Marcel Vela román belügyminiszter elmondta, napi 24 órában szeretnék lehetővé tenni az egyik – a magyar fél által kijelölt – határátkelőn a buszok átkelését.
Újabb öt átkelőhelyet nyitnak meg a koronavírus-járvány miatt lezárt személyforgalom előtt a magyar-román határon az utóbbi napokban Nagylaknál kialakult torlódás felszámolása érdekében – közölte kedden Marcel Vela román belügyminiszter, miután magyar kollégájával tárgyalt Budapesten. A tárcavezető szerint a román és a magyar harárrendészet vezetőinek egyeztetését követően várhatóan már szerdától használatba vehetik az utasok a Csanád-Kiszombor, Tornya-Battonya, Nagyszalonta-Méhkerék, Érmihályfalva-Nyírábrány és Csanálos-Vállaj határátkelőket is.
A nagylaki határátkelőhelyen nyilatkozó román belügyminiszter elmondta: a határok lezárása után a román fél kérésére a magyar hatóságok humanitárius folyosót nyitottak az országon átutazni szándékozó román állampolgárok számára. Jelenleg megnövelt időintervallumban, 21 és 13 óra között haladhatnak át Magyarország területén a román állampolgárok.
Közfelháborodást keltett az, hogy Nagylaknál gyalogosan átkelők százai torlódtak fel
A magyar-román határon az elmúlt hétvégétől kezdődően nőtt meg az utasforgalom, miután Romániában feloldották a rendkívüli állapotot, és immár nem hatósági karanténba, hanem csak lakhelyi elkülönítésbe küldik a külföldről érkezőket. Miután a nagylaki, illetve a Bors-Ártánd közúti határátkelőnél is többórás várakozási idő alakult ki, először a teherfogalom számára fenntartott Csanádpalota-Nagylak 2 határátkelőt nyitották meg a személyforgalom számára, hétfőtől pedig a Csengersima-Pete határátkelőt is választhatják a Romániába utazók.
Marcel Vela beszámolt arról is, hogy a magyar hatóságok nyitottnak mutatkoztak a nemzetközi közúti személyszállítás újraindítására is. Elmondta: napi 24 órában szeretnék lehetővé tenni az egyik – a magyar fél által kijelölt – határátkelőn a buszok átkelését, ami szerinte jelentősen csökkentené a személygépkocsi-forgalmat és főleg a gyalogosforgalom által előidézett járványügyi kockázatot.
Romániában közfelháborodást keltett az, hogy Nagylaknál gyalogosan átkelők százai torlódtak fel és várakoztak egymást lökdösve órákon keresztül, hogy átjussanak – az egészségügyi szűrés és nyilvántartásba vétel miatt meghosszabbodott – határellenőrzésen. A gyalogosforgalom megnövekedését a szervezett nemzetközi személyszállítás megbénulásának tulajdonítják.
(MTI)
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
A Keleti Pajzs nevű programhoz csatlakoznak.
Egy román vasúti portál szerint Magyarország integrált vasútfejlesztési stratégiája évekkel előzi meg Romániát – és a különbség rohamosan nő.
Miközben a legtöbb EU-s tagország szinte hibátlanul szedi be az áfát, Románia továbbra is évek óta tarthatatlanul teljesít – a digitalizáció sem segített.
Milliók látták a leleplező dokumentumfilmet.
A hatóságok gyűlölet-bűncselekményként kezelik az esetet.
Miközben kétmillió magyar ember megélhetése múlik a szektoron, Magyar Péterék gazdasági embere egyetemi előadásokon arról beszél, hogy a KKV-kat „túltámogatják”. Végzetes hibát követne el a Tisza Párt.
Átszervezik a határvédelmi rendszerüket.
