Párkányi Raab Péter: Ez nem holokauszt-emlékmű

2014. július 24. 9:35
Gábriel arkangyalban nem Magyarország ártatlanságát akarta megörökíteni, a műleírásban viszont elnagyoltan fogalmazott – nyilatkozta a csütörtökön megjelent Heti Válasznak Párkányi Raab Péter szobrászművész, a budapesti német megszállás áldozatainak emlékműve alkotója.

A szobrászművész visszautasította az emlékművet és őt ért vádakat. „A mélypont az volt, amikor azt állították: nem az áldozatoknak, hanem a német megszállásnak állítunk emléket, illetve amikor terrorizmusra  a szobor felrobbantására  uszítottak” – mondta. Párkányi Raab Péter elismerte, hogy a műleírásban elnagyoltan fogalmazott. „…álmomban nem gondoltam, hogy nyilvánosságra kerül – majd kiforgatás, torzítás tárgyává válik – az a szöveg, amit egyik napról a másikra, hajnalban készítettem az engedélyezési dokumentációhoz” – magyarázta.

A szobrászművész hangsúlyozta: Gábriel arkangyalt a Hősök terén látható szobor alapján formázta meg mint az államiság megtestesítőjét, illetve Magyarország védelmezőjét a téren látható oszlop töredékével és a királycsarnok megcsonkított, „kifordított” oszlopsorával. „Az én széttárt karú angyalom kezében van az országot jelképező országalma, amint éppen kiesik Gábriel ujjai közül. Ezt mindenki figyelmen kívül hagyta, pedig ez a kicsi tárgy a főszereplő. A műleírás tehát a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Annak az arkangyalnak a kezéből, aki ezer évig védett bennünket, most viszont lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas  ami egyébként, a vádakkal ellentétben nem is birodalmi sas” – vallja a lapban Párkányi Raab Péter, hozzátéve: nem a német címerállatot vette mintának, mert nem akart egy népet megbélyegezni.

A szobrász a lapban arra kérte a német megszállás zsidó áldozatainak leszármazottait és mindenki mást, „ne hagyják, hogy bizniszpolitikusok és a művészet halálát dicsőítő művészetirányítók éket verjenek közéjük”. Kiemelte: lényeges tisztázni, hogy őt a német megszállás napjának, Magyarország szuverenitása elvesztésének megörökítésére kérték fel. „Megbízóim leszögezték: ez nem holokauszt-emlékmű” – hangsúlyozta Párkányi Raab Péter, aki szerint nem baj, hogy az emlékmű sorsa így alakult, mert köztéri műalkotás iránt ilyen sokan még nem érdeklődtek.

Párkányi Raab Péter élesen bírálta „az új irányzat” művészeit, akik a művészet halálát hirdetik, „és minden más felfogás képviselőit csupán technikai fogások alkalmazóiként tüntetik fel, a klasszikus ábrázolásmódok iránt érdeklődő társaikat pedig kinyírják. (…) Az új irányzat már nem tárgyat gyárt, hanem ideológiát; így jött létre a mű nélküli művész”. Párkányi Raab kritizálta egykori mesterét, Jovánovics Györgyöt is, aki szerinte „egyműves alkotó, lásd a 301-es parcellát, és ahogy a szobrászathoz, úgy a kategóriagyártáshoz sem ért. Temetői munkájának felállítása óta tudtommal egyetlen köztéri feladatra sem kérték fel” – fogalmazott Párkányi Raab, és furcsának nevezte, hogy „valaki egyetemi tanárként egy tüntetésen hecceli az összegyűlteket”.

Az interjúban Párkányi Raab Péter elmondta, azért hallgatott eddig, mert szerződésében az szerepelt, hogy az emlékmű felállításáig nem ad interjút.

Összesen 183 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bizony, ez minden magyar áldozat emlékműve. Ezért sírnak azok, akik napi politikai érdekekből igyekeznek áldozatabbként feltüntetni a zsidóságot.

Jó volna, ha valamelyik zsidó honfitársunk is elküldené nyilvánosan végre az SZDSZ maradékát.

Nekem is tetszik. Ezen túl kiválóan ellenpontozza a szovjet megszállás emlékművét, amely örök dicsőség feliratot tartalmaz, nem azt, hogy az áldozatokért.

Ez az igazi gyalázat!

A legenda szerint.

"III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedeme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter pápa azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett és kérte a koronát. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti."
Forrás: wiki

A szobrát pedig, mint főalakot megtalálod a Millenniumi emlékmű középpontjában.

Bocs. Nem vettem észre.

Lófütty furulya.

Már megint terelsz ezerrel. Tök mindegy miképpen kommunikálják, mert aki bele akar kötni, az bele fog kötni. Márpedig itt egyeseknek mindenbe bele kell kötniük, mert különben nem érzik jól magukat.

Az alap a német megszállásból és ennek megítéléséből indul ki. Mindennek ez az eredője. Amennyiben volt német megszállás, akkor a korábbi sulykolt történelemszemlélet csorbát szenved. Amennyiben volt ugyan német megszállás, de ez semmiben sem korlátozta a magyar kormányt, akkor bizony bűnös nemzet vagyunk.
Csakhogy van egy bökkenő! Mi van a románokkal, a szlovákokkal és többi országok kormányaival, akik már a német megszállás előtt ügyködtek?

Neked fogalmad sincs arról amit írsz.

Az oszlop, mint jelkép a görög és római korban is megjelenik a művészetben.Jelentése a világokat összekötő és elválasztó világtengely (axis mundi), ami sokszor világfaként vagy életfaként jelenik meg.
A csonka oszlopnak is megvan a jelentéstartalma, ha gondolkodsz.
A sas is jelkép, csak tudni kellene értelmezni.

A kompozíciót egyben nézve bárki bármit állít klasszikus ábrázolási módnak tekinthető.

Nem láttam még az emlékművet a helyszínen. Fotók alapján nem biztos, hogy az én ízlésem.
De nem jutna eszembe megdobálni, megrongálni. Mint ahogy nem rongálom meg a városligeti rozsdás fémoszlopokat ('56-os emlékmű?!) sem!

Egy másik legenda.

Szent István legendája Hartvik püspöktől

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«

Ahol lakom a katolikus templomban ezt ábrázolja a fő oltárkép. Ezt is megtalálod a wikin.

A "Vaskefe a műalkotás." azt példázza, hogy a megrendelők szőröstalpúak voltak. ;-)

"Üdvözlégy Mária, malaszttal (kegyelemmel) teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen."

Lukács 1,28-42

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés