Lovagkereszttel tüntették ki Lucian Boia román történészt

2020. január 21. 22:27
Boia munkája során gyakran szembefordult a hivatalos román történelemszemlélettel.

Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt. A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője. A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani. Úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar-román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott. Arra a felvetésre, hogy az elismerést a Trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint –, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára.

Úgy vélekedett: a múlt fájdalmaira – és nemcsak a magyarok esetében – nem a múltban kell megoldást keresni, hiszen a történelmet nem lehet megváltoztatni, hanem a jövőben. Rámutatott: a történelem felgyorsult, a változások egyre gyorsabban következnek be, és lehet, hogy egy-két nemzedék múlva már nagyon furcsának fognak tűnni ezek a 19-ik századi nemzeti viták. Hozzátette: ő az egységesülő Európai Unióban hisz, ahol nem leszek határok. „Végül is mindannyian európaiak vagyunk, hasonlítunk egymáshoz, a problémáink sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a más földrészen élők problémáihoz” – mondta Lucian Boia. Arra a kérdésre, hogy hol kell keresni a magyar-román megbékélés kiinduló pontjait, a professzor azt mondta: lehet, hogy naiv, de ő összességében inkább jónak tartja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat. Elismerte, hogy vannak történelmi viták, de azokat a két nép történészeinek kellene feloldaniuk, ahogyan a franciák és németek is tették. Arra a felvetésre, hogy éppen a tankönyvekben is jelen lévő különböző történelemszemlélet örökíti át egyik nemzedékről a másikra a román-magyar szembenállást, Lucian Boia kifejtette: sajnos a történelem nem egy abszolút igazság tudománya, hanem a megtörtént valóság utólagos értelmezése, amit a szerző nézőpontja, kultúrája, ideológiája is befolyásol. Hozzátette: maga sem tartja szerencsésnek, hogy Európában annyiféle történelemértelmezés létezik. A magyar és román történészeknek szerinte meg kellene egyezniük legalább a lényeges kérdésekben, hogy kialakítsanak egy – ha nem is hivatalos, de legalább – európai szemléletű történelemírást.

Én megírtam azt a történelmet, amiben hittem, tisztességesen írtam, megpróbáltam úgy értelmezni a dolgokat, hogy közben óvakodtam a különféle ideológiáktól és főleg a szélsőséges nacionalizmustól, ami annyi rosszat tett: ez az én munkám. Jó lenne, ha meg tudnám változtatni a világot, ha jobbá tudnám tenni, de sajnos nincs ilyen hatalmam” – összegezte a román történész.

Zákonyi Botond laudációjában rámutatott: Lucian Boia kisebb-nagyobb vihart kavaró esszéköteteiben nem újraírja a történelmet, hanem újragondolja, más megvilágításba helyezi a történelmi eseményeket. Nincs különösebb jelentősége, hogy Boia a trianoni centenárium évében vehette át a magyar állami kitüntetést, mert az tavaly is időszerű volt, jövőre is aktuális lenne, de ebben az évben összesűrűsödik mindaz a problémahalmaz, amit trianoni traumáként szoktak emlegetni, és a magyarok problémáit nagyon jól „oldják” Boia munkái – mutatott rá Magyarország bukaresti nagykövete.

Lucian Boia 1944-ben született Bukarestben, 1967 óta tanít a Bukaresti Tudományegyetem történelem karán, amelynek 1990 óta professzora. Több tucatnyi (román, angol és francia nyelvű) történelmi esszékötet és monográfia szerzője, a legnagyobb visszhangot keltő sikerkönyvei közül több – Történelem és mítosz a román köztudatban, Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig, Az Első Világháború – ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések, Hogyan románosodott el Románia, Miért más Románia, Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek – magyarul is megjelent. Kivételes munkásságát Németország is állami kitüntetéssel ismerte el: Lucian Boia 2018-ban kapta meg a német érdemrend érdemkeresztjének lovagi fokozatát.

(MTI)

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na, ezek után bármit mond, le nem vakarja magáról, hogy Magyarországról fizetik.
Bár, az átlag románnak lehet mondani bármit, úgysincs semmi haszna.

Aki az igazságot keresi, az nem a Gonosztól van.
"„Végül is mindannyian európaiak vagyunk, hasonlítunk egymáshoz, a problémáink sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a más földrészen élők problémáihoz” – mondta Lucian Boia."

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés