Hatvanhat éve bukták el Puskásék a vb-döntőt (videó)

2020. július 4. 17:59
1954. július 4-én az Aranycsapat 3-2-es vereséget szenvedett az NSZK-tól.

Hatvanhat éve ezen a napon, 1954 július 4-én rendezték a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A svájci Bernben játszott mérkőzésen a magyar válogatott nyolc perc után 2-0-ra vezetett a nyugatnémetek ellen, akiket a csoportmeccsek során 8-3-ra páholtak el a mieink.

Végül azonban – azóta is sok találgatásra okot adó módon – az NSZK 3-2-re fordított, és világbajnok lett. A második világháború után ébredező németek a „Das Wundern von Bern”, azaz a berni csoda néven emlegették az eseményt, amely az első jelentős sportsikere volt az új országnak.

 

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az angol bíró egy szabályos gólt nem adott meg.

Válaszok:
DrPepper | 2020. július 5. 7:37

Te tényleg hazudós vagy. Ez simán nem igaz. Amúgy lehetetlen is lett volna. Az viszont igaz, hogy valakik egy fúvószenekart vezényeltek a válogatott szállása elé, úgymond "Puskásék tiszteletére", és a válogatott vezetősége hiába könyörgött nekik, hogy menjenek el, majdnem éjfélig maradtak, így az egész csapat elég rosszul aludt.

EZ nem egészen így volt. Mind a két csapat stoplis cipőben játszott, a németek viszont ezen a vébén próbálták ki először a "csodafegyvert", a cserélhető stoplit, amit a pálya talajához, alkalmazkodva tudtak akár percekkel a meccs előtt vagy alatt variálni. Mivel a döntőn esett az eső, a németek talajhoz sokkal alkalmasabb stoplival játszottak. Ezt az aspektust egy 2003-as A berni csoda című német játékfilm elég részletesen taglalja.
https://www.youtube.com/watch?..

Valóban: Puskás a hajrában szerzett góljáról hogy, hogy nem, nem maradt felvétel, de a vonalban ülő szurkolók visszaemlékezése szerint nem állt lesen. Plusz a bíró megadott egyet a németeknek. amit Grosics akadályozása miatt nem lett volna szabad. Furcsa módon a Puskásék elődöntőjét is angol bíró vezette, azt sem igazán a mi szánk íze szerint.

Erről a döntőről a mai napig rengeteg legenda és elmélet kering, elég sokat olvastam róluk. A németek dolgát sok minden megkönnyítette, hiszen Svájcban lényegében hazai pályán játszottak, az eső pedig mindig eleve a kevésbé technikás csapatnak kedvez. (Innen Messivel kapcsolatos angol vicc, hogy "szép, szép, de meg tudja-e ugyanezt csinálni a Stoke City ellen egy esős kedd este is?") Nem beszélve arról, hogy a németek viszonylag komoly erőfeszítés nélkül jutottak el a döntőig, az elődöntőben az osztrákok ellen nyertek sokgólos gálameccsen, nekünk pedig a két legbrutálisabb dél-amerikai csapat: az uruguayiak és a brazilok ellen kellett játszanunk, hosszabbítással, kiállításokkal, verekedésekkel tarkított meccseket. Vagyis mire a döntőbe értünk az egyértelmű favorit magyar csapatot fizikailag igen erősen megdolgozták, Puskást németek már a csoportkörben lerúgták, a döntőig pályára sem lépett, valószínűleg ott is sérülten játszott.
Amúgy az egész torna igen sajátos lebonyolítási rendszere a németeknek kedvezett, amiről kevés szó esik. Ezek a furcsa anomáliák külön-külön lehetnek a véletlen művei is, de összerakva elég érdekes kép alakul ki belőlük. A csoportmérkőzéseket egy soha később nem alkalmazott (és lehet hogy a németekre kitalált) rendszerben játszották, amiben csoportonként 2-2 kiemelt csapat játszott keresztbe 2-2 nem kiemelt ellen, és 3. mérkőzésre csak akkor került sor, ha az első két mérkőzés pontkülönbséggel nem döntötte el az első 2 továbbjutó sorsát. (Tehát volt csapat, aki 2x, volt a 3x játszott). A németek eleve nem voltak kiemeltek, mivel a háború után sokáig el voltak tiltva, így nem voltak értékelhető eredményeik, vagyis elvileg két erős csapat (pl. Anglia, brazilok, olaszok, stb) kellett volna valószínűleg 3 nagyon kemény meccsen kivívni a továbbjutást, ami egyáltalán nem biztos, hogy sikerült volna, de "Fortuna" a segítségükre sietett. Történ ugyanis, hogy az akkoriban teljesen lepkefing Törökország kiejtette a selejtezőben a spanyolokat (későbbi szereplésüket látva rejtély, hogyan) és a ma szokásos gyakorlattal ellentétben nem a 9. kiemelt lépett egy hellyel feljebb a kiemeltek közé, hanem a törökök kapták meg a kiemelt spanyolok helyét. Ezek után hogy-hogy nem, a németek pont egy csoportba kerültek a súlytalan törökökkel, illetve a náluk is súlytalanabb dél-koreaiakkal, illetve velünk, vagyis nekünk már a csoportkörben is a lehető legerősebb nem kiemelt jutott) Ebből a börleszk csoportból (Németo-Töröko 4-1, 7-2, Puskásék-D-Korea 9-0) a németek továbbjutása nem lehetett kétséges, bár nekik a törökökkel kétszer kellet játszaniuk, de ellenünk a 8-3-mal végződött meccsen eleve a tartalékokat küldték pályára, akiknek az egyik feladata a kissé lezser magyar védelem gyengeségeinek kifigyelése, illetve Puskás lerúgása volt).
A németek "szerencséje" azonban nem itt ért véget. A többi csoportban két helyen is sorsolás döntött az első hely sorsáról, aminek bizonytalan a jelentősége, mivel nem kiemelés illetve keresztbejátszás alapján alakították a kieséses szakaszt, mint manapság, hanem vélhetően sorsolták, és mit tesz tesz isten, a 4 csoportelső (Brazília, Magyaro., Uruguay és Anglia) került egy ágra, a másikra meg Jugoszlávia, Ausztria, Svájc meg a németek. A többi történelem: a németek könnyen, 2-0 ra verték a Jugókat, a majd egy (szinte) példátlanul laza elődöntőben 6:1-re a sógorokat, vagyis kb. vörös szőnyegen, komoly erőfeszítés nélkül sétáltak a döntőig, miközben nekünk Puskás nélkül szó szerint ki kellett verekedni a továbbjutást a Brazilok ellen (a verekedés még az öltözőben is folytatódott), az elődöntőben pedig még mindig Puskás nélkül szintén brutálisan kemény meccsen a hosszabbításban sikerült csak megtörni Uruguayt.
Ez után került sor az esőben (ez valóban véletlen volt, ahogy az angol mondja: "the pitch was a leveller") lebonyolított döntőre. Azt, hogy a németeknek adott injekciókban valójában mi volt, homály fedi. A tény, hogy a meccs után az öltözőjükben találtak üres injekciókat, amire ők azt mondták, hogy C vitamin volt, erre a szavukon kívül más bizonyíték nincs, tény viszont, hogy a válogatott több játékosa is fiatalon halt meg, ami arra utal, hogy talán mégsem C-vitamin lehetett, amit kaptak.
Ennyi. Kicsit hosszúra sikeredett, de talán volt benne érdekes részlet.

Köszi, ha tudsz hozzá linket, szívesen megnézném. Lehet, hogy nem régen került elő, mert erről sokáig nem lehetett hallani, én csak szemtanú-beszámolóról olvastam.

Nehezen elképzelhető, hogy Zakariás kimehetett a csapat szálláshelyéről, pláne feltűnés nélkül, amit csak Czibor látott, de nem tette szóvá. Czibor történetének hitelességét szintén árnyalja, hogy ő maga AVH-s besúgó volt.

június 27 Brazília
június 30 Uruguay
július 4 NSZK
Kettő brutál kemény mérkőzés után a zuhogó eső ellen már nem volt orvosság.
A kapitalista fölény ellen, a keleti blokk - angol bíró mellett - győzhetett volna, ha a fölénye egyértelmű.
Fentiek miatt ez itt nem így volt.
De bizonyosra vehető: fordított helyzetben, 3:2-es magyar vezetésnél a bíró megadja a gólt, ha Puskás helyett Fritz Walter lövi.

mondjak hogy allitolag Rakosiek eladtak a meccset... kellett a kemenyvaluta akkoriban

Válaszok:
DrPepper | 2020. július 5. 19:30

Szerintem ez legenda. Puskás az utolsó percben lőtt érvénytelenített gólja miatt nem tűnik életszerűnek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés