Giubilei: A konzervatívok fő gondja a globalista média

2019. november 14. 11:21
A globalista média a kortárs konzervatívok legnagyobb problémája, az Európai Unió pedig nem nevezhető konzervatívnak Francesco Giubilei olasz professzor szerint, akinek csütörtök este mutatták az európai konzervatív gondolkodás történetéről szóló munkáját az NKE-n.

A gyors változások korát éljük, ami kihívás a konzervativizmus számára, minthogy a konzervativizmus mindig a múltból, a hagyományokból merít a stabilitás érdekében. Eközben a jövő közelebb van, mint bármikor máskor; sokan úgy gondolják, ez nem a konzervativizmus ideje, pedig éppenhogy a konzervatív megközelítés lehet iránytű napjaink problémáinak megoldása felé – mondta köszöntőjében Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatási Központ igazgatója Francesco Giubilei olasz professzor Az európai konzervatív gondolkodás története című, angol nyelvű kötetének bemutatóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, csütörtök este. 

Török hozzátette: A kortárs mély társadalmi változások, a technikai fejlődés és a mesterséges intelligencia erősödése felveti az ember mivoltának kérdését, az ember és a társadalom természetének kérdését. A konzervativizmus hisz a közösségben, s ez segíthet válaszokat találni.

Giubilei röviden összefoglalta, mi a konzervativizmus: szerinte egy olyan filozófia, ami a francia forradalom idejében született, és máig létezik, alapítója pedig a brit Edmund Burke.

A szerző kifejtette: szerinte reakciós az, aki vissza akar menni a múltba, a konzervatív viszont az, aki nyitott az innovációja; talán a progresszióra nem, de az innovációra igen, ha a társadalom értékei nem változnak meg amiatt. 

Konzervatív irányzatok

Giubilei megemlítette, hogy Amerikában fontos irányzatok a tradicionalista konzervativizmus és libertarianizmus; külön kiemelte Robert Nisbet, Russell Kirk, Richard Weaver és Samuel Huntington nevét. A klasszikus liberálisoknál, akiket Amerikában úgyszintén a konzervatívokhoz sorolnak, a személy van a középpontban, a konzervatívoknál viszont a közösség – tette hozzá.  A legfontosabb kortárs konzervatív a szerző szerint Roger Scruton, és fontos konzervatív író Thomas Mann is.

Francesco Giubilei megjegyezte: a húszas-harmincas években fontos irányzat volt a konzervatív forradalom elképzelése: mivel az akkori németek teljesen hagyományellenes társadalomban éltek, ezért ezek a konzervatívok forradalom által kívánták restaurálni a hagyományokat; ide tartozott például Ernst Jünger. 

Fontos ugyanakkor, hogy a konzervativizmus országról országra változhat, vagy akár vallás szerint is: van katolikus vagy protestáns; angol, német vagy épp francia konzervativizmus. Giubilei kiemelte François-René de Chateaubriand-t, a francia romantika alapító íróját, aki A kereszténység géniusza című munka szerzője is; és ő használta először a konzervatív kifejezést lapjának, a Le Conservateurnek a címében. 

Az olasz politikára rátérve Giubilei kifejtette: a legfontosabb olasz jobboldali párt ma Salvini Ligája, amely nem hagyományos, hanem forradalmi konzervatív párt, egyben posztideológiai politikai alakulat. Van ugyanakkor hagyományos konzervatív párt is az olaszoknál, ez a Fratelli d'Italia. 

Globalista média

A konzervativizmus több problémával is szembenéz ma – mutatott rá a szerző. Az egyik probléma az, hogy Nyugat-Európában a média teljesen globalista, ami teljesen ellentétes a konzervativizmussal, és így a konzervatívok kiszorulnak a médiából. Aztán a másik probléma, hogy a környezetvédelem teljesen és tipikusan konzervatív ügy (itt Giubilei utalt Roger Scruton Zöld filozófia című, magyarul is megjelent kötetére), de Greta Thunbergék globalista és identitásellenes módon zöldek, nem konzervatív módon. A harmadik probléma, hogy nehéz országokon átívelő hálózatot létrehozni a konzervatívok között. A nyugati egyetemek egy részén már beszélni sem lehet a konzervativizmusról.

A jobboldaliakat pedig gyakran egyszerűen lefasisztázzák. A fasizmus eredetileg szocialista irányzat, egyben egy történelmi jelenség, aminek vége van, ma lehetetlen fasisztának lenni. Ezért például teljesen abszurd, sőt értelmetlen olyasmiket mondani, hogy egy amerikai vezető, például Donald Trump fasiszta – fejtegette a professzor.

Angolszász-európai törésvonal

Az olasz szerző arra is felhívta a figyelmet: az angolszász világban a konzervativizmus közelebb áll a liberalizmushoz és a kapitalista állásponthoz; Olaszországban konzervatívnak lenni a katolicizmust és a kulturális konzervativizmust jelenti. Azaz az olasz konzervativizmus jobboldalibb, mint az angolszász. A kontinentális konzervatívok számára sokkal fontosabb például az állam, mint a piacot kedvelő briteknek. S még inkább így van ez a vallással. Olaszországban a konzervatív vagy katolikus, vagy nemzeti-populista, és nem piacpárti klasszikus liberális. 

Nyáron volt egy konferencia Washingtonban a nemzeti konzervativizmusról. Mi a nacionalizmus és a konzervativizmus kapcsolata? – tette fel a kérdést Horkay Hörcher Ferenc, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének vezetője; hisz a nacionalizmus egy modern jelenség, ami nem feltétlen van összhangban a hagyományos konzervativizmussal. A szerző szerint viszont ideológiailag lehet, hogy így van, de praktikusan, a gyakorlatban ma nemzet és konzervativizmus egymásra van utalva. Az EU-nak nincs identitása, mivel a maastrichti és a lisszaboni szerződés gazdasági szerződések – mutatott rá Francesco Giubilei.

Francesco Giubilei angol nyelvű kötete, a The History of European Conservative Thought a 21. század felől tekint vissza a konzervatív politikai gondolkodás európai hagyományára. Arra törekszik, hogy közérthetően és árnyaltan mutassa be az európai konzervativizmus színes, sokágú történetét, születésétől kibontakozásán át pillanatnyi helyzetének értékeléséig. A könyvismertető szerint különösen fontos lehet számunkra, magyarok számára, hogy egy olasz szerző alkotásáról van szó, aki nem a kontinensre kissé felülről tekintő angolszász narratíva felmondására törekszik, hanem megkísérli az európai hagyományok különböző (angol, német, francia, spanyol, olasz) változatait is érzékletesen leírni. 

Fotó: NKE/Szilágyi Dénes

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Azaz az olasz konzervativizmus jobboldalibb, mint az angolszász. A kontinentális konzervatívok számára sokkal fontosabb például az állam, mint a piacot kedvelő briteknek."

Pontosan. Sőt, az egész kontinentális konzervativizmus jobboldalibb, mint az angolszász.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés