Városi ütközetek

2019. október 7. 14:36
Abdesszamad Belhadzs–Speidl Bianka
Migrációkutató Intézet
Az illegális bevándorlás hullámai minden eddiginél nagyobb nyomást gyakorolnak az európai városokra.

Az elmúlt hetekben óriási felháborodást keltett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság novemberben hivatalba lépő elnöke úgy döntött, létrehozza az „Európai életforma védelme” elnevezésű biztosi portfóliót. A lépés pedig csupán annak felismerését jelenti, hogy az illegális bevándorlás hullámai minden eddiginél nagyobb nyomást gyakorolnak az európai városokra. A migránsok ugyanis éppen az európai városok és életforma miatt akarnak itt letelepedni. Ahogy egy szenegáli bevándorló mondta: „Barcelonát látni és meghalni”. Mindeközben azonban a bevándorlási nyomás miatt éppen ez az áhított életforma s az ezt biztosító környezet zilálódott szét: a közbiztonság jelentősen romlott, az egészségügyi szolgáltatások, s a közoktatás színvonala látványosan hanyatlik. 

A 2015-ös migrációs válság drámai módon befolyásolta a lakhatási körülményeket és a városi bűnözés mértékét Nyugat-Európa szinte minden országában. Azokon a területeken, ahol a bevándorlóközösségek enklávékat alkotnak folyamatos, gyakorta összecsapásokba forduló feszültségben élnek a befogadó közeggel. Ez pedig annak a következménye, hogy a nagyvárosokban mára gyökeresen eltérő hagyományok és világképek feszülnek egymásnak. A bevándorlók

a közös tereken sajátos igényeik szerint párhuzamos infrastruktúrát alakítanak ki.

Ilyenek például az illegális vallási előírások szerint működő vágóhidak, az utcákon tartott demonstratív kollektív imák, a lakosok életmódját ellenőrző őrjáratok. 

A nyilvános köztéri ima a polgári engedetlenség és az érdekérvényesítés hatásos eszközévé vált. Ezt jól illusztrálja a Párizs északkeleti kerületében, Clichy-la-Garenne-ben, 2017 márciusa és novembere között a városháza előtt tartott utcai ima-sorozat. Clichy önkormányzata új helyszínen jelölt ki imatermet a muszlimok számára, ám a Clichy Union des Associations des Musulmans (a clichy-i muszlimok egyesülete) azt követelte, hogy továbbra is a régi, központi fekvésű épületben imádkozhassanak. Az önkormányzat megtagadta a bérlet meghosszabbítását, amelyre válaszul az egyesület mozgósításba kezdett és fél éven keresztül engedély nélküli rendezvényeket és imákat tartottak a városháza előtti téren. 

A helyzet más országokban sem sokkal jobb. A londoni West Enden található Soho Iszlám Központ hívei péntekenként köztéri imát tartanak, arra hivatkozva, hogy a közösség nem fér be a mecsetbe. A helyi lakosok és kereskedők arra kérték az Iszlám Központ vezetőit, hogy az imát ne a járdán és az utcán végezzék, de mindhiába. A résztvevők egyre növekvő száma pedig nem csak forgalmi akadályt képez, de biztonsági problémákat is okoz. Az ilyenformán gyakorolt vallásos áhítat valójában csak álcázza a háttérben meghúzódó társadalmi és politikai törekvéseket. Az imádkozók térfoglalása a láthatóság és a nyilvános fellépés eszköze, azaz egyfajta erődemonstráció. 

Újabb fejlemény volt, amikor Hollandia és Svédország egyes városaiban engedélyezték a kihangosított imára hívást is, Växjöben például 110 decibellel szól a müezzin hangja. Ez a döntés azonban újabb feszültségek forrása. Az iszlám világban naponta ötször hív imára a müezzin. Egy ilyen döntés után a hatóságoknak nem lesz ütőképes ellenérve, amikor a péntekenként egyszer elhangzó imára hívást ötre, majd pedig minden napi ötre szeretnék a muszlim hívek kiterjeszteni. De a digitális technológia korában aligha igazolható a müezzin recitálásának igénye. Több száz androidos és internetes applikáció van, amely emlékeztet az ima idejére, sőt némelyik azt is tudatja, ha a közelben vannak más muszlimok, akikkel együtt imádkozhatnak. A kihangosítás célja inkább az, hogy

a nem muszlimok számára is egyértelművé tegye a muszlim jelenlétet. 

Azt, hogy a hatóságoknak a szabályozásra, az előírások betartására vonatkozó erőfeszítései merev ellenállásba ütköznek, jól érzékelteti az engedély nélküli vágóhidak és állattenyésztő telepek működtetése. Az állatok levágás előtti elkábítása az utóbbi években Európa legtöbb országában követelménnyé vált. A muszlim vallásjogászok nagy része azonban úgy véli, hogy a sokkolóval elkábított állat már gyakorlatilag nem él, ezért alkalmatlan arra, hogy feláldozzák és nem minősíthető vallási szempontból megfelelőnek. A francia hatóságok tucatnyi illegális vágóhidat lepleznek le évente, és az engedély nélküli vágást hat hónap szabadságvesztéssel, valamint 15 ezer euró bírsággal büntetik. 

További gondot jelent a származási alapon szerveződő bűnözés elterjedése. Az elmúlt években a bevándorlókból szerveződött bűnözői csoportok óriási biztonsági kihívást jelentenek az európai városokban. Az elmúlt két évben az amszterdami és antwerpeni marokkóiakból szerveződött Mocro maffia, valamint a berlini libanoni maffia ügye a nemzetközi média figyelmét is felkeltette. Az albán, afgán, szerb és török maffiák szintén a transznacionális szervezett bűnözői csoportok közé tartoznak. Tevékenységük kiterjed a kábítószer-kereskedelemtől az embercsempészeteten keresztül a prostitúcióra, de az emberrablásokra és a terrorizmus támogatására is. 

Ezek a bandák származási és regionális alapon szerveződnek, és aktív résztvevői vagy éppen meghatározói az adott bevándorló közösség gazdasági életének. A hálózatokban a csoportszolidaritás alapja a bizalom és a hűség, valamint a vérségi, származási kapcsolat. A klánstruktúra szorosabb kötelékeket, erősebb védelmet, hatékonyabb fedezéket nyújt, és a nagycsalád társadalmi struktúrájának összes adottságát felhasználva kiterjed a transznacionális mobilitásra.  Például, a Mocro maffia gyökerei a Marokkó északi régiójában található Rif-hegységig nyúlnak. Ami az úgynevezett berlini libanoni maffiát illeti, hozzávetőleg húsz libanoni származású családból áll (közöttük vannak Libanonban élő palesztinok és kurdok is). Jóllehet ez a libanoni maffia az 1970-es évek óta aktív volt, a Közel-Keletről érkező bevándorlók 2015-ös hulláma új lendületet és utánpótlást adott illegális üzleti vállalkozásaiknak. Egy Berlinben élő szír származású kutató szerint egyre több szírai bevándorló is csatlakozik ezekhez a szervezetkhez. Az európai tranzitországokban, Görögországban és Olaszországban az ott rekedt és csalódott migránsok bandákba szerveződve igyekeznek érvényesülni, a kábítószerkereskedelem, a hamisítás és a bandaháborúk

a helyi rendvédelmi szervek erejét egyre inkább próbára teszik.

De ezek a konfliktusok az európai országok egyik legfontosabb bevételi forrását jelentő turizmust sem kímélik. Az Il Giornale olasz napilap a római Colosseum környékét egy brazil bádogvároshoz hasonlította, amely a turisták számára már fényes nappal sem biztonságos. Az illegális bevándorló hullámok elriasztják a turistákat a görög szigetekről, Dél-Olaszország és Dél-Spanyolország tengerparti övezeteiből. Az északabbra fekvő városok, például Salzburg, valamint néhány német város szintén komoly visszaesést tapasztal a külföldi látogatók számában a rögtönzött bevándorló táborok és a környék biztonsági helyzetének romlása miatt. 

Valóságos csapást mért az európai városok turizmusára a terrorizmus is. Párizs 2015-ben és 2016-ban jelentős terrortámadások helyszíne volt. A szakemberek szerint ez katasztrofális visszaesést okozott a francia főváros és környéke (Île-de-France) látogatottságában: évente közel kétmillióval kevesebb külföldi érkezett, és a becslések szerint egymilliárd eurós bevételkiesést okozott. Hasonlóképpen, a Strasbourgban 2018-ban elkövetett terrortámadás nyomán az utazások 10–15%-át visszamondták, ami egyes vállalkozások számára 50% -os veszteséget okozott. Nizza, Franciaország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, a 2016. július 14-i terrortámadás után egy hónap alatt 20–29% -os visszaesést szenvedett el az idegenforgalomban. De a turizmust a vandalizmus is visszaveti. Ez történt, amikor körülbelül száz illegális bevándorló szeméttárolókat döntött fel, motorkerékpárokat és virágtartókat dobált a világ egyik leglátogatottabb városa, Firenze turisztikai központjában. 

A hatalom – az állam, a törvény és a közrend – tiszteletének hiánya, valamint az, hogy az európai városokra sok csalódott illegális bevándorló gyakran szabad prédaként tekint,

egyre nagyobb aggodalmat okoz mind a politika, mind a rendvédelem számára.

Sebastian Fiedler, a Német Szövetségi Bűnügyi Hatóság (BDK) elnöke úgy véli, hogy évekre és hatalmas társadalmi erőre lesz szükség ahhoz, hogy ezekkel a problémákkal fokozatosan megbirkózzanak.  

Az illegális migrációval kapcsolatos megengedő álláspont a városi önkormányzatokban, valamint a multikulturalizmus szellemisége súlyos következményekkel jár az európai kultúrára, identitásra és életmódra. Ezek a politikák ideális közeget teremtettek a bűnszervezetek és az iszlamisták számára. Egy kulturális összecsapás veszélye bontakozik ki, amely veszélybe sodorja az európai városokat, szellemiségüket, épített örökségüket és anyagi javaikat. Az összecsapás másik szintje a társadalmi szolidaritás jelentésére és funkciójára vonatkozó nézetek ütközése. Világosan el kell döntenünk, hogy a vallási vagy etnikai hovatartozás milyen módon nyilvánulhat meg egy szekuláris városban, tudva, hogy a vallási és- klánvezérek, valamint a mögöttük felsorakozó aktivisták, társadalmi és politikai törekvéseiket rejtik el akkor, amikor vallási vagy egyéb közösségi autonómiára irányuló követeléseket hangoztatnak. Törekvéseik pedig nem ismernek határokat. 

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés