MandinerTV: Nemzeti ünnep? Mit tudom én!

2017. augusztus 20. 13:52
Írta: Krč Viktor
Önnek mit jelent augusztus 20-a? Ezzel a fogós kérdéssel jártuk fővárosunk utcáit. A bulizástól Szent Istvánon át egészen a virágkarneválig íveltek a válaszok, bár a közöny falait nem minden esetben sikerült áttörnünk. Budapesti körkép, augusztus 20. Tartsanak velünk!

Egyszerű kérdéssel indítottunk, mégis igen sokféle választ kaptunk. Augusztus 20-áról az utca embere éppúgy asszociált az államalapításra és Szent Istvánra, mint a tűzijátékra, az alkotmányra vagy épp a debreceni virágkarneválra. Amikor arra kérdeztünk rá, mivel is tölti az utca embere a nemzeti ünnepet, a fiatal válaszadók a tűzijátékot emelték ki, vagy egyszerűen annyit mondtak: „Én igazából csak bulizok”, illetve: „Lejövök a haverokkal tűzijátékot nézni és közben vízipipázunk.”

Az idősebb nemzedék már valamivel átfogóbb képpel rendelkezett az ünnepről, ám ahogy egyik riportalanyunk kritikusan megjegyezte: „Már nem a nemzetről szól ez az ünnep sajnos, hanem a politikai csatározásokról.”

S Önnek mit jelent augusztus 20-a? Kommentben várjuk meglátásaikat!

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Számomra Augustus 20. elsősorban magyar állam létrejöttét és 2000 éves fennmaradását jelenti, bízva, hogy fennmarad.
Továbbá Szent István Királyról való megemlékezést. Számomra Szent István Király a független magyar állam szimbólumát is jelenti. Bronz szobra az íróasztalomon megtalálható.

Szerintem a videofelvétel Szegeden készült.

Elnézést. Tévedtem. A fővárosban készült, csak néhányan hivatkoznak a virágkarneválra.

Szerintem tévedésben vagy.
"A reformkor igazi nagy magyarjai (no nem Kossuth, mert ő csak kihasználta!) jól érzékelték"

Nem tudom kire gondolsz, mert ezt elfelejtetted leírni, de ha kiegyezésre gondolsz akkor tévedésben vagy. Ugyanis ha nincs a 48-as szabadságharc, akkor kiegyezés sincs.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy Anglia és Oroszország kivételével Európán forradalom söpört végig. Ennek része a magyarországi 48-as szabadságharc.
Más kérdés, hogy sikerességének megvolt e a feltétele. Utólag már az sem vita, hogy Széchenyi és Kossuth vitájában kinek volt igaza. Ugyanez igaz Kossuth és Görgey vitájára is.

A hitemet, a családomat és a nemzetemet.
A földet, amelyben élek és halok. Az őseimet, akik túléltek, akiknek köszönhetően itt vagyok. A gyerekeimet, az unokáimat, az utódaimnak, akik majd lehet, hogy a nevemet sem ismerik, akiknek igyekszem továbbadni a túlélés képességét, amit örököltem. Az igent, az életre.

És ezek nem nagy szavak, ez én vagyok, az öt fogásos ebédemmel, a búcsúval, amit ma nyertem. A boldogsággal, amit ma is kaptam.

"Szerintem a hozzászólótársak érdemelnek annyit, hogy ne hagyd a levegőben lógni a dolgot; engem érdekel, hogy kinek, mikor, miben volt igaza?"

Erre irányuló feltételezést, kérdést nem tartalmaz a fórumtárs bejegyzése. Kérdezni pedig én kérdeztem, várva rá a választ. Ezért nem részleteztem. Mivel kérdésként feltetted, szívesen megválaszolom, hangsúlyozva, hogy ez az én véleményem.

Ha figyelembe vesszük, hogy 1848. március 15.-ét megelőző időszakban - Angliát és Oroszországot kivéve - forradalmak zajlottak Európában, akkor Kossuthnak igaza volt a szabadságharc kirobbantásának. Ekkor még várható volt, hogy sikeres lesz. Az ország gazdaságilag azonban ahhoz gyenge volt, hogy hosszan tartó harcot tudjon folytatni és számításba kellet azt is venni, hogy szükség esetén az orosz cár segítséget fog nyújtani.

Széchenyi nem értett egyet a szabadságharc kirobbantásával. Elsődlegesnek az ország gazdasági megerősítését tartotta fontosnak.

Utólag az a véleményem, hogy Széchenyinek volt igaza.

Kossuth nem értett egyet a fegyverletétellel. Magyarországon sokan még ma is Görgeyt árulónak tartják. Szerintem a cári csapatok bejövetelével esély sem volt a győzelemre. Ha Görgey nem teszi le a fegyvert, nem kapitulál tízezrek életébe kerül és talán akkor a kiegyezés sem történik meg és a megtorlás sokkal súlyosabb lesz. Ezért ebben a történetben Görgeynek adok igazat és nem Kossuthnak.

Végezetül, ha nincs a szabadságharc, akkor kiegyezés sincs.
A szabadságharc győzelme, az esetleges későbbi megismétlésétől való félem a bécsi udvart változásra inspirálta. Ez tette lehetővé a kiegyezést, a korábbihoz képest a változást.

Köszönöm a kiegészítést.

A válaszodból megértettem. Nincs szükség további magyarázatra. Neked újabb kérdést sem tetem fel.
Most csak azért hivatkoztam rá, mert krotak fórumtárs kérdése azzal volt kapcsolatos.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés