Gazdaságról, válságról és fociról kérdezték Csányi Sándort

2020. május 3. 11:34

Írta: Pap Lázár
A Brain Bar online videósorozatot indított, amelynek a legújabb epizódjában a magyar gazdaság és a hazai futball egyik legmeghatározóbb szereplőjét kérdezték – Csányi Sándort.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség frissen újraválasztott elnökével megvitatták, milyen nagy trendeket erősít fel a mostani válság, szót ejtettek a vezetők változó szerepéről, és hogy hogyan érdemes kezelni személyes pénzügyeinket. Arról is kérdezték a bankvezért, hogy miként alakulhat át a krízis eredményeként a világ futballja. A házigazda Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója volt. A beszélgetést a feltett kérdések alapján foglaltuk össze.

Milyen az OTP helyzete a válságban?

Csányi Sándor elmondta, hogy meglepte a változások gyorsasága és drámaisága. Nem mondaná magát optimistának, de azért óvatosan bizakodik. Azt vallja, hogy akkor kell készülni a rossz időkre, amikor jól megy. Megjegyezte, hogy se tőke se likviditási problémájuk nincs, vannak céltartalékaik, de konzervatívan terveznek.

Az OTP idén is stabil jövedelmet fog termelni

– jelentette ki. Majd köszönetet mondott a cég dolgozóinak a rendkívül fegyelmezett munkáért, amelyet sokan már otthonról végeznek. Továbbá az is kiderült, hogy az OTP az egyik legtöbbet tesztelő magyar cég, illetve hangsúlyozta a tartalékok alapos felmérése után a gyors döntéshozást és az őszinte kommunikáció fontosságát.

Hogy áll Magyarország élelmiszerellátása?

Agrárvállalkozóként megerősítette, hogy igaz az állítás, miszerint az ország alapvető élelmiszerekből nagyjából 150 százalékon áll, tehát jócskán a szükségletek felett termel. Kifejtette, hogy csak kontroll alatt lehet zavartalan a termelés, hiszen itt ellátási láncokról van szó. Problémaként a csomagolóanyagok beszerzését jelölte meg, a Mizo esetében például gondot jelentett, hogy a kupakok Olaszországból érkeznek.

A stratégiai élelmiszerek teljes körét, csomagolástól kezdve, a logisztikán át, a termelésig, érdemes lenne biztonságban tudni a jövőben

– jelentette ki.

Mik azok a területek, amelyek segíthetnek visszanyerni a lendületet a gazdaságban?

A GDP fő motorjának az exportot, a fogyasztást és beruházásokat tartja. Szerinte a fogyasztás vissza fog esni, a munkanélküliség egy darabig állandósul majd, a beruházások terén a cégek nem feltétlenül állnak le, az export az, ami problémásabb terület lehet, elég devizára van szükség ahhoz, hogy a forint stabilitását biztosítani lehessen. Ezért szükséges, hogy a stratégiai vállalatokat segítsék, és minél gyorsabban felpörgessék az exportot – nyomatékosított.

A magyar export 70 százaléka az eurózónába irányul, ennek 70 százaléka Németországba. Az eurózónában 7,5 százalékos GDP visszaesést várnak.

Ha az eurózóna gazdasága hamar talpra áll, akkor Magyarország is

– vélekedett. A vendéglátásnak és turizmusnak legalább egy év kell, hogy helyreálljon, a turisták nem jönnek, amíg nincs oltás vagy kezelés. A vakcina elkészítésére vagy a kezelésre alkalmas gyógyszer megjelenésére egy éven belül számít a bankvezér.

Mihez kezdhet egy magyar vállalkozás a válságban?

A kisvállalkozások kapcsán elmondta, hogy mindig sokkal rosszabb helyzetben vannak, erős a verseny a környezetükben, a tartalékaik kisebbek, de a rugalmasságuk is nagyobb. Amíg a termékük iránti kereslet nem tér vissza, addig a versenyre készüljenek, korszerűsítsenek, készüljenek az újraindulásra – tanácsolta.

