Jobban érdekelnek minket a jegesmedvék, mint az emberek – a Stanford professzora adott elő az Akadémián

2017. május 26. 16:07
A munkahelyi stressz az USA-ban az ötödik leggyakoribb halálozási ok, évente százhúszezer áldozatot követel. Ennek a jelenségnek a kezeléséről és gazdasági hatásairól tartott előadást Jeffrey Pfeffer, a Stanford professzora hétfőn az MTA-n. A kutató szerint tévhit, hogy a stresszt kiváltó munkahelyi tényezők, például a hosszú munkaórák csökkentése rontaná a vállalatok hatékonyságát. A menedzserek ugyanakkor nem nyitnak a bizonyíték alapú vezetési technikák felé. A professzor egy társadalmi mozgalom indítását szorgalmazza, ugyanakkor szerinte az állami szabályozás és a rossz munkáltatók feketelistázása is segíthetne a munkafeltételek javításán. Tudósításunk.

Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora a Rajk László Szakkollégium meghívására érkezett Budapestre, hogy átvegye a kollégisták által 2016-ban neki ítélt Herbert Simon-díjat. Az amerikai szakértő kiemelt kutatási területéről a munkahelyi stresszről és annak gazdasági hatásairól tartott előadást hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Pfeffer ezen felül a tudományos kutatások és az üzleti világ kapcsolatával foglalkozik: azt vizsgálja, hogy a vállalatvezetők miért nem nyitnak jobban az akadémia és a bizonyíték alapú menedzsment stílusok felé. Kutatja a szervezeteken belüli hatalom forrását és a vállalatok szocializációs szerepét; de a szervezetek egymásra utaltságának kérdésével is foglalkozik.  

A Rajk László Szakkollégium 2004-ben alapította a Herbert Simon-díjat, amit azóta minden évben az üzleti világ elméleti szakértői kapnak meg. 2014-ben a romboló innováció elméletét megalkotó Clayton M. Christensen (Harvard), 2015-ben pedig a robotizáció gazdasági hatásait kutató Eric Brynjolfson (MIT) kapta meg a Simon-díjat. Az elismerés hasonló a közgazdászoknak odaítélt Neumann János-díjhoz. A szakkollégium mindkét díja esetén olyan gondolkodókat hív el Budapestre, akik inspirálták a szakkollégistákat tanulmányaik során. Legutóbb a Nobel-díjas Alvin Roth kapta meg a Neumann-díjat, aki a párosítási piacok kutatójaként munkájával többek között hozzájárult a vesetranszplantációk hatékonyabb koordinálásához.

 

Halálos fizetés

Halálos fizetés: A munkahely és az emberi fenntarthatóság kapcsolata – ez volt Pfeffer előadásának címe: 2018. május 1-jén fog megjelenni azonos című könyve. A dátumválasztás szándékos, a munka ünnepén fogják publikálni a könyvet. Az üzleti kutató szerint olyan világban élünk, amiben nem foglalkozunk a munkavállalókkal, pedig a munkahelyi stressz az ötödik leggyakoribb halálozási ok az Egyesült Államokban.

A rossz munkakörülmények nem csak a fizikai munkásokat érintik, a probléma inkább olyan, amit a kék-gallérosoktól importáltak a fehér-galléros munkavállalók világába is. A professzor szerint téves az az elképzelés, amely szerint a stressz szint csökkentése és a vállalatok termelékenységének rovására menne. A munkahelyi stressz nem csak 120 ezer hálért felelős évente az Egyesült Államokban, de 180 milliárd dollár felesleges egészségügyi kiadásért is, amit sok esetben a cégek fizetnek ki. Ugyanez a jelenség Kínában 600 ezer és egymillió közötti halálesetért felelős. A professzor hozzáteszi:

„Még ha a profit kárára is menne a munkahelyi stressz csökkentése, morális alapon akkor is vállalni kellene ezt a lépést. 

A halálozás okai közül négyet emelt ki a Stanford professzora. A munkanélküliség, az egészségbiztosítás hiánya, a hosszú munkaórák és a túlóra, valamint a munkahelyi autonómia hiánya jelentősen növeli az elhalálozás valószínűségét. Az egészségügyi állapotot önbevallásos alapon mérték, az alanyoknak egy tízes skálán kellett elhelyezni magukat. Pfeffer állítja, hogy ez a módszer a kutatások alapján megbízhatóbb, mint más mérőszám, például a test-tömeg index. Ez alapján a dolgozók egészségének romlását leginkább a család és munka konfliktusa, a foglalkoztatás bizonytalansága, valamint a kimerítő munkahelyi elvárások okozzák.

Az előadás előtti sajtóbeszélgetésen Pfeffer elmondta, hogy a növekvő munkaórák egyik oka, hogy a társadalmi státuszt az elfoglaltsághoz kötjük. Az emberek akkor érzik magukat fontosnak, ha nincs szabadidejük, pedig ez nem mindig volt így. Régen olyan ikonok voltak példának állítva, mint Coco Channel, aki a francia riviérán múlatta az idejét. A professzor egyébként elárulta, hogy a saját önértékelése nem az elfoglaltságától függ. Nincsen például okostelefonja, és amióta Magyarországon van, nem nézett rá az emailjeire sem. Boldog, mert neki van a világ legjobb állása, San Franciscóban, a világ legszebb városában lakik, amivel szerinte csak Budapest vetekszik – fogalmazott Pfeffer.

Környezet- és társadalomszennyezés

A munkahelyi stressz az oka – a világszinten problémaként megjelenő vagyoni egyenlőtlenségek mellett – az egészségügyi egyenlőtlenségeknek is. Az USA-n belül nő a szakadék a különböző társadalmi csoportok várható élettartama között. Az egyik oka ennek az, hogy több oktatással a munkavállalók jobb munkakörülményekre számíthatnak.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek az országok között is nőttek. A két végpont, Japán és Sierra Leone között 33 évre nőtt a várható élettartam közötti különbség. Pfeffer szerint érthető, hogy az államok a növekvő GDP-jük egy részét az emberek egészségének javítására akarják költeni. Ennek viszont a munkahelyi stressz csökkentése lenne az egyik leghatékonyabb módja. 

Hasonló okokból szabályozták a vállalatok környezeti externáliáit. Néhány évtizeddel ezelőtt még elnézték egy vállalatnak, ha költségcsökkentés céljából a folyókba vegyi anyagokat öntött, vagy a levegőbe mérgező füstöket engedett. Pfeffer szerint ez a fajta környezetszennyezés nem sokban különbözik a „társadalom szennyezésétől” (social pollution). 

„Miért érdekelnek minket jobban a jegesmedvék az embereknél?

– tette fel a kérdést Pfeffer, majd viccesen azt válaszolta, hogy azért mert aranyosabbak. Ugyanakkor szerinte az „emberi fenntarthatóság” legalább olyan fontos probléma, mint a természeti fenntarthatóság.

Mozgalom indítását szorgalmazza a professzor

Pfeffer szerint hosszú távú megoldást a környezetvédőkhöz vagy civil jogi aktivistákhoz hasonló társadalmi mozgalom indítása jelentené. A professzor is ezért ír könyvet, tart előadásokat, fogadja el a média meghívásait.

Az üzleti kutatónak van néhány praktikus javaslata is. Pozitív hatása lehet a menedzsment technikák átalakításának: a vállalati vezetőkkel például jó lenne megértetni, hogy nem érdemes kevesebb alkalmazottat több munkaórában dolgoztani. Másik javaslata a „szégyenlisták” összeállítása a legtöbb halálesetet okozó munkahelyekről. Az ehhez hasonló feketelisták működtek a környezetszennyező vállalatokkal szemben is. Az állami szabályozás hasznos lenne, de szerinte világszerte támadások érik jelenleg a munkavállalók jogait védő törvényeket.

Pfeffer kiemelte, hogy egy rendkívül vallásos országból érkezett, ahol kiemelt helye van az élet szentségének. Szerinte a republikánusok, akik a Kongresszust és a Fehér Házat is uralják, csak az élet kezdetére és végére koncentrálnak: hangsúlyozzák a magzat élethez való jogát és tiltják az eutanáziát.

Az életet szerinte e két pont között is védelmezni kéne, a munkahelyi stressz csökkentése pedig 120 ezer embert menthet meg évente az USA-ban. A kutató bírálta az Obamacare néven ismert demokrata egészségügyi reform eltörlését célzó republikánus törekvéseket is. „Mint emberi lények, törődnünk kéne más emberi lényekkel is” – zárta az előadását a professzor.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha munkahelyünkön azt csinálunk amit akarunk és szeretünk, és ráadásul ez egybe is vág a velünk szemben támasztott elvárásokkal, akkor egészségesek maradunk; feltéve, hogy kedvtelésből nem dolgozzuk betegre magunkat.

Ha mennyiségben nem is, de minőségben meg lehet próbálni jobbat produkálni az elvártnál. Akkor szabad a pálya.

Elmebeteg...

(Van téma, amiről NEM Orbán ugrik be azonnal?)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés