Kell-e még a magyarnak a diploma?

2020. augusztus 27.
Demográfia, minőségi szűrők, megváltozott életutak – több tényezője van annak, hogy miért jelentkezett idén olyan kevés diák a felsőoktatásba. Általános, nemzetközi összehasonlításban is jellemző jelenséggel van dolgunk? Hol okozhat problémát a drasztikus hallgatószám-csökkenés? Utánajártunk.

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Negatív rekord született az idei felvételin: 2001 óta nem jelentkeztek olyan kevesen egyetemre, mint ebben az évben. Összesen 91 ezren felvételiztek, ami közel 21 ezerrel marad el a tavalyi számtól, és több mint 50 ezerrel alacsonyabb a 2001-ben tapasztalthoz képest. Sokan megkongatták a vészharangot, mondván, tragikus következményei lehetnek, ha a jövőben állandósul a csökkenő tendencia. Lapunk igyekezett utánajárni, mi vezetett a kiugró létszámcsökkenéshez, és annak milyen hatása lehet a felsőoktatásra.

„Kimutatható az összefüggés az alacsony bekerülési pontszám és a lemorzsolódás között”

Alig mennek tanárnak

„Részben igaz, hogy a demográfiai folyamatok kezdenek hatással lenni a jelentkezési számokra, hiszen már a középiskolákban is egyre kevesebb tanuló van, de nem ez a jelenség hátterében húzódó elsődleges ok, hanem sokkal inkább a rendszerbe beépített minőségi szűrők” – kezd bele a Mandiner érdeklődésére Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alelnöke. Az egyik ilyen minőségi szűrő a kötelező emelt szintű érettségi, amelyet idén vezettek be. „Bizonyos szakokra, például a tanári szakokra jellemzően alacsonyabb pontszámmal érkeznek a hallgatók. Ezekre idén jóval kevesebben felvételiztek” – mutat rá. Valóban, az Oktatási Hivatal lapunknak megerősíti: a legnagyobb, harminc-­negyven százalékos visszaesés a pedagógusképzés alapszakjainál (csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus), 
valamint az agrár- és a műszaki alapszakokon tapasztalható.

„A Nemzeti alaptanterv B1-es szintre készíti fel a diákokat, a felvételi követelmény viszont B2-es szintet ír elő”

„Korábban úgy gondoltuk, ez nem befolyásolja majd jelentősen a felvételit, hiszen egy kettest megírni nem tűnt lehetetlennek. Utólag azonban látszik, ez a követelmény elég volt ahhoz, hogy sokan ne adják be a jelentkezésüket” – mondja lapunknak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke. A szervezet szerint az alacsonyabb diáklétszám rövid távon finanszírozási problémákat jelenthet, hiszen az egyetemek azzal a támogatással tudnak gazdálkodni, amelyet az államtól a hallgatók után kapnak. A legnagyobb probléma pedig, hogy a létszámcsökkenés a nemzetstratégiailag fontos szakokon indult el, illetve hogy sokkal drasztikusabb a vidéki egyetemeken, mint a fővárosiakon. „Ha folytatódik a mostanihoz hasonló csökkenés, a vidéki egyetemek létjogosultsága egy idő után megkérdőjeleződik. Holott nagyon fontos a szerepük, hatalmas megtartóerővel bírnak. Gondoljunk bele: ha egy fiatal Budapestre jön diplomát szerezni, utána lényegesen kisebb eséllyel tér vissza a szülővárosába dolgozni. Hosszú távon tehát tovább nőhet az ország főváros-központúsága” – mutat rá.

Fotó: Shutterstock

Nyelvvizsgaszigorra készültek a diákok

Címlapkép: Shutterstock

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés