A politika nem (mindig) játék − Migráció és mi VIII.

2015. augusztus 31. 20:09

Török Gábor
Mandiner
Épeszű és egészséges lelkű ember nem örülhet a menekültek áradatának és a sajátos népvándorlás következményeinek.

Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner: vezető magyar véleményformálókat kérdezünk meg arról, mit gondolnak az egyre forróbb témává váló migrációról és a kapcsolódó jelenségekről. Az eddig megjelent írások ezen a linken keresztül olvashatók.

*

A politika nem (mindig) játék

Török Gábor politológus, a Corvinus docensének írása

 

Épeszű és egészséges lelkű ember nem örülhet a menekültek áradatának és a sajátos népvándorlás következményeinek. Teljesen normális, ha megszakad a szívünk, amikor a kerítéseken átmászó családok képeit nézzük, ha belegondolunk ezen emberek sorsába, szenvedésébe, nem is beszélve azokéról, akik a Földközi-tengeren egy elsüllyedt lélekvesztő miatt vagy éppen itt a szomszédban egy embercsempész teherautójába zsúfolódva vesztették életüket.

Azt sem hiszem, hogy akadna bárki, akit lelkesítene az épülő kerítések látványa, akit boldogság töltene el, ha a honvédség bevetéséről és más harcias lépesekről hall.

Mégis, ha túléljük, ha egyszer majd túl leszünk ezen az egészen, akkor szerintem kimondhatjuk: sokat tanultunk belőle. Három tanulságot külön kiemelek.

1. Megtanulhattuk, ha eddig nem tudtuk volna, hogy a politika nem játék. Vagy pontosabban: nem mindig az. A rendkívüli helyzetek pontosan megmutatják, amit a politika hétköznapjai elrejtenek. A mindennapok politikai kommunikációja gyakran öncélúnak és a dolgok lényegét illetően tét nélkülinek látszik. Egy rendkívüli helyzetben azonban minden kimondott szónak, kihelyezett plakátnak és levert cölöpnek jelentősége lehet. Aki ilyen helyzetben rosszat lép, bagatelizál vagy túldramatizál, közönyösnek vagy szájhősnek látszik, sokkal hamarabb lelepleződik, mint általában. A „játsszatok gyerekek” megengedő parancsa ilyenkor nem érvényes. Most is ez történt: meggyőződésem, hogy a baloldal a tétova és alapvetően értelmezhetetlen politikájával ebben az ügyben veszítette el igazán a következő választást, mint ahogy az is most dőlhetett (és dőlhet) el, hogy a választók elégségesnek és célirányosnak gondolják-e a kormányoldal cselekvését, vagy inkább esélyt adnának a radikális jobboldalnak.

2. Megtanulhattuk, ha eddig nem tudtuk volna, hogy nem vagyunk egyedül. A magyar politika az elmúlt években egyre provinciálisabb, befelé forduló képet mutatott. Mintha csak az számítana, ami itt történik, mintha nem lenne külvilág, amelyet figyelni és ismerni kell. A menekültek áradatának köszönhetően most egy kicsit kinyílt a világ, végre a hétköznapi politikai vitákban is felfedezzük a világpolitika konfliktusait, szereplőit. Közösségi oldalakon már nem csak Gyurcsányról és Orbánról vitázunk, hanem az USA felelősségéről, a szíriai helyzetről, Törökország szerepéről és persze az unió értelméről.

3. S itt el is érkezünk a harmadik tanulsághoz: megtanulhattuk, mert eddig nem nagyon tudtuk, hogy mire lenne való az Európai Unió. Elmondtam már korábban is, elnézést, de megismétlem: felmerül a kérdés, hogy államnak nevezheti-e magát egy ország, ha képtelen ellenőrizni, hogy kik lépnek be a területére, ha csak arra van ereje, hogy a jövevények előtt nyitogassa a kerítés ajtaját? Az uniós államok a határellenőzés ügyében a szuverenitásuk egy részét feladták, vagy ha jobban tetszik, közösítették: így jött létre a schengeni övezet.

Pontosan az lenne az EU értelme, hogy egy ilyen súlyos válsághelyzetben ne kizárólag a tagállamok vállát nyomja a teher, ne csak rajtuk, földrajzi helyzetükön és politikai vezetőiken múljon, hogyan birkóznak meg a feladattal az általuk felügyelt uniós határokon. Egységes szabályozás, közös fellépés, akár uniós szinten felügyelt határőrizet esetén nyugodtan állíthatnánk, hogy az EU nem csak szavakban létezik, hanem olyan, mint egy erős és szuverén állam. Miután erről szó sincs, az igazi tanulság az, hogy vagy elmozdulunk ebbe az irányba, vagy be kell látnunk, és ki is kell mondanunk, hogy válsághelyzetekben mindenki csak magára számíthat.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 70 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igen ki kell mondanunk, hogy csak magunkra számíthatunk, mint eddig mindig amikor veszélyben volt az ország.

Se az EU-ra, se az USA-ra.

Te Energ, én próbálom elolvasni amit írsz, de csak annyit értek belőle, hogy utálod a jobboldalt. Ez persze szíved joga, de ha ezt érthető mondatokban, némi indokolással lennél szíves írni, annak örülnék.

Nem az a baj, hogy nem tudsz rendesen leírni egy magyar nevet, hanem az, hogy egy gondolatot sem.

Na, mindegy!

Hülye vagyok, nem értem Zoli.

Na, mindegy!

Én is, de hogy jön ez ide?

A lényegre visszatérve: Töröknek igaza van, hogy néha Magyarországra is elér a történelem. Mint most.

Ami némi államférfiúi bölcsességet igényelne a politikusoktól.

A baloldal megásta a saját sírját. Főleg, akik nem felejtjük, hogy 2004-ben mit műveltek a határon túli magyarok ügyében, most pedig mit művelnek a négerek és az arabok, afgánok ügyében.

Egy dolog feltűnt Török írásában: a szerző naiv rácsodálkozása, hogy ismét a történelem kopog Magyarország kapuján. Néha nagyon dühös voltam Török néhány megalkuvó írására, mármint arra, hogy látszategyensúly nevében hol ide, hol oda csapkodott.

Pedig megtanulhatná, hogy a véleménye mennyire nagy hatással van. "Megtanulhattuk, ha eddig nem tudtuk volna, hogy a POLITOLÓGIA nem játék."

Igaza is volt, egy nevet nem írtál le normálisan, a mondataid pedig egy öt éves gyerektől is rosszak volnának.

De azért nincs harag?

Igen, pl erősen kéne hangoztatni a hivatalos határátkelők szerepét. Ez valahogy elsikkad, ezért támadnak minket a zöldhatár lezárásáért.

Ne kerteljünk. Ami történik létért folyó küzdelem. Fel is adhatjuk?

Mottó: “Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.” (Albert Einstein)

Amit Török Gábor a három pontban összegyűjtött a többség már korábban is tudta. Most azonban bizonyságot nyert, hogy amit tudtunk valós tudás, és bizonyságot nyert; az unióban helyet foglaló képviselők és vezetők, nem okosak és nem bölcsek, s ezt a tagországok sem tudják pótolni.

1. Bizonyságot nyert, hogy a politika ideológiával, moralitással nem tudja megelőzni, megoldani a problémát. A közös probléma megoldása nem szabad, hogy pártpolitikai érdekharccá fajuljon. A probléma megelőzésénél, megoldásánál mindig figyelembe kell venni a többség helyzetét, érzelmi motiváltságát és nem szabad ezzel szembemenni. Röviden: A nemzeti érdek nem lehet a pártpolitikai harc színtere.
2. Bebizonyosodott, ha a pártpolitikai érdek, pártok harca dominál, akkor abból nem lesz jó megoldás és következményében nagyon sok káros elem lesz. Ez maga után vonja azt is, hogy saját megoldást kell keresni, amely újabb politikai harcot von maga után. Bebizonyosodott az is, hogy elsősorban minden uniós ország a saját érdekét helyezi előtérbe. Mindez igaz az unió országaira, de igaz a Világ nagyhatalmaira is.
3. Bizonyságot nyert, hogy az unióban előtérbe került a pártpolitika, és pártok csatározásának színterévé vált. Másod, vagy harmadlagos kérdés lett a gazdasági, társadalmi problémák megoldása. Mindez elvezet a tehetetlenséghez, az anarchiához, végül a széteséshez.

Javaslatom.

1. Meg kellene változtatni a választási rendszert és háttérbe szorítani a pártpolitikát. A képviseletben legyen arányos a pártok, a szakmai szervezetek képviselete. A vezető testületekben olyan személyek kerülhessenek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek az adott terület műveléséhez. Az uniós direktívákat felül kellene vizsgálni, a Dublin III.-at sürgős módosításra szorúl. (Már tavaly, sőt korábban módosításra szorult.)
2. A népvándorlás kérdése kapcsán meg kellene oldani a schengeni határ közös ellenőrzését, védelmét. Ebben az unióban való felvételüket kérőknek is részt kellene venniük, melyet a felvételi kérelmükben vállalnák.
3. Felül kellene vizsgálni és direktívába foglalni, hogy melyek a közösen megoldandó feladatok és melyek azok, amelyek a tagországok szuverén döntésére tartoznak, s ez utóbbiakat a többi tagország, az unió csak akkor veheti kritika alá, ha az ellentétes e nemzetközi, uniós direktívákkal.
4. Továbbra is egyetértek Merkel azon felvetésével, hogy az Európai Uniónak rendelkeznie kellene egy közös hadsereggel, hozzátéve; amely független a NATO-tól, de nem kizárva Európát érintő háború esetén a szövetséget.

Válaszok:
belga | 2015. szeptember 1. 9:30

A tudást a tapasztalat - már ami az "Európában még biztos nem jártak ... külhonival még soha nem beszéltek." megállapításodat illeti - csak kiegészítheti, de nem pótolja.Ugyanakkor az internet a világra nyitott ablakával pótolni tudja a közvetlen tapasztalatot. A külföldre járó többség általában csak néz, de nem lát. Aki viszont az internet segítségével tájékozódik azok többsége nemcsak nézni akar, hanem látni is.
A nemzeti érzelem pedig csak a világpolgároknak fóbia, mert elvesztették gyökereiket, gyökértelenekké váltak. Ez pedig elvezet az egoizmushoz, amely ma a világ egy részének a felfogásában megtalálható, amely sok problémának a gyökere. Ebből eredően nem az a lényeg, hogy az iskolában hányasra vizsgáztál, hanem az; az életben, a gyakorlatban miképpen állod meg a helyedet, a szerzett tudást, tapasztalatot miképpen hasznosítod.

Nem mondhatnám, hogy hú de nagyon informálódom, és így azt sem hogy értek hozzá.
De azon a szinten ahogy érdeklődő "civilként" figyelem és követni próbálom az eseményeket úgy tűnik számomra, hogy ebben a formában az Európai Unió nem lehet hosszú távon életképes.
Hogy mennyire van értelme egy szorosabb szövetségnek azt nem tudom.
De tekintettel arra, hogy a "népvándorlás" szintű Európába igyekvő embertömeg megjelenése nyilvánvalóan közös és hatékony cselekvést igényel teljesen megértem -és egyetértek- azzal az állásponttal, hogy Európának közös hadseregre, határvédelemre -európai szintű valós és hatékony összefogásra van szüksége.
Nemzetállam egymaga ezt a problémát képtelen kezelni. Ez sem el nem várható sem nem megvalósítható elvárás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés