igazságügyi miniszternek a jövőben az egyik legfontosabb feladatai közé fog tartozni, hogy megvédje Magyarország állampolgárainak jogait az online térben,

azaz az alapvető jogoknak kell érvényt szereznie a nagyvállalatokkal szemben az emberek javára”.

Ezt teszi a bizottság, amikor azon kérdésköröket vizsgálja és járja körbe, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra.

Az IM szerint az alapvető elképzelés az volt, hogy a nyilvánosság és a transzparencia jegyében az érintett állami szervek jogalkalmazói tapasztalataira építkezve témakörönként megvizsgálják a digitális tér szerteágazó kihívásait és szabályozását, annak érdekében, hogy az „átláthatóság fegyverével vívjuk ki személyes szabadságunk lehetőségét az online térben”. Ennek érdekében folyamatos a párbeszéd mind az állami, mind a piaci szereplőkkel, de számítanak az állampolgári visszajelzésekre is. Elkészült az úgynevezett Fehér Könyv is, amelyet lehet véleményezni, és nyilvánosak a testület ülésének jegyzőkönyvei is.

Ugyanakkor fontos kiemelni: a bizottságnak nem jogszabály-előkészítő szerepe van, az egyéni szabadságjog érvényesülésének, illetve érvényesítésének lehetőségeit vizsgálja. Ez fontos különbség. Az eddig beérkezett állampolgári visszajelzések egyértelműen mutatják – írták a minisztérium részéről –, hogy az átláthatóság és a számonkérhetőség mint demokratikus alapérték a legfontosabb kérdés jelen pillanatban az online térben.

A Facebook-cenzúráról szóló felvetésünkre az IM tudatta:

levélben egyeztettek a világcég regionális igazgatójával az átláthatóság és az ideológiai semlegesség kérdésköréről.

Ugyanazokat a jogállami garanciákat szeretnék ugyanis viszontlátni az online térben, mint amit az offline világban is elvárnak egy jogállamtól. A minisztérium egyelőre vizsgálja a közösségi média jelenlegi gyakorlatával kapcsolatos kérdéseket, pontosan a probléma nagyságának meghatározása is az egyik célunk.

Átfogó piacelemzés

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetője, Rigó Csaba László a Digitális Szabadság Bizottság egyik ülésén ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a francia álláspont szerint a közösségi média működését az adott tagállamban, s nem az üzemeltető székhelye szerinti országban szükséges szabályozni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű.

A GVH tavaly éppen a Facebookkal szemben szabott ki 1,2 milliárd forintos bírságot, mivel a nyitóoldalán található állítással, miszerint a szolgáltatása ingyenes, megtévesztette a fogyasztókat. Ugyancsak 2019-ben

a német versenyhatóság gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt marasztalta el a techóriást,

s ezzel Európában elsőként állapított meg egy tagállami versenyhatóság jogsértést az adatkezelési gyakorlat miatt. Rigó szerint a transznacionális cégekkel szemben a tagállamoknak, így akár a V4 országoknak együttesen is indokolt lehet fellépni.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint azonban azok az uniós tagállamok, amelyek saját joghatóságukat kívánják kiterjeszteni a közösségi médiára, illetve a nemzeti jogszabályok hatálya alá kívánják vonni ezeket a tech cégeket, azzal szembesülnek, hogy ha egy adott profil vagy bejegyzés törlésénél a panaszosok nyomán a tájékoztatás hiányára hivatkoznak, akkor adatvédelmi kérdéseket feszegetnek. Márpedig az uniós adatvédelmi irányelv, vagyis a GDPR ezen kérdéseknél a Facebook esetében is fő felügyeleti hatóságként az ír adatvédelmi szervet jelöli ki. Ami, lássuk be, komoly nehézséget jelenthet az ügymenetben.

„Hazánkban is egyre aktuálisabb ez a kérdéskör, így a szakmai párbeszéd során

vizsgáljuk, van-e szabályozói feladat a témában, és ha igen, akkor azt hazai vagy nemzetközi szinten kell-e ellátni.

A Digitális Szabadság Bizottságot nem azért hoztuk létre az Igazságügyi Minisztériumban, hogy cenzúrázza a Facebookot, hanem hogy az alapjogi garanciákat vizsgálja az online térben. Minden eszköz a rendelkezésünkre áll és minden lehetőség adott ahhoz, hogy mint szuverén állam szabályozási döntéseket hozzunk, de nem ez az elsődleges cél. Hanem az, hogy a digitális térben is garantáljuk a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát a hamisan értelmezett politikai korrektség korlátozásai nélkül” – foglalták össze lapunknak a minisztérium részéről.

***

fotó: Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál vezérigazgatója egy képernyőn, az amerikai kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban a szenátus kereskedelmi bizottsága által tartott távmeghallgatáson 2020. október 28-án (MTI/EPA pool/Michael Reynolds)

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés