Agrárium

Erdős Norbert: Meg kell őrizni az uniós agrárpolitika vívmányait!

2019. április 5. 13:06
Erős uniós Közös Agrárpolitika nélkül olyan versenyhátrányt szenvednének az európai gazdák, ami után be is lehetne zárni a boltot – mondja Erdős Norbert a Mandinernek. A Fidesz európai parlamenti képviselője azt is elárulja, kik a magyar álláspont ellenfelei és szövetségesei az agráriumban. Erdőst a mezőgazdasági politikai csaták tétjeiről és a magyar érdekképviselet eddigi mérlegéről kérdeztük Strasbourgban.

Mi lenne velünk az EU Közös Agrárpolitikája nélkül?

Nehéz is lenne elképzelni a mezőgazdaságot a Közös Agrárpolitika nélkül. Annyira ráálltak már a magyar gazdák erre, és a magyar mezőgazdaság szerkezetének is a KAP az alapja. Ez egy olyan politika, ami széleskörű támogatást élvez a tagállamok körében. A részletszabályozásairól lehet vitatkozni, de alapvetően mindenki támogatja a KAP létezését. Ez nagy segítséget jelent, mert az Európán kívüli területek sokkal olcsóbban termelnek, így szükség van az európai termelőket támogató politikára. Különben

olyan versenyhátrányt szenvednének az európai gazdák, ami után be is lehetne zárni a boltot.

Tényleg igaz az, hogy a Közös Agrárpolitikának nem hogy a megszüntetése, de akár a radikális csökkentése is katasztrófával járna az európai gazdák számára?

Igen. Ilyen szubvenció nélkül, ami ma történik az Európai Unióban, az európai mezőgazdaság nem lenne versenyképes. Az ázsiai és dél-amerikai agráriummal nem tudna sok tekintetben versenyezni.

Az anyagi támogatáson túl miért fontos még a Közös Agrárpolitika?

Arról is lehetne sokat beszélni, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból mit jelent ez az európai uniós belső piac - és mit jelent az Európán kívüli. A mi piacaink rendkívül magas minőségű élelmiszer-biztonságot garantálnak. Össze lehet hasonlítani az ázsiai vagy dél-amerikai termékekkel, azok eredetével, élelmiszer-biztonsági kérdőjeleivel. A magyar élelmiszer-biztonsági rendszer ráadásul még szervezettebb, erősebb, mint sok más uniós tagállamban.

A magyar kormányoldal sok területen hirdetett harcot Brüsszellel szemben, de akkor azt mondhatjuk, hogy a Közös Agrárpolitika terén nem kell megállítani Brüsszelt – sőt, még több Brüsszelre lenne szükség?

Azt azért el kell mondanom, hogy Brüsszel itt is betette a lábát, mert a vidékfejlesztési területen próbál pénzeket átirányítani a migráció kezelésére.

Egy 2017-es, 32 oldalas európai bizottsági közlemény szó szerinti utolsó négy sora tartalmazza a következőket: „Továbbá a vidékfejlesztési programjain keresztül a KAP szerepet játszhat a legális migránsok, különösen a menekültek letelepedésének és vidéki közösségekbe való integrációjának elősegítésében. A tapasztalok szerint erre különösen alkalmas az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés”. Erre gondol?

Igen, és ez ellen mi folyamatosan felléptünk. Az a szerencse az agrár- és vidékfejlesztési bizottságban, hogy az ott dolgozó politikusok nagyobbik része osztja ezt a nézetet, és a Néppárt is egységes ebben. A migrációra ne kerüljön ki pénz a vidékfejlesztés kereteiből. Nem figyeltek fel sokan erre a dologra, de mi csendben tettük a dolgunkat és szerveztük a többséget a mi álláspontunk mellé. Mert itt is folyik egy harc:

a migrációra költenének a vidékfejlesztési pénzekből,

és ez a meccs a jövőben is folytatódhat.

Kétéves ez a bizottsági közlemény, azóta folyik a harc?

Igen. Az agrártámogatások két pillérből állnak, az egyik az alapvető, területalapú támogatás – ez a nagyobbik halmaz –, a kisebbik, második pillért jelentik a vidékfejlesztési pénzek. Mindkét pillér pénzeit csökkentenék: a közvetlen támogatásokat kisebb mértékben, mintegy 13%-kal, míg a vidékfejlesztést radikálisan megvágnák, nagyjából a források negyedét vennék el. Ezeket a pénzeket mind a migrációra és a bevándorlók „integrálására” fordítanák. Itt folyik a harc a pénzek elosztásáról, sorsáról.

Tizenöt éve vagyunk az Európai Unió tagjai: mezőgazdasággal foglalkozó európai parlamenti képviselőként hogy látja, a magyar gazdálkodók mennyire tanulták meg ez idő alatt az EU támogatásait lehívni és jól felhasználni? Látható a fejlődési pálya vagy lehetne még bőven tanulni, felvilágosítást tartani a magyar gazdák számára?

A magyar gazdálkodók alapvetően megismerték a támogatási forrásokat. A vidékfejlesztési pilléren belül azonban még vannak pályázati lehetőségek, amiket nem igazán használtunk ki. Ilyen például a halászat területe is. Szájer Józsefnek köszönhetően én vagyok az első magyar EP-képviselő, aki az EP Halászati Bizottságában is dolgozhat. Itt látszik, hogy van pénz, és küzdünk is a forrásokért. Jól állunk ebben, de emellett

még nincsenek a halászat terén olyan mértékben lehívva a támogatások, mint ahogyan lehetne.

A halászat és édesvízi haltenyésztés területén több lehetőség áll a rendelkezésünkre, mint amekkora igényt megfogalmazunk rájuk. Ezúton is felhívom az édesvízi haltenyésztéssel foglalkozó magyar szakemberek és vállalkozások figyelmét a lehetőségre: bátran forduljanak az uniós halászati pályázatok irányába! Van pénz.

Mivel foglalkozott a halászat területén az elmúlt években?

A halászat olyan terület, amelynek nem volt eddig magyar képviselője az EP-ben, pedig ez egy önálló terület önálló politikával. Sikert tudtunk itt is elérni,  határozottan és vehemensen kiállva az akvakultúráért. Elértük, hogy 10 százalékos emelés legyen a halászat uniós költségvetésében, miközben a Bizottság előzetesen csökkenteni akarta az összeget. A Bizottság emellett el akarta törölni a vissza nem térítendő támogatásokat a halászat területén –

csak kölcsönöket akart adni ennek az elszegényedő és elöregedő területnek,

de ezeket is sikerült megőriznünk. Külön fejezete lett az édesvízi ágazatnak – ez soha nem létezett, én tetettem be. 114 módosító indítványom volt az összesen 1023 módosítóból. Gyakorlatilag 99 százalékban megvalósul az, amit az indítványaimmal kezdeményeztem, hiszem 106 indítványom bekerült az EP álláspontjába. A fiatalok által átvett halgazdaságok is támogatást kaphatnak az EU-tól – ez eddig nem létezett. Az alap nevébe is a kezdeményezésemre került bele az „akvakultúra” szó, mostantól az akvakultúrát is mindenkinek komolyan kell vennie. Így könnyebb lesz tematikus tudományos kutatási támogatásokra is uniós forrásokat lehívni. Büszke vagyok ezekre az eredményekre.

Az igaz ugyanakkor, hogy az EU és a halászat ügyében általában az óceáni és világtengeri halászat, az ekörül folytatott nemzetközi viták jutnak inkább az eszünkbe, mintsem az európai magyar belvizek.

Pedig ez utóbbi területen is vannak lehetőségek, csak

a halászat ügyét eddig teljesen leuralták a nagy tengeri halászattal rendelkező országok,

mint Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Németország...

...Nagy-Britannia viszont már kiszáll a közösködésből.

Így van, a Brexit kapcsán erről kevés szó esik itthon, de a brit kilépés egyik kulcskérdése a halászat volt. Az EU érintett felségvizeinek jelentős része tartozik Nagy-Britanniához.

Szó szerint csatáztak már francia és angol halászhajók a La Manche csatorna vizein.

És a Brexit után ez csak tovább élesedhet!

Francia-angol halászcsata a La Manche vizein

Magyar vizekre visszatérve: mi a magyar érdek 2019-ben, a jelen viták közepette a Közös Agrárpolitika ügyében?

Ha azokat a vívmányokat megőrizzük, amelyek most léteznek, akkor mi már jól dolgoztuk. Ennek az első csatáját már sikerrel megvívtuk. Az uniós politikák közül

egyedül az agrárpolitika az, ahol a következő európai parlamenti ciklusra sikerült áttolni a végső döntéseket.

Ez volt a Fidesz fő célja, és ezen a téren sikerült ezt elérnünk. Az Agrárbizottságban döntés született arról, hogy ebben a ciklusban már nem történik végső, plenáris szavazás a következő uniós költségvetési ciklus agrárpolitikai kereteiről. Az igaz ugyanakkor, hogy a Környezetvédelmi bizottság már nagyon lezárná a saját szavazásait, és azért lobbiznak, hogy az agrárpolitika terén még erősebben jelenjenek meg az ő szempontjaik. Végső soron mi abban bízunk, hogy az EP-választás után egy számunkra kedvezőbb Európai Parlament fog összeülni a következő ciklusra – és ezzel a Közös Agrárpolitika is a számunkra kedvezőbb irányba mozdul el.

Kik a barátai, szövetségesei és kik az ellenfelei a magyar álláspontnak a Közös Agrárpolitika terén?

Világosan kirajzolódik, hogy az északi országok támadják a mi agrárpolitikánkat, így keleti és déli szövetségesekre lehet számítani. És az agrárvilágban van egy különbség az általános politikához képest:

a franciákra lehet számítani a mezőgazdasági politika védelme területén.

Nagyon erős gazdaszervezetek vannak Franciaországban. És ha megnézzük a térképet, azt tudjuk mondani, hogy a francia mezőgazdaság adottságaihoz egyetlen ország hasonlít az EU-ban: azok mi vagyunk. Rengeteget lehet tanulni a francia mezőgazdaságból. A déliek már mást csinálnak, hiszen mediterrán égövön fekszenek, ahogy az északiak, a lengyelek, németek és hollandok is más adottságokkal rendelkeznek. Gyakorlatilag a franciák és mi vagyunk ugyanezen az égövön. A franciák csodálatos mezőgazdaságot csinálnak.

Önök és a magyar gazdaszervezetek is folyamatosan tanulnak a francia példákból?

Igen, de mi is jól szervezett agráriummal rendelkezünk, csak a franciák régebb óta csinálják. A jó francia példákat át kell vennünk, de elsősorban a saját utunkat kell járnunk, azt az utat, amely a gyakorlatban a legjobban beválik.

Amikor francia gazdák érdekvédenek

A magyar gazdák a minap petíciót indítottak a KAP csökkentése ellen. Önök hogyan tudnak kiállni a magyar gazdák érdekeiért?

Ezeket az elveket képviseljük és védjük. Otthon részt veszek az agrárkampányban az agrárkormányzat, a Kamara, a MAGOSZ és a fideszes agrárpolitikusok mellett. A legjobb hírem: a legfontosabb feladatot, ami ránk hárult, azt elvégeztük: az agrárpolitika az egyetlen, amelyről a döntés átkerül a következő európai parlamenti ciklusra. A többi politika első olvasatáról még ez az Európai Parlament fog dönteni.

Bizonyos értelemben ön Békés megyét képviseli az Európai Parlamentben: mit ért el az EU és a békésiek közötti közvetítésben, a helyi érdekek képviseletében?

Elsősorban a magyar érdek képviseletéről van szó. Békés megye a második legnagyobb agrármegye Magyarországon Bács-Kiskun után, így a magyar agrárium érdekeit képviselve Békés megye mellett is kiállok. A jelenlegi hazai magyar EP-képviselők közül én vagyok az egyedüli vidéki – és a magyar vidéki választókat biztatom arra, hogy a Fidesz-KDNP listájára szavazzanak.

Az elmúlt években egyre fokozódott az Európai Néppárt és a Fidesz közötti konfliktus, mostanra kialakult egy helyzet: a Fidesz fel lett függesztve az európai pártcsaládban. Önnek mi a véleménye erről?

Az biztos, hogy nagyon bátor és őszinte kampánystratégiát kell folytatni május 26-ig. Aztán május 26. után lehet arról beszélni, hogy mi lenne a legjobb lépés a Fidesz számára.

Akkor ahogy a Közös Agrárpolitika terén az ország, úgy a néppárti viták terén a Fidesz nyert időt a választásokig?

Meggyőződésem, hogy

ha a Fidesz kilépne vagy kizárnák a pártot, a Fidesz még jobban is szerepelne az EP-választáson.

A mostani vita is mozgósítja a választóinkat, kijön a kurucos mentalitás, ami bennünk van. Hadd meséljem el: egy békési iparosok körében tartott fórumon – ahol nem kizárólag fideszesek voltak jelen – arról beszéltem: a mostani választás nem az ideológiákról meg szimpátiákról van szó, hanem arról szól a döntés: Magyarország, illetve Európa milyen jövőt akar magának. A keresztény kultúránk védelme, nemzetstratégiánk megtartása mellett állunk ki, hogy Magyarország magyar maradjon. Ez nem ideológia kérdése. Odajött a fórum után egy Jobbik-szimpatizáns, hogy ezúttal rám fog szavazni – mondtam neki, hogy ezt úgy tudja megtenni, ha a Fidesz-KDNP listájára szavaz. Van olyan szocialista szavazó ismerősöm, aki most, az EP-választáson a Fideszre fog szavazni, mondván: ide migránsok ne jöjjenek. Aztán lehet, hogy októberben, az önkormányzatin az MSZP-re szavaz megint. Fontos tudni, hogy van egy olyan választói réteg, akik ilyen különbséget tesznek választás és választás között.

Ön most a 15. helyen áll a Fidesz-KDNP európai parlamenti listáján: határeset, hogy bejut-e vagy sem. Aggódik?

A 15. hely az nettó 14. hely lesz, mivel a listavezető Trócsányi Lászlóból biztos lesz. A vonal pont előttem vagy mögöttem fog megállni. A választók bizonyos értelemben arról is döntenek, hogy Jávor Benedek vagy én jussak-e be az EP-be. A közelmúltban egy kedves támogató üzenetet kaptam Orosháza volt szocialista alpolgármesterétől, Szilasi H. Tibortól, amelyben arról írt, idézem: „Meglepheti Önt, hogy egy 12 évig szocialista városi képviselő-testületben regnáló, volt főállású alpolgármester az alábbiakat írja Önnek. Most nem a politikáról van szó. Hanem arról, hogy Ön, európai uniós képviselőként, szakmailag minden tekintetben korrektül képviselte a magyar és egyetemes, európai értékeket, bátran, nyíltan kiállt a józan ész diktálta elvek mellett. Nem »fröcskölt«, méltóságát mindig megőrizte, pedig biztosan néhányszor nehéz volt. Köszönet érte Önnek! Ugyan nem vagyunk egy politikai oldalon, de vallom, ami érték, ami magyarságunkat segíti, ami a jövőt szolgálja, azt támogatni kell, azért szót kell emelni! Egyetértek Önnel! Ezt tette Ön, képviselőnkként az Unióban”. Amíg ilyen leveleket kapok, mint politikai pályafutásom alatt oly sokszor, addig tudom, hogy jó úton járok, és megerősít abban, hogy a jövőben is hasonlóan végezzem a munkám.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés