Gazdasági főigazgatóként pályázik például a Debreceni Egyetem kancellári tisztségére Bács Zoltán, aki a kancellári rendszer bevezetéséről érdeklődésünkre azt mondta: „ez egy tény, amit a parlament határozott el, nekem ezt nem megítélni kell, hanem tudomásul venni. A pályázatom benyújtása azt is kifejezi, hogy az új rendszerben is szolgálni kívánom a felsőoktatást, ezen belül a Debreceni Egyetemet”. Hozzátette: a Debreceni Egyetem SZMSZ-e már az év eleje óta számos olyan feladatot adott a gazdasági főigazgatónak, ami az új szabályok értelmében a kancellár dolga lesz majd. Bács Zoltán szerint alaptalanok azok az aggodalmak, hogy az állam a kancellár kinevezésével beleavatkozna az egyetemi autonómiába. Mint mondta, a fenntartó szorosabb kapcsolatot tarthat fenn a kancellárral, de erre eddig is minden további nélkül módja volt.
Vége lesz a mutyizásnak az egyetemeken?
Az egyetemi kancellároknak a hivatalba lépésük után egyik első dolguk az lesz, hogy körbenézzenek, hol és hogyan érdemes gyorsan rendet csinálni. A
felsőoktatási törvény azt írja elő, hogy az új kancellároknak hatvan napon belül javaslatot kell tenniük a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának a módosítására, amit további húsz napon belül a szenátusnak is meg kell tárgyalnia. További hatvan napon belül a kancellárnak az intézményben fennálló vezetői megbízásokat is felül kell vizsgálnia: mivel az egyetem azon alkalmazottai fölött, akik nem oktatók, ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, így a vezetői megbízások módosításáról vagy megszüntetéséről is saját hatáskörben dönthet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága erre vonatkozó kérdésünkre leszögezte: az SZMSZ-módosítás nem feltétlenül von maga után elbocsátásokat, és azokban az intézményekben, ahol eddig is az ésszerű gazdálkodás figyelembe vételével történtek a kinevezések, a kancellárok a szervezeti struktúra további fenntartására is javaslatot tehetnek.
Általában, így az SZMSZ-módosításnál is egyetlen „sima” szavazata van a kancellárnak az egyetemi szenátusban, viszont a gazdasági működést érintő kérdésekben felügyeleti és egyetértési joga van a kancellárnak. A rektor az oktatók fizetését is csak a kancellár egyetértésével állapíthatja meg. A kancellár irányítja a vagyongazdálkodást és gyakorolja a tulajdonosi jogokat az egyetem részvételével működő társaságokban.
Arra a felvetésünkre, hogy a kancellári rendszer – szerencsésen vagy szerencsétlenül – szétválasztja az oktatást és az igazgatást, illetve a pénzügyeket, Bács Zoltán leszögezte: az egyetem tevékenységei nem válnak szét, hanem egymásra épülve kiegészítik a másikat. Domahidi Ákos, az Andrássy Egyetem kancellárja is hangsúlyozta, hogy minden tudományos, vagy oktatási feladatnak nyilván van pénzügyi, infrastrukturális vonatkozása, de azért alapvetően az a felállás, hogy a rektor felel az oktatásért, a kancellár pedig az ehhez szükséges feltételekért. Az Andrássyn ez abban is megnyilvánul, hogy a kancellár pénzügyi, személyzeti és igazgatási rektorhelyettesi rangban áll.
A kancellárok megjelenésével elvileg akár csökkenhet az egyetemi mutyizás, ami nagyon is jelenlévő probléma. Legutóbb a Corvinus gazdálkodása körül
tárt fel jelentős hiányosságokat a KEHI, amelynek részletei júniusban kerültek nyilvánosságra: beruházásokról és kollégiumüzemeltetésről is rendkívül előnytelen szerződéseket kötött az egyetem, százmilliókat pedig úgy költöttek el, hogy megsértették a közbeszerzési szabályokat. Ráadásul az egyetem adóssága is egyre nőtt. Mindezek fényében valószínűnek tűnik, hogy például a Corvinusra érkező kancellárnak – bárki lesz is az – jó sok dolga lesz.
A Corvinus korábbi gazdasági főigazgatóját, Rózsás Pétert viszont az egyetemi vezetés kérésére menesztette Varga Mihály miniszter, miután már korábban rámutatott azokra a visszásságokra, amiket utóbb a KEHI is feltárt. Ő már gazdasági igazgatóként is miniszteri kinevezett volt a Corvinuson, a történet alapján azonban úgy tűnik, ez nem garantálta a jobb egyetemi gazdálkodást, sőt, végül őt rúgták ki. A bíróság
első fokon jogellenesnek mondta ki Rózsás kirúgását, aki így a KEHI-jelentés által szakmailag, az ítélet által pedig jogilag is igazolva látja álláspontját.
Rózsás Péter a Mandinernek elmondta: a fentiek miatt pályázik is a Corvinus kancellári posztjára, hiszen a KEHI jelentése után most már tiszta a helyzet. Arra a kérdésre, hogy a történtek után együtt tud-e majd működni az egyetem vezetésével, azt válaszolta: ő eddig is próbált együttműködni, de ebben az egyetem vezetése nem volt partner, érkezése után például minimálisra szorították a jogköreit és megkérdezése nélkül helyettest neveztek ki mellé. Rózsás azt is megjegyezte: bár biztosan nem tudja, de úgy hallotta, hogy távozása óta az egyetem gazdálkodása sok tekintetben „visszafordult a korábbi rossz gyakorlatok felé”.
A felsőoktatási „piacnak” is jót tesz?
A kancellári rendszer bevezetését összességében üdvözli Rózsás Péter. Mint mondta, sok helyen ugyan a korábbi modell is jól működött, de más helyeken meg nem. „Nem akarok általánosítani, de a felsőoktatás rendszere sok tekintetben hasonlított korábbi szocialista önigazgató nagyvállalati modellre, ahol valódi tulajdonos nélkül a szerepek felcserélődnek, ahol az a fontos, hogy a főigazgató mindent aláírjon és bólogasson, ahol az egyes egyéni érdekeket a közösség érdekek fölé lehet helyezni. Ahol aztán leginkább a szervilizmus, kontraszelekció érvényesül kifelé és befelé egyaránt. Így aztán a valódi értékek és valódi információk háttérbe szorulnak és valós tiszta képet nyerni nehéz, akár kormányzati oldalról is. Hangsúlyozom, ez nem általános megállapítás, de sok helyen érvényes” – fejtette ki Rózsás Péter a Mandiner kérdésére.
Hozzátette: ma már nagyon éles versenyhelyzet van az egyetemek között, meg kell küzdeni a hallgatókért, és „ahogy a piaci világban is működik: kesze-kusza gazdálkodással rendelkező szervezetek nem fognak világsikerű terméket alkotni. csak ha rendben van a gazdálkodás”. Rózsás úgy tudja, hogy épp ezért sok intézményben kifejezetten várják a kancellárok kinevezését.
Rózsás Péter szerint most Magyarországon előrelépést jelent a kancellári rendszer, a többi pedig az egyes embereken, a vezetőkön és a kormányzati szereplőkön is múlik, hogy hogyan élnek a lehetőséggel. Az egyetemi autonómiát féltő kritikákra úgy felelt: az egyetemi autonómiához hozzátartozik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága is, amelyekről „manapság kevesebb szó esik, pedig ezen a téren is lenne mit javítani”. Az autonómia és a kancellária viszont nem egymást kizáró fogalmak – összegezte.
