Nem lesz jövőre sem áfacsökkentés, sem luxusadó

2013. október 18. 20:24
Benyújtotta a kormány a jövő évi adótörvény-javaslatot a parlamentnek: kiterjesztenék a családi adókedvezményt, és a bankadó is maradhat. Luxusadóról és áfacsökkentésről ugyanakkor nincs szó az előterjesztésben, bővítenék viszont a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó termékek körét.

A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát. A kabinet szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014 a „finomhangolás” időszaka; ennek megfelelően sokkal inkább a hosszú távú és stabil intézkedések irányába fordul az adópolitika.

Az egyik legfontosabb változás, hogy azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék. A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak. 

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint 2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

A vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. 

Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik. 

Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne. 

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege – 2014. január 1-jétől – havonta 6810 forint lenne. 

Az előterjesztésben nem szerepel áfacsökkentésre, illetve a luxustermékek többletadóztatására vonatkozó javaslat.

A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot. 

Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.

Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme. 

Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének. 

2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.

Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag. Mindemellett mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.

Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. 

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak a nép ópiumát, a rezsit ne!!!

Lassan a rezsiharc emlegetése olyan mint a levegő, nem tudunk nélküle létezni.

Szerintem ez a nap híre, de erről nem láttam poszt-ot:

"...Gurul a pénztalicska, még nagyobb az államadósság.."


"..Tavaly 204 milliárd, 2011-ben pedig 254 milliárd forinttal kisebb volt a GDP Magyarországon, mint korábban gondoltuk. A KSH hagyományos őszi revíziója ugyanis ekkora korrekciót jelentet a nemzeti számlák statisztikában. A változás a növekedési adatokat nemigen változtatta: 2010-ben 1,1%-os, 2011-ben 1,6%-os volt a gazdasági növekedés, amit 2012-ben 1,7%-os visszaesés követett..."

http://www.portfolio.hu/gazdas..

A rezsicsökkentés révén marad felesleges pénz az embereknél majd kisegítik állam bácsit valami új kitalált adó formájában.

"Az emberek helyzete egyre nehezedik a kormány adóemelései miatt, hiszen az áfa és a jövedéki adó növelése következtében emelkednek az árak, így a családoknak egyre kevesebb pénz marad a zsebében, mérsékelni kell a fogyasztásukat, ami a gazdaság visszaeséséhez vezet" - jelentette ki 2009 júniusában Szijjártó Péter

".. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke is az akkori csomagot. Az MTI szerint 2009 májusában azt mondta, hogy az áfa és a jövedéki adó emelésével a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők járnak a legrosszabbul, az alapvető élelmiszerek és a benzin árának növekedése miatt. A jelenleg a Miniszterelnökség államtitkáraként dolgozó Varga azt is mondta, hogy csak olyan adóváltozást tud elfogadni, amely radikálisan csökkenti az adó- és járulékterheket. .."

http://www.origo.hu/itthon/201..

"..Cser-Palkovics András, a Fidesz akkori szóvivője az áfa emelését tartalmazó törvény megszavazása előtt azt mondta: minden drágább lesz, drágább lesz a megélhetés, és így a legkiszolgáltatottabbak járnak a legrosszabbul. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke is bírálta a lépést. A debreceni polgármester azt mondta, hogy az áfaemelés mintegy 1,3 milliárd forintos többletkiadást jelent Debrecennek, ezért elengedhetetlen a város költségvetésének nagy léptékű átalakítása. Az MTI korabeli híre szerint a jelenleg szociális államtitkárként dolgozó KDNP-képviselő, Soltész Miklós azt mondta, hogy az MSZP, részben az áfaemelés miatt tovább rontotta a családok, fiatalok, a bérből és fizetésből élők helyzetét..."


http://www.origo.hu/itthon/201..

Lecsaptak a gyöngytyúkok...

"Az emberek helyzete egyre nehezedik a kormány adóemelései miatt, hiszen az áfa és a jövedéki adó növelése következtében emelkednek az árak, így a családoknak egyre kevesebb pénz marad a zsebében, mérsékelni kell a fogyasztásukat, ami a gazdaság visszaeséséhez vezet"

Visszaesett a gazdaság mama vagy sem?????

Ez is átlag. Akkor most rosszabb a helyzet, mint 2010 előtt?

„A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatása szerint 2013. június végén már "csak" 91,16 milliárd euró volt hazánk külső - közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt egyéb tőkét nem tartalmazó - adóssága, vagyis amennyivel a magyar állam, illetve a magánszféra a külföldieknek együttesen tartozott.

Ez három hónap alatt 1,4 milliárd eurós, vagyis 1,5 százalékos leépülést jelent. Ugyan a korábbi negyedévek során ennél nagyobb mértékű csökkenést is láthattunk (2012 utolsó három hónapjában például 4 milliárd eurósat), de ha csak az elmúlt évek április-júniusi közötti időszakait tekintjük, akkor ennél jelentősebb mérséklődést nem találunk. Tavaly például csak 0,3 százalékpontos csökkenést láthattunk, az azt megelőző években pedig folyamatosan növekedésről adott számot az MNB.

Ha az éves összevetésre vetünk egy pillantást, akkor egy év alatt 8,9 milliárd eurós (8,9 százalékos) zsugorodást figyelhetünk meg a külső adósságunkban. Ha a négy negyedéves gördülő GDP-re vetítjük az adósságszintet, akkor még nagyobb javulást láthatunk, hiszen a 2012 első félévi 104 százalékos mutató 92 százalékra esett vissza. A magasabb visszaesés arra vezethető vissza, hogy az euróban kifejezett nominális GDP 3 százalékkal nőtt.”

http://www.mfor.hu/cikkek/Egy_..

Továbbá;

"Elképesztő csúcson a lakossági állampapír állomány

Minden idők legerősebb értékesítési hónapját tudhatjuk magunk mögött a lakossági állampapírok terén, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ma közzétett adatai szerint szeptemberben 108,5 milliárd forinttal (!) természetesen új történelmi csúcsra (1567,4 milliárd forintra) nőtt az állomány. A legintenzívebben továbbra is a Kamatozó Kincstárjegyet veszik a magyar háztartások, ami részben továbbra is azzal a racionális magatartással függött össze, hogy a mélybe zuhanó banki betéti kamatok mellett ezzel az értékpapírral mintegy 1 százalékponttal több kamatot tudnak elérni a megtakarítók.”
Forrás: http://www.portfolio.hu/deviza..

Cser-Palkovics Andrásnak és Kósa Lajosnak igaza van, az Origó cikkírójának pedig nincs igaza.

A jövedelmeket terhelő adó lehet közvetlen és közvetett. A közvetlen a jövedelemadó és járulékok, ezt mérséklik a kedvezmények, állami támogatások. A közvetett a fogyasztási adó, az ÁFA.

2009 évben pedig mindegyik adó emelkedett, a béreket befagyasztották, csökkent az állami támogatás, az állami szolgáltatás. Ennek következtében csökkent a tényleges fogyasztásra költhető összeg.

Soltész Miklós mindezt együttesen vette figyelembe, amikor az állítását megfogalmazta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés