Több és jobb Balatont!

2020. szeptember 24.
Az infrastruktúra öt éven belül teherbíró képessége végéhez ér, miközben a Balaton Közép-Európa legkedveltebb pihenőtava lesz. A balatoni turizmus sorskérdéseiről, árakról és munkaerőről faggattuk a vonyarcvashegyi Zenit Hotel Balaton társtulajdonosát, Fodor Márkot.

Oláh Dániel és Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.

Hogyan került élete középpontjába a turizmus és a vendéglátás?
Kilencéves voltam, amikor édesapám meghalt. Emiatt édesanyám szerette volna, ha szakmát tanulok a középiskolában, és mivel fiatal korában szállodában dolgozott, úgy érezte, ezt a pályát nekem találták ki. Később a vendéglátóipari főiskolára jártam, majd politológus, közgazdász szakon is tanultam. Az államvizsga után kerültem Vonyarcvashegyre. Lakótársaimmal közös vállalkozást alapítottunk, és a nagy múltú, de romos, gondozatlan épületet több lépcsőben felújítottuk. Ma már egész évben nyitva tartunk, 42 kollégával működhetünk, és remélem, a vendégek szerint mi vagyunk a Balaton környékén az egyik legjobb négycsillagos szálloda és à la carte étterem.

Akkor a hotel az élete részévé vált.
Együtt nőttem fel vele: amikor idekerültem 2002-ben, még csak huszonöt éves voltam. Ekkor lettem minden idők legfiatalabb önkormányzati képviselője is Keszthelyen, de ma már csak szakmapolitikával foglalkozom. Itt születtem, itt nőttem fel, és itt is szeretnék élni.

„A nyolcvanas-kilencvenesévek Balatonja életképtelen”

Idén nyáron óriási zsúfoltság volt a Balatonon. Mit tapasztaltak ebből?
Először a kilencvenes években történt óriási forgalomnövekedés. Akkoriban egyszerűen nem lehetett itt élni, mindennap dugó volt, a helyiek hajnalban jártak bevásárolni, hogy ne kelljen egy órát sorba állni a boltban. Úgy érzem, ez tért vissza idén, sokáig nem lehet ezt már fokozni. Ezért kell minőségi vendégeket bevonzanunk. Az ellenzék azt fogja mondani erre, hogy a Balaton a gazdagoké lesz, de ezt nem a politika, hanem a piac fogja eldönteni. Senki nem fogja olcsón kiadni a szálláshelyét, ha drágán is kiadhatja.

Tehát továbbra is lesznek, akiknek a Balaton drága.
Sajnos ez így van. Mi, magyarok furcsán éljük meg a valóságunkat. Többet akarunk, mint amit a jövedelmi helyzetünk megenged: drágább ruhákat és kocsikat veszünk, drágább helyeken nyaralunk. Aztán panaszkodunk, hogy sokba kerül a szolgáltatás.

Fotó: Ficsor Márton

A Balaton készen áll a nemzetközi piaci szereplésre?
A tó 235 kilométeres partszakasszal és számtalan háttértelepüléssel bír, ilyen például Eplény a sípályákkal vagy Zalakaros a fürdővel. Ez óriási terület, nagy része nem áll készen arra infrastrukturálisan, hogy a nemzetközi piacra léphessen – Balatonfüred, Tihany, Veszprém, Csopak térségét kivéve. Nagy feladat, hogy Keszthely és Hévíz környékét is felfejlesszük.

Meghatározó a külföldi turizmus a Balatonnál? 
Miután a teljes Balaton megújult, akkor kell majd a Magyar Turisztikai Ügynökségnek piacra vinnie a terméket. Amíg nem épülnek meg a modern szállodák, nem lesznek turisztikai attrakciók, nem újulnak meg a régi szálláshelyek, addig felesleges is reklámozni. Ha most van egy Trabantom, de öt év múlva BMW-t fogok gyártani, akkor inkább nem is kezdem el reklámozni a Trabantot. A turizmus mostohagyerek volt a magyar gazdaságban, pedig alapvető exporttermék is lehetne. A mostani kormány karolta fel végre, pénzt fektetett bele, és a turisztikai ügynökség létrehozásával támogató hátteret nyújtott neki.

„A tó ma három évszakos, de erőfeszítéseket teszünk, hogy a téli szezont is megtöltsük”

Címlapkép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés