Tények az uniós migrációs politikáról

2019. február 25. 21:13

Európai Bizottság
Europa.eu

Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására.

„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik.

Fontos tudni, hogy az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.

Mivel az EU migrációs politikájával kapcsolatban számos félreértés, tévhit terjedt el, fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk néhány dolgot.

Íme a tények:

Humanitárius vízumok? Az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről. Ez a határozat azonban sem a Bizottságra, sem másra nézve nem kötelező, és a Bizottság egyértelművé tette, hogy nem szándékozik ilyen javaslatot tenni – enélkül pedig uniós jogszabály sem lehet belőle. Az EU működése ilyen: sok különböző intézmény együttműködésén alapul. Ha akár az EP, akár a tagállami miniszterekből álló Tanács nem ért egyet egy javaslattal, nem lesz belőle uniós jogszabály. Pláne, ha a Bizottság nem is tesz ilyen javaslatot, mert akkor nincs is miről szavazni.

Határvédelmi jogok? Tavaly szeptemberben a Bizottság az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolta, mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében. A javaslat egy 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat létrehozásáról szól. Ez az alakulat szükség esetén abban segítené a tagállamokat, hogy megvédjék az EU határait, és megállítsák az illegális migrációt. Az Európai Határ- és Parti Őrség személyzete az ilyen akciók során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál – ha például Görögországban van szükség ilyen segítségre, akkor a görög hatóságok irányítása és felügyelete alatt. A megerősített Európai Határ- és Parti Őrség tehát nem gyengítené az EU-s országokat, nem venne el tőlük jogköröket, hanem továbbra is a tagállamok támogatása lenne a feladata.

Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége? Az Európai Bizottság javasolta, hogy hozzanak létre egy európai Menekültügyi Ügynökséget. A tagállamok a menedékjogi eljárásban, vagyis amikor elbírálják, hogy egy adott személy kapjon-e menedékjogot, vagy ne, segítséget kérhetnének ettől az ügynökségtől. A segítségnek kizárólag az a célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a menedékkérelmek elbírálását a tagországokban. A döntés viszont mindig az adott tagállam hatásköre marad. Az ügynökség ezen felül a bizottsági javaslat szerint abban is támogathatná a tagállamokat, hogy az elutasított menedékkérőket minél előbb visszaszállíthassák az EU-n kívülre.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143861

Ajánljuk még a témában