Balog Zoltán: Az egyház feladata, hogy tanítson

2020. szeptember 22. 19:18
Balog Zoltán „Nem csak kenyérrel...” című könyvének keddi bemutatóján a szerző beszélgetőtársai Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója és Molnár Ambrus református lelkész voltak. A beszélgetést Gundel Takács Gábor újságíró vezette.

Az egyház feladatának nevezte Balog Zoltán református lelkész, hogy tanítson, útmutatást adjon különböző élethelyzetekben az embereknek. Balog Zoltán Nem csak kenyérrel... című könyvének keddi budapesti bemutatóján, a Hold utcai református templomban azt mondta: a lelkész feladata segíteni az embereknek abban, hogyan éljenek amikor betegek, amikor konfliktusaik vannak a szüleikkel, a házastársukkal vagy a gyermekeikkel. Ezt a segítséget azonban a lelkész csak úgy adhatja meg, ha maga is „átküzdi magát” ezeken az élethelyzeteken. Arról beszélt: különös módon a koronavírus-járvány első szakaszát, a húsvét előttől pünkösd utánig tartó hónapokat a Hold utcai református közösség és a közösség lelkészeként ő maga is „áldott időszakként” élte meg. Minden nap megtapasztalták, hogyan lesz a „bajból áldás”, a rosszból jó.

„Nem csak kenyérrel él az ember, »de azzal is«”

A kötetben Balog Zoltán márciustól augusztusig online istentiszteleteken elhangzott igehirdetései, megjelent írásai, interjúi, videoüzenetei és Facebook-bejegyzései szerepelnek. A szerző úgy fogalmazott: a könnyvel azt szerette volna dokumentálni, „hogy egy közösség hogyan él a bajban, hogyan éli át, hogyan éli túl és hogyan erősödik meg” a járvány idején, „miközben a vírus természete az, hogy nem közösséget teremt, hanem távolságot”.

Balog Zoltán elmondta, a kötet címe édesapja mondására utal, aki az ismert bibliai idézetet – Nem csak kenyérrel él az ember – mindig úgy fejezte be: „de azzal is”. Mint mondta, szerette volna megmutatni, hogy ez a két dolog összetartozik. Hamis elképzelés, hogy az egyháznak semmi más feladata nincs, minthogy a „lelkeket simogassa”, nem gondolva közben azokra, akiknek nem jut a valóságos kenyérből. De ugyanígy „megszegényíti az életet”, aki csak a materiális javakért aggódik. A kötetben lévő egyik fontos prédikáció éppen a test és a lélek legmélyebb összetartozásáról szól, hiszen mindkettőt Isten teremtette – tette hozzá a református lelkész. eszélt arról is: az írások ívét az adja, ahogyan a vírus megjelenése miatti sokk, majd a kormányzati intézkedéseken, az élet leállásán és a járványhelyzet körül kibontakozó politikai küzdelmeken keresztül az ember, aki sokáig azt gondolta, a vírus a legnagyobb probléma, egyszer csak rájött, hogy ő maga az. A kérdés, hogy hol van ő és hol vannak az embertársai ebben a helyzetben.

„Isten átengedi az embert tettei következményeinek”

Balog Zoltán beszélgetőtársai Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója és Molnár Ambrus református lelkész voltak, a beszélgetést Gundel Takács Gábor újságíró vezette.

Molnár Ambrus szerint válságos helyzetekben sokan felteszik a kérdést, hogy hol van Isten, és miért engedi meg mindezt. E kérdés mögött azonban egy olyan Isten képe van, akinek az a feladata, hogy biztosítsa az ember komfortérzetét. Rámutatott: ez nem a Biblia, sokkal inkább a mai ember istenképe, aki a dolgok értelmét a jelenben akarja megragadni. A nyomorúságnak azonban csak hosszú távon van értelme, itt és most nincs.

Balog Zoltán megjegyezte: amit az ember sokszor Isten büntetésének gondol, az valójában nem más, minthogy „Isten átengedi az embert tettei következményeinek”. Kitért arra: a járvány megerősítette a határok tiszteletében, abban, hogy azon a helyen kell helytállnia, ahova „állíttatott”, és hogy a világot tönkreteszi „a globális világkormányzás”. Gundel Takács Gábor kérdésére, hogy a járványhelyzetben hol volt a lelkipásztori szolgálat helye, határa, Molnár Ambrus azt mondta, bár az online istentiszteletek lehetővé tették, hogy bárki bárkit hallgasson vasárnap, a közösség tagjai mégis ragaszkodtak saját lelkészeik igehirdetéseihez.

„Balog Zoltán könyve híd lehet a gyülekezet és az azon kívül lévők között”

Velkey György szerint Balog Zoltán könyve, miközben egy lelkész igehirdetéseit tartalmazza, híd lehet a gyülekezet és az azon kívül lévők között. Egy „értelmiségi útkereséseit”, „vívódásait” rögzítik a szövegek, és még a prédikációk sem csak a vallásos nyelvezetet ismerők számára érhető, „kánaáni nyelven” íródtak.

Balog Zoltán szólt arról is: a járvány miatt online tartott istentiszteletek hozadéka egyfelől, hogy a közösség túlnyúlt a határain, másfelől a lelkészek új nyelvet kezdtek tanulni. Felmerült a kérdés, hogyan lehet az üzenetet úgy közvetíteni, hogy ne veszítse el eredetiségét, de az is ott maradjon a képernyő előtt, aki nem jár istentiszteletre és ezért nem tudja, hogy a negyedik versszak után majd abbahagyják az éneklést, és a felolvasás végeztével, úgy 25 perc múlva talán eljut oda a lelkész, hogy mond is valamit. Megjegyezte, ugyanakkor az sem cél, hogy a hívek hozzászokjanak: otthon, krumplipucolás közben hallgatják az üzenetet. A személyes találkozásokat nem szabad lecserélni az online jelenlétre.

A könyvbemutatón mások mellett jelen volt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára. A kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.

(MTI)

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés