A cél a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének megismertetése belföldön és külföldön egyaránt.
Egy akadémiai hagyományokat követő komoly kutatóintézet szakmai igényességét kívánja ötvözni egy történelmi think tank gyakorlatias tevékenységével az újonnan létrehozott Rubicon Intézet, amely munkáját a Rubicon folyóirattal kialakított stratégiai szövetségre alapozva, s annak több mint harmincéves hagyományaira építve kezdi meg – tudta meg lapunk.
Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.
Szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is publikálnak majd
Az intézetet Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója alapította. Az intézet főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, több sikerkönyv szerzője lesz, a munka stratégiai irányításában pedig társelnökeként Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője vállal vezető szerepet.
Mint azt Szalai Zoltán elmondta: a Rubicon Intézet hangsúlyozottan nem az akadémia feladatait kívánja átvenni, és nem is a történetkutató központok számát akarja gyarapítani, hanem sajátos küldetést vállal fel: feltárni és bemutatni jelen társadalmunk számára, hogy mi az, ami jól működött a múltban, és min kell javítani az elmúlt két évszázad történelmi tanulságai alapján. Munkásságával az intézmény hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a következő évszázad magyarsága sikeresebben tudja életét, társadalmát és történelmét alakítani.
Az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát, a Rubicont,
és ennek szellemiségét kívánja képviselni.
Rendezvényeikkel és kiadványaikkal a magyar történetírás eredményeit szeretnék bemutatni, népszerűsíteni nemzetközi szinten is – fűzte hozzá Rácz Árpád –, különös tekintettel a szomszédos országokra, így az angol és a német mellett szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is megjelennek majd. A Rubicon folyóiratban három évtized alatt publikált cikkek a magyar történésztársadalom rendszerváltás utáni eredményeit összegzik valamilyen formában. Az intézet fontos feladatának tekinti az így felhalmozódott ismeretanyag megmentését az enyészettől, ezért megkezdi a lapban megjelent cikkek tematikus rendbe csoportosítását és kötetekbe rendezett kiadását. Az intézet Trianonnal kapcsolatos első projektjeit a Bethlen Gábor Alapnál elnyert támogatásból finanszírozza.
A kiadási tervekben – mondja Hahner Péter főigazgató – jelentős helyet foglal el a nemzetközi történelemelméleti irodalom klasszikusainak és a kortárs külföldi szakirodalom alapvető műveinek megjelentetése magyarul. Azaz a Rubicon műhelye egyrészt a magyar történettudomány eredményeit szándékozik terjeszteni külföldön, másrészt a magyar nyelven még meg nem jelent, alapvető fontosságú munkákat szeretné kiadni itthon.
Az intézet munkatársai közt ott található Sokcsevits Dénes, a délszláv történelem kutatóinak hazai doyenje, aki az MTA Történettudományi Intézetéből igazolt át; Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja. A fiatalabb nemzedéket képviseli Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa; Tarján Tamás, a Pázmány tanára; és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.
Stratégiai együttműködés a Rubicon Történelmi Magazinnal
Az intézet ígéri: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozza a magyar történelmet – kiemelten a 19. és 20. század történetét –, objektív képet fest múltunk eseményeiről, személyiségeiről és folyamatairól, és igyekszik a történelemből okulva tanulságokat levonni, javaslatokat megfogalmazni a jelen számára. Figyelemmel követi a nemzetközi történelemtudomány magyar történelemmel kapcsolatos kutatási eredményeit, hogy tágabb kontextust adhasson a szakmai párbeszédnek idehaza. Ugyanakkor fontos célja lesz az is, hogy a magyar történelem ismeretét és a világtörténelem magyar nézőpontját minél szélesebb körben ismertesse külföldön. A tervek elérését nagyban segíti az idén 30 éves Rubicon Történelmi Magazinnal folytatott stratégiai együttműködés, amely a páratlan szakmai ismeretanyagával és szakmabeli kapcsolataival járul hozzá az intézet kutatási tevékenységéhez.
A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, aki kíméletlen élességgel elemezte a világpolitika és a nyugati demokráciák válságát. A történész szerint a nyugati elit elveszítette önbizalmát és irányát, miközben Magyarország józan politikája mutathat kiutat Európa számára.
Több tízezer voks érkezett be; köszönjük a kiemelt érdeklődést!
A Tisza hamiskártyás, csak abban bizakodhatunk, hogy minél kevesebb embert lesz módja megtéveszteni; azt ugyanis azok sem érdemlik, akik bíztak benne. Szalai Zoltán írása.
Az eddigi vezető, Módos Márton tanácsadóként folytatja. A vezérigazgatói teendőket a jövőben Kokas Zsuzsanna látja el.
A Maxima legújabb adásában Alice Weidel és Szalai Zoltán őszintén beszél Németország válságáról, Európa jövőjéről és a patrióta politika lehetőségeiről.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
Évek óta zajlik a csörte a Fradi elnöke és a paksiak vezetőedzője között.
Amerikai források szerint Dan Driscoll Trump béketervének átadásakor „agresszív időkeretet” jelölt ki Kijevnek az oroszokkal kötendő megállapodásra.