Világgazdasági szempontból milyen típusú válságra számít?

Csányi kevésnek találja a rendelkezésünkre álló adatot, a márciusi statisztikákat már megbízhatónak tartja. Ezek erős visszaeséseket mutatnak az utolsó két hétben, de kíváncsian várja az utolsó negyedév eredményeit. Úgy gondolja, hogy az eredmények változóak lesznek országonként, a fejlődő országokban inkább L-alakú lesz a válság görbéje, Magyarországot is ide szokás számolni, de

itthon inkább U-alakú kilábalásra számít.

Elértük-e a mélypontot gazdasági szempontból?

Amikor a barátaival estébe nyúlóan ultizik, és megkérdezik tőle, hogy mikor kelnek másnap, akkor mindig a következőképpen szokott reagálni: mondjátok meg, hogy mikor fekszünk, és megmondom, hogy mikor kelünk – mesélte. Ha jön második hullám ősszel, akkor sem hiszi, hogy az erősebb lesz a mostaninál, de abban az esetben hosszabb visszaesésre számít.

Ázsiából visszatérhet-e Európába a gazdaság? Profitálhat-e ebből a régiónk?

Csányi szerint a menedzserek és az emberek is gyorsan felejtenek. Ha nem lesz ott folyamatosan a veszély, akkor nem számolnak fel kapacitásokat, munkaerő szempontjából Kína még mindig előnyösebb választás.

A szolidaritás a válság alatt teljesen összeomlott,

ez meglepetésként érte, egyes országok olyan egészségügyi szállítmányokat is lefoglaltak, amik már ki voltak fizetve. Előnyösnek tartaná, ha az élelmiszeripar mellet, az egészségügyi ipart itthon próbálná megoldani az ország. Nem gondolja, hogy ezen belül minden területen versenyképek lehetünk, de az alaptermékeket itthon kell előállítani.

Mennyire lehetünk elégedettek az EU-val?

Meglátása szerint a nemzetközi szervezetek nem sok segítséget nyújtottak: WHO sem állt a helyzet magaslatán, de az országok a határkérdéseket például jól intézték. Az EU-ról elmondta, hogy eltűnt erre az időszakra az életünkből.

Milyen részvényeket ajánl, mire számít a jövőben a magyar tőzsdén?

Azt tanácsolta, hogy a bizonytalanság ellenére érdemes vásárolni, de csak szelektíven. Nem egy részvényt vásárolna, de nem is aprózná el, 4-5 helyre fektetne be. Szerinte az a jó részvény, ahol a vállalat nem egyetlen közegnek van kiszolgáltatva.

Hogyan hat a járvány a bankszektor fejlődésére?

Szembeötlő számára, hogy a digitalizálódás felgyorsult, sokan veszik most is igénybe a kényelmes, otthonról is elérhető szolgáltatásokat és nem valószínű, hogy vissza fognak térni a hagyományos rendszerbe. Naponta 4 ezer ember dolgozik home office-ban, felgyorsultak a fejlesztések, hatékony az otthoni munka. A fintecheket hasznos szereplőnek tartja, sok jó szolgáltatást hoznak, akkor igazán hatékonyak, ha olyan cégekhez csatlakoznak, amelyek komoly bázissal rendelkeznek – egészítette ki.

A hitelmoratórium mennyire terheli meg a bankszektort, illetve mennyire lesz erős tényező a munkanélküliség miatt a fizetésképtelenség?

A magyarországi hitelmoratórium egyedi a térségben, ahol az a jellemző, hogy aki igénybe akarja venni, az jelentkezik. Itthon ez fordítva történt – vázolta fel. Ez szerinte indokolatlanul nagy terhet rótt a bankokra.

Az ügyfelek nagy része viszont továbbra is fizet, így nem vészes a hatás,

nem szenvedtek el jelentős károkat, nincs likviditási probléma. Ezek az intézkedések ott indokoltak, ahol valóban összeomlott a piac – összegezte. 

Miért nincs magyar óriás élelmiszer üzletlánc, ami felvehetné a versenyt a német cégekkel?

Kifejtette, hogy ez egy komoly, nagy befektetés lenne. A magyar láncok, legalábbis akik magyarként szerepelnek, bár néha nem úgy viselkednek – jegyezte meg – alig bírják a versenyt az Aldival és a Lidllel. Ha létezne ilyen cég, de magánkézben, az úgy viselkedne, mint a többi. Szerinte

állami beruházásra lenne szükség ezen a téren, hogy legalább a friss termékek hazaiak legyenek a boltokban.

Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy magyar tej legyen a polcokon, mert a gazdák szétvernék a boltot. Erősebb szabályozásra van szükség – jelentette ki. Nagyon fontosnak látja, hogy a feketekereskedelem terén jelentős lépéseket tegyen a vezetés, mert ezek rontják a becsületesek fejlődési lehetőségeit. Emellett beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági felsőoktatásban foglalkoznak az átszervezéssel.

Az olajár összeomlása miatt előretörhetnek a megújuló energiaforrások?

Ellenkező folyamatokra számít, hiszen az agrárium és az egészségügyi ipar mellet az energiaellátás is stratégiai jelentőségű ilyenkor. Pártolja a zöld energiát, de a magasabb olajár kedvezne az előretörésének.

A forint árfolyamában mikor lesz változás?

Példaként felhozta, hogy vannak országok, amelyek sokat a GDP jelentős részét elköltik a jelenlegi helyzetben, de a magyar kormány nem tartozik közéjük, így kedvező helyzetben leszünk, amikor eljön a minősítések ideje. Ez pedig a forint erősödését eredményezi majd szerinte, főleg akkor, ha az export újra megindul.

Az euró árfolyamát a 320-tól 360 forintig terjedő régióban tartja megfelelőnek a gazdaság szempontjából,

így nem számít tartós gyengülésre.

***

Sokaknak hiányoznak a sportesemények. Mikor indulhatnak újra a sportrendezvények, ide értve az amatőr bajnokságokat és a Bozsik-programot is?

Az MLSZ frissen újraválasztott elnöke szerint legfeljebb az NB1 és az NB2 indul újra, de várják az állami szabályozást. Itt összesen 22 csapatról van szó, amely még kezelhető mennyiség. A pályák adottsága is ezt teszi lehetővé, a tesztelés költségei nagyok, ez pedig csak az első és a másod osztályban térülne meg, az amatőrök esetében nem. Eleinte zártkapus meccsekre lehetne számítani, majd megjegyezte, hogy zsúfoltság eddig sem volt.

Lehet-e a jövőben esély régiós bajnokságok szervezésére? Megvalósul a közös szlovák-magyar bajnokság?

Csányi közölte, hogy eddig az UEFA ellenállt, nem akarta rombolni a nemzeti bajnokságok jelentőségét. Nagyon sok tényezőre kellene odafigyelni, ha 4 ország régiós bajnokságát megrendeznék, akkor meg kellene tartani a helyeket a BL-hez, illetve az EL-hez is. A költségek növekednének, fel kellene mérni pénzügyileg, hogy kik azok a szponzorok, akiket érdekelne mindez. Az NB1 szponzorációs viszonyait is rombolhatná egy ilyen kezdeményezés, egyelőre nem tiszta a kép – mondta.

Hozhat változásokat a fizetésekben a válság? El fognak tűnni a sztárfizetések?

Nem hisz benne, hogy jelentős csökkenés jönne. Régen egyesületek voltak, most már jelen vannak a befektetők, akikinkább üzletet látnak, mint sportot. A válság következtében egyes szponzorok kiszállhatnak, például a légitársaságok.

A klubok szemlélete is változhat: az értékükön felül fizetett játékosok esetében jöhet racionalizáció

– emelte ki. A térségünkben sokan komoly nehézségekkel küzdenek, a magyar labdarúgás színvonala ennek következtében emelkedhet, magasabb értékű légiósok érkezhetnek, jobbak lesznek az alkupozíciók.

A válogatottakat hogyan érinti a válság?

A playoffok elmaradtak, az lenne az első EB, amit részben itthon rendeztünk volna, ez elmarad. A tárgyalások folynak, hogy mi legyen a válogatottak versenysorozatával – vázolta fel Beszámolt róla, hogy sok meccset néz, meglátása szerint sok magyar tehetség van, 4-5 olyan nevet is tudna mondani, akik jó játékosok lehetnek, abban bízik, hogy eljöhet az az időszak, amikor több magyar is játszik majd külföldön.

A válogatott a kluboktól függ, az MLSZ megpróbál jó szövetségi kapitányt választani, valamint megteremti a feltételeket

– összegezte.

Mik a jelenlegi tervei a magyar labdarúgás kapcsán?

Fő feladatként a 6-14 éves korosztály képzésének fejlesztését jelölte meg. Nemzetközi mérce szerint itt van a legnagyobb lemaradás,

az akadémiák már megfelelő színvonalon vannak, de az alapanyag nem mindig megfelelő számukra

– ismerte be. Emellett egy 10 éves programról beszélt, amely elősegítené, hogy minél több magyar fiatal lépjen pályára. Itt nem értünk el nagy sikereket, de a klubok autonómiáját is tiszteletben kell tartani – zárta.
 

Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fiúk, nem találom fel a spanyolviaszt, de amikről beszéltek, az egy 60-100 éves folyamat eredményeként jöhet csak létre. A hangya, a szövetkezés estébé.
Miért mondom ezt, mi kell ehhez?
Föld, kik kezelik döntő többségben?
Tőke, honnan, kik adják, milyen feltételekkel?
Szakember, ma már elsősorban marketing-szakembernek kell lenned, mert a legfontosabb:
Piac, monopóliumok kezében, ahová betörni lehet, ha befekszel nekik és hagyod, hogy nekik dolgozhass, és kizsákmányoljanak.
Ráadásul az EU -irányítás már nem enged feltörekvő kelet-európait a színpadra, ezért adja orrba-szájba a nagytáblás, primitív kukorica, napraforgó, repce és hasonlók támogatását...
Megoldás?
Helyi magyar piacok minél nagyobb számban. 8 év alatt, mára 190-ről a számuk 320 fölé emelkedett, a kormány támogatásával. Ezt kell kiterjeszteni, az infrastuktúrákat településenként felépíteni, hogy komfortos és bőséges legyen, ne kelljen marketbe menni a vásárlónak...
Ez a szorgalmas földművesnek pár hektáron is megélhetést, a vevőnek közel termesztett, friss árut jelent. és a gazda, ha emellett okos és szerencséje van, folyamatosan terjeszkedhet, és ha összejön annyi mennyiség, összeállnak és regionális láncokba szerveződhetnek.

Kimerevítettél egy képet, 1992-1994-ig.
Sokat kell még tanulnod, de inkább: fejlődnöd.
Szidni, azt már jól tudsz, a nagyobb kimerevítőn, az ATV-n is megjelenhetnél.

Te hülye, aki betétekből ad kölcsönt, ezeket kezeli, az nem bankár.
Az OTP és Csányi pont ilyen.
....." határidős ügyletek
trader-ek
származékos ügyletek
tőkeáttét
prompt"
és a többi
Akik ebben dolgoznak, azok a bankárok, ezek nem fognak a lakásvásárlásodhoz 30 évre 1%-os változatlan kölcsönt adni, ha itt a seggeddel a földet vered reggeltől estig, akkor sem.

Jaj, mikor indul a hajó Amerikába, bőröndöm készen áll, csak az indulásra várok.
Magyarországnak befellegzett, Orbán megbukott...
A vörös sarokban győz: Ferenc Gyurcsany/George Soros

Szánalmasak vagytok, ezért nem győzhet a bal-lib,mert a békasegge szint fölé nem tud menni:
Ezen lovagoltok, ez a sikerélmény nálatok, amikor "stadionozhattok"!
"Számszerűsítve az ország költségvetése az elmúlt tíz év alatt összesen 180.000.000.000.000 forint, azaz száznyolcvanezer milliárd forint volt. Ebből az összegből sportegyesületeknek készült stadionokra 140.000.000.000 forint, azaz száznegyven milliárd forint jutott, 2010 óta.
Egy egyszerű matematikai művelettel megtudhatjuk, hogy a költségvetésnek mekkora részét érintette a stadionépítés. Ha bárki elosztja a számokat, olyan eredményt kap, ami érzékelhetően nincs összhangban a médiából hallott stadionozás mértékével. Az eredmény 0,00078. Tehát a kiadások 0,00078-ad része ment el a klubok stadionjaira, ami a költségvetés 0,078 (!) százalékát jelenti. A Puskás Arénával együtt ugyanez a szám az állam kiadásainak 0,00183-ad része. Úgy is megfogalmazható, hogy az összes állami költség 0,18 százaléka ment el az összes épült stadionra, 99,82 százaléka pedig minden egyébre.
Hétköznapi példán keresztül ez olyan, mintha valaki a nettó 300.000 forintos fizetéséből pontosan 549 forintot költene stadionépítésre, sportfejlesztésre, közösségekre, települések fejlesztésére, és több ezer munkahely teremtésére.
A Puskás Aréna nélkül egy sör árát sem éri el az összeg: 300.000 forinthoz viszonyítva 234 forintba kerülne az összes épült klubstadion."

Azt szeretnéd, ha a balatoni kikötőt elvinné Soros, ezt értem, nem kell a rizsa.

Az első hónap nem hozott összeomlást
2020. május 3. 13:12

Nem, nem lenne elég.
Ha az a 0,18% mínusz lenne, szerintetek azokból is a sok-sok szegényt lehetett volna kisegíteni, akiket Orbán leszegényített.
Mit lehet ilyenekre, rátok mondani?
Ekkora impotenciára? Semmit.

Kedves Sándor!

Magam kezdettől támogattam a magyar nemzeti burzsoázia létrejöttét, tehát nem vagyok ennek ellenzője. S örülök, hogy az OTP is stabil. Lehetne egy apró kérésem? A balatoni vízimentők egy harmincegy milliós szárazföldi mentőautóra gyűjtenek - a rádióban hallottam erről többször riportot - , s nagyon lassan gyűlik a pénz. Ha lehet kérni, adják oda nekik a hiányzó összeget, s hadd guruljon ez a mentőautó a partok mentén.

Félreértés ne essék, nincs balatoni nyaralóm, csak a célt tartom nemesnek. Köszönöm.

A fővárosból nem szeretnék agrárszakértő lenni, de Valodi, Ángyánnal, annak koncepciójával kapcsolatos felvetéseivel mindig is egyetértettem, igaz, csak ebben a kérdésben. Az ismeretségi körből származó információm szerint, a vidéki Magyarország haldoklik, a Fidesz nem tudott lelket lehelni a falvakba, nincs érdemi koncepció, az integrátorok elszívják a levegőt a családi gazdaságok elől, ugyanakkor nem adnak elég munkát az ott élő embereknek.

A Fidesz helyében felkérném Ferge Zsuzsát, hogy készítsen egy ilyen típusú szociológiai felmérést.

S magam sem értem, hogy a Fidesz miért nem érte el a magyar burzsoáziánál egy nagy magyar üzletlánc felépítését, létrehozását. Nagyon sovány az, amikor az agrárminiszter a rádióban kéri a fogyasztókat magyar termékek vásárlására. S a kormány nem lép fel kellő eréllyel a multikkal szemben a hazai termékek forgalmazása kikényszerítése terén sem. Tudja valaki, hogy miért? Esetleg az agrárminiszter, vagy maga a Miniszterelnök?

A magyar nagytőkéseket felkérném/kötelezném egy olyan nemzeti tőkealap létrehozására, amely az ország versenyképessége szempontjából legfontosabb innovációs területek fejlesztését támogatná. Különösen most, amikor a gazdasági újrakezdés számos területen profilváltást fog kikényszeríteni.

Válaszok:
Berecskereki | 2020. május 3. 18:09

,,A fővárosból nem szeretnék agrárszakértő lenni, de Valodi, Ángyánnal, annak koncepciójával kapcsolatos felvetéseivel mindig is egyetértettem, igaz, csak ebben a kérdésben. Az ismeretségi körből származó információm szerint, a vidéki Magyarország haldoklik, a Fidesz nem tudott lelket lehelni a falvakba, nincs érdemi koncepció, az integrátorok elszívják a levegőt a családi gazdaságok elől, ugyanakkor nem adnak elég munkát az ott élő embereknek.,,

Ebben van a te bajod, problémád: ,,
A fővárosból nem szeretnék agrárszakértő lenni,,
Ki kellene kászálódni és elmenni vidékre és megnézni a valóságot, akkor egészen más lenne a véleményed. Persze ehhez még ismerni kellene a háború előtti, az ötvenes évek paraszti életét.
Többször is beszéltem Ángyán professzor úrral. A 30-50 ha-ros gazdaságok örök vita volt közöttünk. Több, mint 10 évig jártam az országot és segítettem - természetesen megfizették a vállalkozók - az agrárgazdálkodókat. Nagyon sok kisvállalkozásból csináltunk közepes, vagy nagy vállalkozást. Sok üzleti tervet készítettem, amelyek meg is valósultak. Így tisztában vagyok a lehetőségekkel, és számokkal is bizonyítani tudom, hogy amit Ángyán úr elképzel az ma már utópia. Legfeljebb a kertészetben, gyümölcstermelésben lenne megoldható, de szántóföldi növénytermesztésben, állattartásban nem. Kb 40 %-a a termőföldnek ma is úgy van tulajdonban, hogy a tulajdonos nem gazdálkodik, hanem bérbe adja, vagy el szeretné adni.
Ezért volt hibás az MDF kormány földkárpótlása, amit másként kellett volna megoldani.

Válaszok:
Türelem | 2020. május 3. 19:28

,,A privatizáció már 1998 -ban elkezdődött,,

Ennek azért nézzél utána. Szerintem sokkal korábban.

Köszönöm az információidat.

A magyar óriás élelmiszer üzletláncról.

Szerintem állami beruházást egyből megtorpedóznák Brüsszelből, tiltott állami támogatásra hivatkozással. Magáncég pedig túl kicsi lenne ahhoz, hogy Lidl-lel versenyképes legyen.
V4-es szintű együttműködéssel már működhetne a dolog, akár állami segítséggel, persze ez utóbbit gondosan el kellene rejteni.

Amiért ez nagyon fontos lenne: a hajdanvolt SZDSZ mindig azt mondta, hogy a mezőgazdaság csak 1-5 százalékot ad a GDP-hez, más területen kevesebb pénzből nagyobb hasznot lehet elérni. Csak épp azt nem mondták, hogy a teljes vertikumban ez már felmehet 30 százalékra is, és a többi az már mind gyártás és szolgáltatás - aki a legolcsóbban tudja megszerezni az alapanyagot, annál lesz a legnagyobb a profit. Már van vagy tíz éve, amikor egy interjúban elmondták, hogy a Magyarországon megtermelt kukorica nagy része megy Hollandiába, hogy ott ipari szintű sertéstelepekről készre feldolgozva, konkrétan tálcákra fóliázva jöjjön vissza a hús. (nyilván a Sparba), az eredeti kukorica árának sokszorosáért, a teljes láncon a profit több, mint 95 százaléka Hollandiában köt ki, egy olyan nyersanyagra alapozva, amit ők képtelenek előállítani, és nálunk minden lehetőség adott a hazai feldolgozásra.
Ekkora különbséget jelentene, ha egy teljesen vagy részben hazai élelmiszer üzletlánc a hazai vagy a régiós érdekeket tartaná szem előtt, és hosszú távú együttműködésre rendezkedne be a termelőkkel és a feldolgozókkal.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés