Megalakult a Rubicon Intézet, Magyarország történelmi ismeretterjesztő think-tankje

Egy akadémiai hagyományokat követő komoly kutatóintézet szakmai igényességét kívánja ötvözni egy történelmi think tank gyakorlatias tevékenységével az újonnan létrehozott Rubicon Intézet, amely munkáját a Rubicon folyóirattal kialakított stratégiai szövetségre alapozva, s annak több mint harmincéves hagyományaira építve kezdi meg – tudta meg lapunk.

Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.

Szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is publikálnak majd

Az intézetet Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója alapította. Az intézet főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, több sikerkönyv szerzője lesz, a munka stratégiai irányításában pedig társelnökeként Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője vállal vezető szerepet. 

Mint azt Szalai Zoltán elmondta: a Rubicon Intézet hangsúlyozottan nem az akadémia feladatait kívánja átvenni, és nem is a történetkutató központok számát akarja gyarapítani, hanem sajátos küldetést vállal fel: feltárni és bemutatni jelen társadalmunk számára, hogy mi az, ami jól működött a múltban, és min kell javítani az elmúlt két évszázad történelmi tanulságai alapján. Munkásságával az intézmény hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a következő évszázad magyarsága sikeresebben tudja életét, társadalmát és történelmét alakítani. 

Az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát, a Rubicont,

és ennek szellemiségét kívánja képviselni.

Rendezvényeikkel és kiadványaikkal a magyar történetírás eredményeit szeretnék bemutatni, népszerűsíteni nemzetközi szinten is – fűzte hozzá Rácz Árpád –, különös tekintettel a szomszédos országokra, így az angol és a német mellett szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is megjelennek majd. A Rubicon folyóiratban három évtized alatt publikált cikkek a magyar történésztársadalom rendszerváltás utáni eredményeit összegzik valamilyen formában. Az intézet fontos feladatának tekinti az így felhalmozódott ismeretanyag megmentését az enyészettől, ezért megkezdi a lapban megjelent cikkek tematikus rendbe csoportosítását és kötetekbe rendezett kiadását. Az intézet Trianonnal kapcsolatos első projektjeit a Bethlen Gábor Alapnál elnyert támogatásból finanszírozza.

A kiadási tervekben – mondja Hahner Péter főigazgató – jelentős helyet foglal el a nemzetközi történelemelméleti irodalom klasszikusainak és a kortárs külföldi szakirodalom alapvető műveinek megjelentetése magyarul. Azaz a Rubicon műhelye egyrészt a magyar történettudomány eredményeit szándékozik terjeszteni külföldön, másrészt a magyar nyelven még meg nem jelent, alapvető fontosságú munkákat szeretné kiadni itthon.  

Az intézet munkatársai közt ott található Sokcsevits Dénes, a délszláv történelem kutatóinak hazai doyenje, aki az MTA Történettudományi Intézetéből igazolt át; Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja. A fiatalabb nemzedéket képviseli Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa; Tarján Tamás, a Pázmány tanára; és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.