Nem örült annak, hogy ott volt Orbán: ezt csinálta Niedermüller Péter az EP-ben

2020. január 28. 16:31
Nem tetszett Niedermüller Péternek 2015-ben, hogy Orbán Viktor felszólalt az Európai Parlamentben. A hetedik kerület új, DK-s polgármestere 2014-2019 között volt EP-képviselő a Gyurcsány-párt színeiben. EP-képviselőként létrehozott volna egy alapot Soros-NGO-k támogatására, s gyakran szólalt fel a rasszizmus ellen, valamint szorgalmazta az EU intézményeinek beavatkozását a magyar kormánnyal szemben. Átnéztük, mit csinált EP-képviselőként Niedermüller Péter.

Niedermüller Péter 2014-2019 volt az Európai Parlament képviselője. Nem meglepő módon legtöbbet a bevándorlók ügyében, a különféle kisebbségekért és hazáját kritizálva szólalt fel az EP-ben. Gyakran szólt hozzá menekültügyi, diszkriminációs és a magyar kormánnyal kapcsolatos ügyekhez. Felszólalásaiban szorgalmazta a Soros által támogatott NGO-k tovább támogatását az európai adófizetők pénzéből (Demokrácia Alap), kifejtette, hogy nem örül annak, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor felszólal az EP-ben, valamint foglalkozott a rasszizmus, a xenofóbia, a homofóbia, a nők elleni erőszak és a cigányellenesség kérdéseivel is.

Az intolerancia elleni küzdelem bajnoka

Niedermüller Péter kirohanása a fehér, heteró keresztények ellen valószínűleg szakmai ártalom lehet: már az EP-ben is foglalkozott a témával, igaz, teljesen más megközelítésből. 2016 október 16-án például szóvá tette, hogy ugyan az EU-nak számos homofóbia és xenofóbia elleni deklarációja van, a rasszizmus és xenofóbia mégis a politikai élet része, és egyes pártok „a bevándorlók ellen kampányolnak, akkor is, ha azok másik tagállam állampolgárai”. Niedermüller szerint a brexitet is a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletcselekmények elharapózása követte.

Ezért azt kérdezi a Bizottságtól, hogy

„mit kíván tenni a rasszizmus, a xenofóbia, a homofóbia és az intolerancia más formáinak a politikai kampányokban való megnyilvánulása ellen?”

Sőt, a DK-s képviselő feltette azt a kérdést is: mit kíván tenni a Bizottság azon tagállamok ellen, amelyek papíron elfogadták a diszkriminációmentes dokumentumokat, de „nem alkalmazzák azt a gyakorlatban, és így nem nyújtanak védelmet a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellen?” Végül Niedermüller Péter azt javasolja, hogy az EP 2008-as, rasszizmus és xenofóbia elleni keretmegállapodás (Framework Decision on combating Racism and Xenophobia by means of criminal law) kiterjesztését a homofóbiára is.

Ugyanebben a hónapban a családon belüli erőszak elleni küzdelem jelszava mögött általános férfiellenes ideológiát a nemzetközi jogba csempésztő isztambuli egyezmény ügyében is felszólalt a képviselő. Az isztambuli egyezményt a magyar parlament nem fogadta el, s emiatt állandóan kritikával illetik feminista és baloldali körökből. Az egyezményt minden EU-s tagállam aláírta, de sokuk nem ratifikálta, tehát nem hazánk az egyetlen, aki nem kért a férfiellenes ideológiából. 

Niedermüller Péter többek közt azt kérdezte, hogy

a bizottság mit tesz annak érdekében, hogy biztosítja az egyezmény minden tagállam általi ratifikálását.

S ezután feltette a kérdést: azok esetében, akik ratifikálták, miként biztosítja az EU bizottsága annak végrehajtását; s hogy milyen további lépéseket tervez a kérdésben a testület. 

A bevándorlók pártján

Niedermüller Péter 2017 nyarán volt társszerzője egy parlamenti indítványnak, amely annak kapcsán született, hogy Donald Trump több hónapra megtiltotta a belépést az Egyesült Államok területére néhány muszlim ország állampolgárainak. 

Ezért az Európai Parlament az indítvány szerint „hangsúlyozza a kulturális sokszínűség iránti tiszteletét”, hogy a terrorizmus elleni harc nem igazolja egyes vallások követői és egyes népek tagjai iránti általános gyanút, és felszólítja az EU-t, hogy harcoljon a származásra, vallásra és nemzetiségre alapuló diszkrimináció, valamint a menekültek kirekesztése ellen. 

2016 szeptemberében pedig a képviselő az EP Magyarországgal kapcsolatos aggodalmait megfogalmazó, 2015 júniusi határozata kapcsán szólalt fel, azt kérdezve a bizottságtól, hogy vajon a magyar kormány által 2016. október másodikára kiírt népszavazás, melyen arról szavaztunk, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését, vajon kompatibilis-e az EU-s szerződésekkel, illetve  az EU-s és a nemzetközi jog diszkriminációellenes kitételeivel. 

A DK-s politikus egyik utolsó felszólalásában az EP-ben, 2019 áprilisában, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló vitában fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „Számomra és frakcióm számára különösen fontos volt a tárgyalások során annak biztosítása, hogy a Frontexnek továbbra is egyik alapvető feladata marad a tengeren hánykolódó menekültek megmentése. Erről a humanitárius kötelességről az ügynökség soha, semmilyen körülmények között nem mondhat le. Nem engedhetjük meg, hogy szélsőjobboldali kormányok és miniszterek önző politikai haszonlesésből emberek életével játsszanak.”

A magyar kormány ellen

Niedermüller azt is megkérdezte a bizottságtól, hogy nem tudná-e megosztani a EP-vel a testület a véleményét a magyar menekültügyi szabályozásokkal kapcsolatban, illetve hogy a magyar rendőrség bevándorlókkal szembeni bánásmódja nem ellentétes-e az EU-s joggal. Az utolsó kérdés pedig arról szólt, mit kíván tenni a bizottság a ügyben. 

2018 februárjában pedig még azt is megjegyezte: „Az Európai Parlamentnek alapvető kötelessége védelmeznie” a magyar kormány szerint Soroshoz köthető civil szervezeteket, „amelyek híján nincs demokrácia. Ki kell állnunk mellettük, és létre kell hoznunk egy olyan Demokrácia Alapot, amely közvetlenül és hosszú távon támogatja ezeket a civil szervezeteket.” Tehát Niedermüller még egy, az európai adófizetők pénzéből finanszírozott alapból is pénzelte volna a Soros által már támogatott NGO-kat. 

2015 májusában pedig leszögezte, hogy

„nem örülök annak, hogy itt van a Parlamentben a magyar miniszterelnök”,

Orbán Viktor, mivel szerinte a magyar kormány politikája szembe megy az EU alapvető értékeivel. 

A romák szegregációja 

Az írott deklarációk intézménye, melyet 2016-ban megszüntettek, arra szolgált, hogy maximum kétszáz szóban felhívja a figyelmet egy-egy, az EU kompetenciájába tartozó ügyre. Egy írott deklarációt akkor fogadtak el, ha közzététele után három hónappal az EP-képviselők fele aláírta, amihez rendkívüli lobbitevékenységre volt szükség, viszont az ilyen deklarációknak még elfogadva sem volt sem jogi, sem politikai következménye. 

Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy egy írott deklaráció nincs egy oldal, mennyi szerzője lehet: egy 2015-ös, autizmusról szóló deklaráció, melynek szerzői közt ott volt Niedermüller Péter és Szanyi Tibor is, például harmincan írtak hivatalosan. 

Második, a romák iskolai szegregációjának megszüntetését követelő írott deklarációjának szerzőségén Niedermüller tizenegy képviselőtársával osztozott. Eme dokumentum szerint a romák szegregációja sérti az egyenlőség elvét, visszafordíthatatlanul rossz hatással van a roma gyermekek fejlődésére, de ennek ellenére számos európai országban létezik. 

Roma-ügyben egyébként máskor is aktivizálta magát a képviselő: 2017 márciusában a nemzetközi romanap alkalmából kérdezte meg a Bizottságot és a Tanácsot, hogy miként biztosítja a két testület, hogy „a küzdelem a cigányellenesség ellen az EU-s politika fő részévé válik”, és hogy miként figyeli az EU, hogy a nemzeti politikák megfelelnek-e az EU értékeinek.  

Informatikai szakértő

Ezek mellett az informatika kérdéseihez szólt hozzá a DK-s képviselő: az Apple-FBI-csata kapcsán kifogásolta, hogy a „az EU-s jog végrehajtóinak hozzáférést adni a védett adatokhoz sérülékennyé teszi a digitális rendszereket a bűnözőkkel, terroristákkal és titkosszolgálatokkal szemben”, ezért az Európai Bizottságnak mindent meg kell tennie, hogy

„megelőzze Európában az Apple-FBI-vitához hasonló vitákat”.

Hm. 

Végül a negyedik írott deklaráció, melynek Niedermüller is szerzője volt, „az online gyűlölet és szélsőségesség elleni küzdelem” jegyében született meg 2016 decemberében, és 18-an kellettek a megírásához. A 18 szerző a kevesebb, mint egyoldalas dokumentum nyolc pontjában leszögezi, hogy fontos a szólásszabadság, ahogy az internet is fontos platform, de sajnos a „szélsőségesek és terroristák” is felhasználják az elképzeléseik terjesztésére és a toborzásra. Majd ráirányítják a figyelmet, hogy az Európai Bizottság szerint az EU-s tagállamoknak egységes választ kellene adnia a kérdésre. 

A Demokratikus Koalíció alelnöke harmadik volt pártja EP-listáján, ami ugyan csak két helyet szerzett, de Gyurcsány Ferenc visszalépett az EP-képviselőségtől (naná, fontosabb dolga volt itthon, minthogy Strasbourgban töltse az időt), így alelnöke került a helyére. A DK az  Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (Progressive Alliance of Socialists and Democrats; S&D) pártszövetség tagja az EP-ben, akárcsak az MSZP, s Niedermüller nem csak az S&D kincstárnoka volt 2014-2019 között. 

Az  S&D-nek tagja a brit Munkáspárt (legalább míg a brexit valósággá nem válik), a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt, a svéd szocdemek, a román PSD (és egy másik román párt, a PPRO România); az olaszoktól négy baloldali párt, köztük a kormányzó Demokratikus Párt (PD), a német szocdemek és az osztrák szocdemek, a francia szocialisták és a legtöbb EU-tag ország egyéb baloldali pártjai. 

Niedermüller tagja volt három bizottságnak: a polgári jogok, az Izraellel való kapcsolatok, illetve a terrorizmus elleni speciális bizottságnak. Helyettes tag volt a költségvetési, egy Albániával foglalkozó és egy pénzmosást vizsgáló bizottságnak is. 

Nézzük, mit csinált Niedermüller Péter az Európai Parlamentben: fűződik a nevéhez négy írott deklaráció, egy indítvány, négy szavazati magyarázat, egy interpelláció és száz hozzászólás. Hússzor szólalt fel vitákban, egy jelentésnek volt az előadója, hatnak az árnyékelőadója, és több véleményt írt különféle jelentésekhez. 

 

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Mit tesz a bizottság a parlamentben elhangzó gyűlöletbeszéd elharapózása ellen?"
Nekem csak ennyi lenne a kérdésem, de azt minden Niedermüller, Csehkatka, Ujhelyi és hasonló felszólalások, beadványok után, akár naponta többször, tenném fel...

A magyar szabályozás
A magyar Büntető törvénykönyv 332. paragrafusa alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy,
Itt megvan a feltétel:
Orbán Viktor

Megszökött az adóssága kifizetése elől.

A technológia megmaradt. Ugyanazok csinálják ugyanazt.... most például Győrtől várták volna el, hogy átálljon.

Lassan be kell fejezni a mandinerezést.
gyűlöletbeszéd: Ez Niedermüller, Dobrev, Cseh K., Donáth, Ujhelyi és a többi Sargenitáli, gentinikre 100 százalékban áll.
Ezt most elfogadja.

Szavaztak rá vagy pártjára. Ez elég az elkövetői léthez.

Kádár módszere volt, hogy idegen hatalom fegyvereire alapozta azt a hatalmat, amit saját erejéből nem tudott megszerezni . Még a Csehszlovákia elleni elleni megtorlásban is részt vett, amikor azok eltértek a mai globalizmus elődjének, a szocialista internacionalizmusnak az elveitől.

Ilyen beavatkozásért rimánkodtak Niedermüllerék, és rimánkodnak most a momentumosok és DK-sok. Azt kérik, hogy külső erők szerezzék meg számukra a hatalmat.

Gyenge vagy, nagyon gyenge! Ez eddig az egyik leghülyébb érved.

És nem ártott az országnak! Ennyi.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés