Túlóratörvény

„Ez egy nagy színház” – kiakadtak a szakszervezetisek az ellenzéki politikusokra

2019. január 11. 10:25
A túlóraszabályozás kritikájával kezdték, de végül a rájuk akaszkodó ellenzéki politikusokat kezdték szidni szakszervezetisek az Új Egyenlőség folyóirat vitaestjén. „Az, hogy az ellenzéki pártok megjelennek, és a saját sleppjük ott van körülöttük, ez számomra gusztustalan. Ne jöjjenek oda, miért jönnek oda? Jöjjön oda akkor is, amikor ő van kormányon és baj van” – fejtette ki a Mercedes-gyár szakszervezetise. Tudósításunk a vitaestről, ahol azt is többen elismerték: vannak olyan dolgozók, akik nagyon is szeretnének sokat túlórázni és ezzel többet keresni.

Ki akarta a „rabszolgatörvényt”? – erre a kérdésre próbáltak választ keresni az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin rendezvényén.

Pogátsa Zoltán, a portál főszerkesztője előzetesen elmondta: bár az volt a terv, hogy az autóipar vállalatvezetői közül is részt fognak venni néhányan a beszélgetésen, a meghívást egyikőjük sem fogadta el, mert nem akarnak politikai kérdésekben állást foglalni. Így a szakszervezeti és munkavállalói oldal álláspontját ismerhettük meg a baloldaliként jellemezhető lap vitaestjén.

Nem a klasszikus túlóráról van szó

Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet győri elnöke szerint

általános fogalmi zavarok vannak nem pusztán a munkavállalók között, hanem a médiában is.

Van a klasszikus túlóra és van az egyenlőtlen munkaidő beosztás: utóbbinál kiemelte, hogy a munkaidőkeret és az elszámolási időszak nem ugyanaz. Az Audinál elszámolási időszakot alkalmaznak, amely a „durvább formája a munkaidőkeretnek”. A klasszikus túlórát továbbra is minden hónap végén ki fogják fizetni, viszont az egyenlőtlen munkaidőbe osztásnál „a fene tudja, mikor fogják kifizetni a munkát”. Sőt – tette hozzá – az elszámolási időszaknál arra is lehetősége nyílik a munkaadónak, hogy egyáltalán ne fizesse ki a túlórákat, és erre a vállalat rá is jött – tette hozzá.

A szakszervezeti vezető szerint az elszámolási időszakot – elsősorban annak adminisztratív terhei miatt – csak azok a vállalkozások tudják alkalmazni, ha persze akarják, amelyek komoly informatikai háttérrel rendelkeznek. Háromi úgy véli, hogy az elszámolási időszak beültetését a magyar munkajogba eleve az Audi találta ki 2012-ben. Úgy folytatta, hogy a munkaidőkeret és az elszámolási időszak nem szervezési eszköz a vállalatok számára, hanem ezek segítségével spórolnak. Elmondta: az Audi dolgozóit jelenleg ez a probléma amúgy nem érinti, még nem alkalmazzák a törvényt, és reméli így is marad.

Önkizsákmányoljuk magunkat?

Szlávik István, a Mercedes-Benz kecskeméti cégének szakszervezeti munkatársa kifejtette: az emberek félnek ettől az új szabályozástól, mivel nem ismerik – a munkaidőkeret intézményét sem ismerik, pedig már több év eltelt, hónapról-hónapra élnek. Hozzátette: a Mercedesnél úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre nem fogják alkalmazni a túlóratörvényt, de hogy ez valóban így lesz-e az már kérdéses. „Jól tudjuk, Kecskemét gyárbővítés előtt áll, nagyjából 2,5-3 ezer emberre van még szükség; az a darabszám, amit beterveztek, az nem fog lejönni, csak túlórával” – magyarázta. „A dolgozók nem hisznek nekik” – tette hozzá.

Szlávik szerint ugyanakkor

náluk vannak olyanok, akik többet szerettek volna dolgozni háromszáz óránál.

Ezt a cég korábban nem igazán engedte, mert jogilag nem volt lehetséges – bár ilyen-olyan formában amúgy meg tudták oldani. Elmondta, hogy január 19-én meg fog mozdulni Kecskemét, már szerveződik valami.

Hádinger János, a Mercedes üzemi tanácsának elnökhelyettese szerint többüket is meglepte: valóban vannak olyan munkatársaik, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy többet dolgozhassanak, mint 300 túlóra. „Nem úgy képzelték el a kollégák, hogy magasabb bérért dolgoznának és így fedezzék az anyagi szükségleteiket, hanem több munkaórával szeretnék azt a pénzt megszerezni” – fogalmazott.

Kérdésre azt felelte, hogy ez nem tömegigény, de lehet ilyen példákkal találkozni – ezzel a többi résztvevő is egyetértett. 

László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke hozzátette:

ő is találkozott olyanokkal, akik foggal-körömmel ragaszkodnak a túlórákhoz és azok emeléséhez.

Úgy gondolja, ezek az esetek jól mutatják, hogy ez a probléma túlmutat a munka világán: az emberek nem tudják megfogalmazni, hogy nem több túlórára, hanem több pénzre van szükségük. Kifejtette: a szakszervezeteknek felelősségük van az emberek felé – nem lehet hagyni, hogy a dolgozók „önkizsákmányolják” magukat. A rengeteg túlmunkával leamortizálhatják magukat az emberek, így könnyebben hullanak rá a szociális-és egészségügyi ellátórendszerre – ez pedig a társadalom számára is kedvezőtlen. „Amit a miniszterelnök és Kósa Lajos mond, hogy ezt az emberek akarják, az csúsztatás. Valójában arról szól, hogy az emberek nem fogják fel a saját józan érdeküket” – mondta.

Az ellenzéki pártok nem segítenek a helyzeten

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy már 2017-ben is előkerült ez a „36 hónap 400 óra” – akkor Bánki Erik nyújtotta be a módosító javaslatot, amit sikerült közös szakszervezeti fellépéssel „visszaverni”. Demonstrációra sem volt szükség – visszavonták a javaslatot. Ez alkalommal viszont ez nem sikerült.

Az ellenzéki pártokkal kapcsolatban Kordás kifejtette, hogy a szakszervezetek által szervezett december nyolcadikai tüntetésen már megjelentek az ellenzéki politikusok is – „ekkor még zászló és jelképek nélkül” , csak személyükben voltak a tömeg részesei, majd megjelentek a diákok. Kialakult egy hármas egység: a diákok/civilek, szakszervezetek és a pártok – folytatta.

Kiemelte viszont, hogy

a szakszervezetek szeretnék megőrizni a dominanciát az eseményekben.

„Nagyon sok szóbeli megállapodást kötöttünk, hogy ne túrjanak ki minket a szakszervezeti molinók közül, szinte közelharcot kellett vívni olykor azért, hogy a molinó mögött ki álljon.” Hozzátette: „Nem örülünk ennek a szituációnak”.

Szlávik István a vitaest folyamán szintén kifejezte ellenérzéseit az ellenzékkel szemben: szerinte a szakszervezetek eddig is dolgoztak, eddig is voltak, ezért nem érti, hogy az ellenzéki politikusok miért csak most kezdtek el velük foglalkozni. 

„Maradjunk annyiban, hogy szerintem ez egy nagy színház”

– jelentette ki. Úgy vélte, hogy az ellenzék most felhasználja a szakszervezeteket arra, hogy eredményeket tudjanak elérni. „A budapesti tüntetéseken mi is fenn voltunk, nem csak mi, a dolgozók is jöttek velünk, és az, hogy az ellenzéki pártok megjelennek, és a saját sleppjük ott van körülöttük, ez számomra gusztustalan. Ne jöjjenek oda, miért jönnek oda? Jöjjön oda akkor is, amikor ő van kormányon és baj van” – fejtette ki a a Mercedes-gyár szakszervezetise.

Kordás szerint január 19-én az ország több pontján is megmozdulások várhatók, sőt elmondta, hogy külföldön is szerveznek ilyen-olyan demonstrációkat az ügyért. Kifejtette, hogy országos sztrájkot egyelőre még nem tűztek ki.

A rendezvény fő kérdésére, vagyis arra, hogy ki akarta a „rabszolgatörvényt”, végül nem kaptak a hallgatók egyöntetű választ. Az est során elhangzott: lehet, hogy a kormány, de az is, hogy lehet, az építőipar, vagy épp az, „aki lefeküdt a német nagytőkének”. Kordás szerint ők is kérdőjelek között maradtak.

Összesen 153 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem véletlen, hogy csak hőzöngő diákokat és pár száz unatkozó dékáa nyugdíjast láttál tüntetni.
Na de majd 19-20.-án (szombat-vasárnap lesz akkora országos SZRTÁJK, hogy olyat még nem látott a világ.
Azt hiszem megint nekirohantak az ajtónak!

Már megint hülyenép van?

A szakszervezet fáziskésésben volt. Csendben volt, amikor az ellenzéki pártok már régen hisztiztek. Az ellenzéki pártok elvárása volt, hogy jelenjenek meg már a szakszervezetek is.
Örömteli, hogy felismerték, csak ki akarják használni őket.

Nekem megfelel az a megoldás, hogy a munkások agyonverik a rájuk hivatkozó szocialista politikusokat, mert nem hagyják őket többet keresni.
Csak remélem, hogy írnak Sargentininek is. (Lásd: A doni kozákok levelet írnak Leninnnek.)

Szinhaz, vagy filmforgatas.
Mondjuk, Spartacus, a foszerepben Hadhazy Meztelenhas Akossal, fustbombat dobalo Feketevel.
A partikellekeket hozza: Donat Anna.
Foszponzor: aki eppen soros.

A káosz nagymesterei.

Ez így egészen más, mint a nagyhangú forradalmárkodás és a kormánybuktató országos sztrájkkal való fenyegetőzés. Ráadásul a multik szakszervezetei sem biztosak abban, hogy az ő munkaadóik kezdeményezték a többlettúlórát, miközben a ripacs ellenzék ezt bömböli. Nagyon is életszerű, hogy a hazai kisebb vállalkozások lobbiztak érte.

Azt, hogy az emberek nem fogják fel a saját érdekeiket, s másoknak kell azt megmondani helyettük - mintha hallottam volna már valamikor. Akkor a munkásosztály élcsapata tudhatta csak, hogy mi a munkásosztály érdeke, mert csupán ők voltak felvértezve azzal a tudással, amit a nagy Marxtól, Lenintől és egy időben Sztálin elvtárstól kaptak. Hogy Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványáról meg ne feledkezzünk.

„Sztálin elvtársnak megvan az a hatodik érzéke, mellyel felfogja a szinte észrevétlen változásokat. Meghallja a fű növését és a csírázó magból előre látja, hova veti majd árnyékát a terebélyes fa. Nem egy kijelentése szinte jóslásnak tűnhetne fel, ha nem tudnók, hogy e jövőbelátás mögött ott áll a marxizmus-leninizmus egész tudományos fegyvertára.” (Rákosi Mátyás)

És ezek akarnak orszákos SZRTájkot indítani?!
Szánalmas.

Nem hinném, hogy bonyolítja a diákok vizsgáztatását az ellenzéki bohózat.

Nagyon lelkes forradalmárnak teccik lenni. Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll. Aztán ne tessék majd panaszkodni, ha lesz ott egy olyan ököl is, amelyik visszaüt. A ruszkik ugyanis időközben hazamentek.

Van abban valami, hogy ugyanazok a politikai körök tiltakoznak habzó szájjal az ellen, hogy a munkás maga döntse el, saját felelősségére, hogy akar-e több túlórát vállalni vagy sem,

akik úgy gondolják, hogy mindenkinek szíve joga szétfüvezni az agyát, vagy köztéren megfagyni éjjel.

Na igen, ez valóban őket minősíti.

A sztrájk akor egy konkrét bérmegállapodásról szólt, (erre való egy sztrájk nem a törvényhozásról.

Ha így nyomulnak tovább, nevetséges bohózatba fullad minden akció. De szerintem nem is lesz sztrájk, mert az nem a munkások érdekét szolgálná, hanem az ellenzéki pártok féktelen és éktelen nárcizmusát.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke:
"„Amit a miniszterelnök és Kósa Lajos mond, hogy ezt az emberek akarják, az csúsztatás. Valójában arról szól, hogy az emberek nem fogják fel a saját józan érdeküket” .

Ezért kellenek a szakszervezetek:
Munkamegosztás van: az emberek nem fogják fel a saját józan érdeküket, de itt vannak felettük a szakszervezetek, akik birtokolják a helyes gondolkodás monopóliumát.

Izgalomra nincs ok. A budapesti tüncire (reggel) 943 ígérte hogy biztosan ott lesz.....5,2 ezer hogy érdeklődik...................... Hideg van, hó van s ha igaz jó nagy szél is lesz szombaton.

Válaszok:
Julismama2 | 2019. január 11. 13:09

"Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet győri elnöke szerint általános fogalmi zavarok vannak nem pusztán a munkavállalók között, hanem a médiában is. (Megjegyzem, a szakszervezeti képviselőknél is.)

Van a klasszikus túlóra és van az egyenlőtlen munkaidő beosztás: utóbbinál kiemelte, hogy munkaidőkeret és az elszámolási időszak nem ugyanaz. Az Audinál elszámolási időszakot alkalmaznak, amely a „durvább formája a munkaidőkeretnek”. A klasszikus túlórát továbbra is minden hónap végén ki fogják fizetni, viszont az egyenlőtlen munkaidőbe osztásnál „a fene tudja, mikor fogják kifizetni a munkát”. Sőt – tette hozzá – az elszámolási időszaknál arra is lehetősége nyílik a munkaadónak, hogy egyáltalán ne fizesse ki a túlórákat, és erre a vállalat rá is jött – tette hozzá."

Vajon hol állhatott amikor az észt osztották?

https://www.facebook.com/pg/altalanossztrajk/events/

Ha valaki meg tudná nekem mondani, hogy hogyan lehet a "vendégek száma" a budapesti tüncinél 957 ott leszek és 5,3 ezer érdeklődő után 8511? Ma ugyan láttam egy videót ahol 2+2=22

https://www.youtube.com/watch?v=Zh3Yz3PiXZw&feature=youtu.be&fbclid=IwAR2cU1hnAjKgRuuLTQsS98fnyzWk3GN3ct8YVeawYrz1TQQfsIpHG2ta4UE

Ha elég erősnek érzik magukat a szakszervezetek, akkor támogathatnának egy mögöttük álló munkavállalókat képviselő párt alakítását.

Az 1972-es cannes-i filmfesztiválon a játékfilmek közül kiérdemelte a Nagydíjat "A munkásosztály a paradicsomba megy" című.
A főhős gondolkodása hasonló azokéhoz, akiket a szakszervezetek most ledorongolnak, mivel akár túlórák árán szeretnének többet keresni az átlagnál.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke szerint nem lehet hagyni, hogy a dolgozók „önkizsákmányolják” magukat.

"A munkásosztály a Paradicsomba megy" film főhősét azért utálják munkatársai, mert esztergályosként túlteljesíti a normát, és a főnökség rá hivatkozva emelgeti a normát.
Végül a főhős a még nagyobb teljesítmény érdekében már a gép megállása előtt kapja ki a megmunkált munkadarabot a gépből és egyszer csak súlyos balesetet szenved.
A Főnökség a főhőst hibáztatja és elbocsájtja.

Ekkor felhorgad a munkásszolidaritás a főhős érdekében hosszas sztrájk kezdődik, aminek következtében a főnökség átszervezi a termelést, visszaveszi a főhőst.

A befejező részben a főhős munkatársaival együtt dolgozik egy olyan sivár futószalag mellet, ahol senki sem ugorhat ki teljesítményével, mert mindenkinek egyformán kell teljesíteni.

A főhős munkatársaival immár teljes harmóniában él és elmeséli, hogy azt álmodta, hogy a munkásosztály a Paradicsomba megy.

A közelében lévő vele szolidáris munkatársai boldogan kérdezgetik a főhőst: Engem is láttál? Engem is láttál?

Ne gondold.
A törvénybe - rejtve - beépítették: ha minden kötél szakad,
a dolgozónak kell fizetnie, hogy bemehessen dolgozni.
Túlóránál progresszíven.

"Az ellenzéki pártok számítása mégis bejön, mert a fő céljuk, az ellenzék egységesülése megvalósulni látszik még akkor is, ha kudarcba fullad az általános sztrájk. Ezért úgy gondolom, hogy a Fidesz-kormány nagy hibát vétett."

Az első mondattal egyetértek.
Evidencia, az egész habverés erre megy ki. Hogy minél kevesebb arcvesztéssel, minél kisebb járulékos veszteséggel tudják megetetni MSZP/DK-sokkal az ún. Jobbikot, az ún. jobbikosokkal az MSZP/DK-t, az LMP-sekkel, Momentumosokkal, egyéb "harmadik utasokkal" pedig az MSZP/DK-t és az ún. Jobbikot.

A második mondattal viszont nem értek egyet. Ez nagyjából egy "business as usual" jogalkotás volt... ha nem ez lett volna most az ürügy, akkor a következő téma lett volna az. (Lásd pl. ÁSZ-büntetésnél már ugyanez elkezdődött nyáron.)

"Nem hinném, hogy a szakszervezeti mozgalom erősödése a kormány célja" - Miért is nem?
Abban egyetértek veled, hogy a törvény a szakszervezetek befolyását erősíti. Amiből az is következik, hülyék az ellene megmozduló szakszervezetek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés