Palkovics László: Több tudományos kutatás lesz, sokkal több pénzből

2019. szeptember 6. 12:33
„Az eddigi rendszer nem volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást meg kell erősíteni.”

A kormányzat célja, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak és értékes diplomát szerezzenek, amivel megállják majd a helyüket az életben és a munkaerőpiacon – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában, akinek tárcája immár a felsőoktatás területét is felügyeli.

A politikus elmondta, Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, úgy tűnik tehát, hogy megfelelően tudjuk működtetni a gazdaságunkat annyi egyetemet végzett munkavállalóval, amennyi jelenleg kikerül a felsőoktatásból hazánkban. A miniszter szerint fontos, hogy a gazdasági szereplőkkel való együttműködésből is érkezzenek források az egyetemekre, amire a Corvinus átalakítása révén is sor kerülhet majd. Az akadémiai kutatóhálózat kapcsán Palkovics László emlékeztetett, a jövő évi költségvetésben az állami hozzájárulás 32 milliárd forinttal emelkedik. Évről évre egyre több, 2010-hez képest 660 milliárd forinttal több pénz megy oktatásra, mint előtte. Az egyetemek finanszírozása és működése a kancellária-rendszernek köszönhetően stabil, jelenleg 240 milliárd forintos tartalékaik vannak.

Arra a kérdésre, hogy hogy látja, nem lett-e túl magas mára a felsőoktatásban tanulók száma, a következőt mondta: „Azt, hogy mi számít soknak, az ország gazdasági és társadalomszerkezete, továbbá annak eredményessége határozza meg. Az EU azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamokban a 28 és 34 éves korosztályban negyven százalék rendelkezzen felsőoktatási diplomával. Nálunk most több mint 31 százalék diplomás ebben a korosztályban. Lengyelországban magasabb az arány, mint Németországban, de mégsem mondaná senki, hogy a lengyel társadalom előrébb tart, mint a német. Az egyetemi végzettség annak az ipari, technológiai környezetnek a működtetéséhez szükséges, ami az adott országot jellemzi. Magyarországon egyre magasabb a high-tech beruházások aránya, és ezt az infrastruktúrát a hazai egyetemeken végzett szakemberek működtetik.”

A miniszter arról is beszélt, hogy volt egy politikai döntés arról, hogy be kell vezetni a bolognai rendszert azért, hogy a kétszintű európai oktatási rendszerrel kompatibilis szisztéma jöjjön létre. „Mi is a három plusz két éves megoldást indítottuk be, pedig nálunk főiskolák és egyetemek voltak korábban, és így mindkét típusú intézményt belekényszerítettük egy tőle idegen rendszerbe. Az egyetemek megpróbálták a három évbe belezsúfolni azt, amit előtte öt évig tanítottak, a főiskolákat meg arra kényszerítettük, hogy váljanak olyanná, mint az egyetemek, és rávettük őket, hogy a négy évből hármat csináljanak, de utána azt is mondtuk, hogy a maradék két évben oktassanak mesterképzésen is. Ezzel a rendszerrel küzdünk most” – számol be az interjúban, azonban hozzátette, semmiképpen sem szabad feladnunk a bolognai rendszert, mert részei vagyunk az európai felsőoktatási környezetnek, mindazonáltal széles körben és őszintén kell beszélni a tapasztalatokról, hiszen kellő idő telt el a bevezetése óta.

A másik hangsúlyos kérdéskör az innováció fontossága volt. A miniszter azonban úgy fogalmazott, „mi sosem mondtuk, hogy a minisztérium célja kizárólag az innovációs fejlődés.” Elmondása szerint arról beszéltek, hogy a kutatóhálózati rendszer megújítása több, a magyar gazdaság és a társadalom számára is jobban hasznosuló kutatást fog eredményezni, ennek érdekében a kormány évi 32 milliárd forinttal meg is növelte az ezt célzó forrásokat. Több kutatás lesz, több pénzből. „Az eddigi rendszer nem volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást meg kell erősíteni. Az akadémia azzal érvelt, hogy rengeteg kutatási pályázatot nyertek az Európai Kutatási Tanácsnál, de ezeknek a támogatásoknak az odaítélése alapvetően egyéni kiválasztás alapján működik. Mondjuk ha egy rendkívül elismert tudós pályázik, az szinte magától értetődik, hogy megítélik neki a támogatást, de ettől még nem biztos, hogy az általa fémjelzett magyarországi tudományos közösség is magas szinten működik” – tette hozzá.

Palkovocs László végül kitért arra is, szigorúbb lesz-e a kutatás irányvonalának meghatározása és az elvárt eredmények. Úgy fogalmazott, külföldön az a bevett gyakorlat, hogy megszabott feltételek vannak, és előre ki lehet számítani, hogy mi fog történni. Nincs a világban olyan rendszer, ahol azt lehetne mondani, hogy valaki, aki oda bekerült, az élete végéig azt csinál, amit csak szeretne. „Azt, hogy az adott intézményben mi legyen a kutatási irány és milyen teljesítményt várnak, nem az én tisztem eldönteni, hanem az Eötvös Loránd Kutatóhálózat vezetőinek. Az irány az, hogy legyenek követelmények, de mindaddig, amíg valaki ezeket teljesíti, biztosított legyen a finanszírozás.”

Fotó: Magyar Nemzet

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A sárgás szin szerintem sem jól olvasható, nem elég kontrasztos. Maga a betűtípus az elmegy, bár ha én, ha kisméretű, de mégis jól olvasható betüket akartam használni akkor a "tahomát" választottam....

Ha jól számolom volt vagy tíz szabadalmam, de csak azokból lett valami, ami mögött ipari háttér is volt, azaz egy cég, amelyik üzletet látott benne és elvégezte, közreműködésünkkel a félüzemi és üzemi kísérleteket. Ezt a hátteret nem látom ma igazából.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés