Mégis hogyan működne a menekültkvóta?

2015. szeptember 3. 16:32

Írta: Kiss Brigitta
Hogyan fogják majd elmagyarázni azoknak a Németországba vágyó, „Germany, Germany” rigmust skandáló embereknek, akiknek mást dob a gép, hogy őket Magyarországra, Szlovákiába, Észtországba, stb. osztották be?

Fogadjunk be mindenkit, aki menedékre szorul, majd osszuk szét „igazságosan” őket a tagállamok között – nagyjából ez az az álláspont, amit egyre több uniós, főleg nyugat-európai ország vezetője kezd magáévá tenni. Ez az úgynevezett kvótarendszer, mely mellett leginkább a legtöbb menedékkérőt ténylegesen befogadó Németország kardoskodik, de napról napra egyre többen támogatják a kezdetben még igen népszerűtlen ötletet. 

Miközben abszolút érthető álláspont, hogy az évente több százezer embernek új otthont biztosító Németország a terhek egyenlőbb elosztását szorgalmazza, addig valahogy elfelejtkezünk azokról, akiket a nagyhatalmi sakkjátszmákban megedzett európai vezetők ide-oda szeretnének pakolgatni a térképen: a migránsokról. 

A menekültkvótával ugyanis nem az a baj, hogy olyan országokba is juttatna néhány ezer menedékkérőt, amelyek amúgy nem célországai ezeknek az embereknek. Ennyi szolidaritás ugyanis minden EU-s tagállamtól elvárható, ráadásul különösebb terhet nem is jelentene egyik országnak sem.

Csakhogy. 

A migránsok nem általánosságban az EU-ba vágynak, hanem konkrétan Németországba vagy mondjuk Svédországba. Oda szeretnének eljutni, ott tervezik a jövőjüket. Nem Görögországban. Nem Magyarországon. Nem más, kelet-közép-európai országban. De többségében még csak nem is Ausztriában, hanem még nyugatabbra. 

Egyre jobban úgy néz ki, hogy előbb-utóbb lesz valamiféle kvótarendszer. De a menedékkérők közül sokan már azt sem értik, hogy miért kell Magyarországon rostokolniuk, miért nem mehetnek tovább Nyugatra. Kérdés: hogyan fogják majd elmagyarázni azoknak a Németországba vágyó, „Germany, Germany” rigmust skandáló embereknek, akiknek mást dob a gép, hogy őket Magyarországra, Szlovákiába, Észtországba, stb. osztották be? Mit fognak ehhez szólni? Milyen reakciót fog ez belőlük kiváltani? Egyáltalán: nem nehezíti-e az integrációjukat az, hogy egy olyan országba „telepítik” őket, ahol nem akarnak élni? 

És persze az is kérdés: a nyitott határokkal rendelkező EU-ban mégis hogyan képzelik el, hogy a már valamilyen státuszt kapott emberek ne induljanak el immáron legális papírok birtokában a valódi célországaik felé?

Mi értelme lesz így a kvótáknak?

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A menekülteket a németországi jólét vonzza. Az a jólét, amit Németország az EU és az euroövezet adta előnyök kihasználásával, más országok kárára ért el. Ezt már több közgazdász is leírta. Orbán tehát jól mondta, hogy ez Németország problémája.

A cikk felvetése pedig jogos, hogyan bírják rá a menekülteket, hogy egy másik, rosszabb adottságú, irántuk nagyobb ellenszenvet tápláló országban maradjanak?

Mit kezdjen velük Magyarország, ahol tíz százalékos a munkanélküliség? Mit szól a hazai cigányság, ha azt látja, hogy a menekült mindent megkap ingyen, mert az biztos, hogy közmunkára nem lesznek foghatóak? Hogyan akadályozzuk meg, hogy elinduljanak Németország felé, ha nem tehetjük zárttá a táborokat?

Szóval ez német probléma, ne terítsük szét. A skandináv országok is feltűnően hallgatnak.

Te nagyon ingerült vagy.

Azt mondom, dűljön szét az egész eu, de minél előbb, hogy előbb lehessen új alapokra építkezni. Hosszú ez a végjáték és mindenkinek árt és nem old meg semmit.

A nyugaton uralkodó balliberális ideológia maga egy merev, önimádó, kizárólagosságot követelő rendszer. Ugyanilyen volt a nemzeti szocializmus és a kommunizmus is.

A neoliberálisokra most ráköszöntött a valóság, és érzik, hogy ideológiájuk csődöt mond, mert a pillanatnyi helyzetet még lehet magyarázni, de egy év múlva ez már tarthatatlanná válik, mert az emberek szeme addigra felnyílik. Utóvéd harcokat folytatnak, amivel viszont felhozzák a szélsőségeket.

Ezekkel Bethlen csődöt mondana, neki még értelmesebb tárgyalópartnerei voltak.

A beilleszkedés akarása motivációs kérdés.
Mindazok, akik nem a szándékuknak megfelelő országban kötnek ki, beilleszkedési problémákat fognak hordozni, ami senkinek se lesz jó.

Persze, hogy érdemes volt! Tiszta az eu álláspontja a holnapi V4 előtt és ez nagy haszon!
Azért is érdemes volt, mert az eu nem tehetne úgy, mintha csak úgy rajta kívül történnének a dolgok, mert eddig így tett.
A mostani 160 000-es kvótával egyetértesz? Év végére akár a háromszorosa is lehet. A kvóta biztonságot ad a migránsoknak, előbb-utóbb úgyis valahol európában lesz. Igaz, nem ott, ahol akart, meg nem úgy, ahogy akart, de ez az eu-nak mindegy.
Napok óta azt skandálják a migránsok, hogy Germany. Erre Juncker bedobja a 160 000-es számot. nem értem, nem figyelt?

Merkel egy megfáradt öregasszony lett, aki már odáig süllyedt, hogy letagadja amit mondott. Persze, nem tudni, milyen részleteket tárnak elé a lehallgatás anyagából, hogy kissé irányítsák a mondanivalóját.

De az igaz, hogy ez német probléma. Ha jó volt bezsebelni az EU és az euro adta előnyöket, nem törődve a déli országok gondjaival, akkor most nem kéne a a hátrányokat szétteríteni.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. szeptember 3. 17:48

Egyetértünk. Mivel OV látta legelőször, hogy bajok lesznek, biztosan van a,b,c terv .
Aztán ott van a ballibnek a tanulság, hogy OV-nek eddig igaza volt hosszú távon.

"Mégis hogyan működne a menekültkvóta?"

Erőszakkal....

Valóban jó példa lenne a mostani körülmények között Bethlen István külpolitikai tevékenysége?
Olyanok vagy hasonlók a körülmények?

Természetesen olvastam Romsics Ignác könyvét és vannak részek amivel egyetértek, vannak olyanok amivel nem. A valódi információm azonban nagyanyám testvérétől van aki 1914-től a háború befejezéséig a minisztériumban dolgozott és az általa elmondottakat hitelesnek tartom.

Ha ki akarjuk emelni Bethlen István tevékenységét, akkor ezt a belpolitikában tehetjük meg, amelyben valóban nagyot alkotott.
Ugyanezt azonban nem mondhatjuk el a külpolitikai tevékenységre, amelyben csetlett-botlott és lényegében semmit sem ért el. Ez vonatkozik a német, olasz és angol kapcsolatokra egyaránt. Végül az oroszok "hajlékonyan" magukkal vitték és fogságban,a Butirszkaja-börtön kórházában 1946. október 5-én halt meg szívbénulásban.

A demokratikus nyugat pedig tudjuk mit tett Közép-Európa népeiért 1945 után, majd 1956-ban is.

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ami történik az csak Németország, vagy Merkel miatt történik. Ebben vastagon benne vannak a franciák, angolok, olaszok és természetesen az USA. A hátuk mögött pedig ott vannak a kisebb jóléti államok.

Ezek a számok vattaszámok, fogalmuk sincs az eu-s mókusoknak, hányan vannak a különböző országokban az illegálisok, osztják az oszthatatlant, és mivel tehetetlenségükben dühösek is, Orbánt próbálják kiosztani.
Pótcselekvés, pótcselekvés hátán.
Bilderbergék mit ajánlanak erre az esetre, kíváncsi lennék. Akkora demokraták ők, hogy titokban tartják a nagyszerű elgondolásaikat?

Egy másik nézőpontból.

Aki hülyének képzeli a nyugati politikai, gazdasági tanácsadókat az nagyon nagy tévedésben van. A Dublini rendeletben nem véletlenül van benne az ami benne van és úgy van benne, hogy a fejlett nyugati országok érdeke megkívánja.

Az sem véletlen, hogy 1990. június 15-én írták alá és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Mikortól kezdték el elvben az EU bővítését a periférián? Bizony ezt követően kész tények elé állítva az újonnan belépőket.

Kik írták elsőként alá? Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság

Kik a nagy kvótarajongók? Bizony közöttük vannak.

Lehet studírozni.

Akkor sorold a külpolitikában elért eredményeit.

Na ez az EU problémája is!Így ahogy most van értelmetlen a kvóta.
Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy az EU-ban érvényesülne (most már valahogyan el kellene kezdeni, a bérek felzárkóztatását) az egyenlő munkáért egyenlő bért.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés