Kertész Imre nem ír többet

2012. november 13. 17:58
Kertész Imre lezárta irodalmi munkásságát, nem kíván többet írni. A Berlinben élő Nobel-díjas magyar író erről a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy csütörtökön Berlinben megnyitják a Kertész Imre-archívumot.

A Berlini Művészeti Akadémián a Kertész-életmű mintegy 35 ezer oldalnyi anyagából állítottak össze archívumot, amelyet november 15-én nyitnak meg a tudományos kutatások előtt. A 83 éves magyar író a német hírmagazinnak elmondta: nagy öröm és nagy megkönnyebbülés számára, hogy elkészült az archívum, hiszen szerinte jó kezekbe került az életműve. Arra a kérdésre, hogy miért Németországban helyezte el iratanyagát, elmondta: „Úgy érzem, itt jobban megértenek, mint a hazámban, Magyarországon. Ott a legnagyobb jóakarattal sem lehetne úgy megőrizni az anyagot, mint Berlinben, ahol évek óta élek”. Megjegyezte, a sors útjai kifürkészhetetlenek, túlélte Auschwitzot, most pedig Németországban mentik meg munkásságát. Azzal kapcsolatban, hogy Parkinson-kór betegsége mellett tud-e még írni, elmondta: a betegség megnehezíti az írást, de nem ez a probléma. „Nem szeretnék már írni. Az életmű, amely oly szorosan kötődik a holokauszthoz, számomra lezárult. Ha sikerült, ha nem” – mondta Kertész Imre.

Az archívumban őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését. Az anyag egy része még 2001-ben került a Berlini Művészeti Akadémiához, ezt időközben mikrofilmre vették és digitalizálták. Az anyag egy jóval nagyobb részét pedig 2011-ben vette át az intézmény. A naplókból a tervek szerint a Rowohlt kiadónál jelenik meg kötet. Csütörtökön az archívum megnyitása alkalmából felolvasóestet tartanak a német főváros központjában, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában álló akadémiai székházban, és kéziratokat és más dokumentumokat felvonultató kiállítást nyitnak meg, a tervek szerint a szerző jelenlétében. Kertész Imre ezzel kapcsolatban elmondta: nagyon reméli, hogy el tud menni az eseményre, de ez a betegségétől függ. „Az egész életem egy kaland” – mondta a magyar író.

A kínai Aj Vej-vejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt - írót, zenészt, képzőművészt, filmest – összefogó Berlini Művészeti Akadémia 2003-ban választotta tagjai közé Kertész Imrét. A magyar tagok között van még mások mellett Kurtág György, Eötvös Péter, Esterházy Péter és Nádas Péter is. Az intézmény élén hat évig (1997-2003) magyar író, Konrád György állt.

Összesen 179 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem ír Kertész?

Pedig akadna számára még pár lerágott csont.

"Kertész Imre nem ír többet"

Pedig nyugodtan erőt vehetne magán és egy töredelmes bocsánatkérő levelet írhatna Magyarországnak. utána beszélhetünk. De addig...

Talán az Isten is megbocsátja neki akkor a bűneit, ha bűnbocsánatért könyörög.

Sose írt, így nem nehéz abbahagyni! Úgy kellett volna fogalmazni, ezután nem írnak Kertész nevében négerek.

A fasiszta magyarokról:
Magyar zsidókat menthetett volna a BBC, de direkt nem tette

5 komment|
Megjelent: 2012.11.13. 19:19|
Frissült: 2012.11.13. 19:19

A második világháború alatt a britek attól tartottak, hogy "túlzottan zsidópártinak tűnnek", és maguk ellen fordítják „az antiszemita magyarokat”, akiket éppen a németekkel szembeni ellenállásra akartak rábírni. Mindezt azért, hogy Hitler kénytelen legyen katonákat küldeni Magyarország elfoglalására.

A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidóságot arra, hogy milyen sors vár rá Magyarország német megszállása esetén, ám politikai meggondolásokból ezt nem tette meg - ez derül ki a brit közszolgálati médiatársaság által saját archívumaiban elvégzett kutatásokból.

A BBC honlapján kedden megjelent ismertetés szerint a társaság külföldre irányuló hírszolgáltatása a háború idején - a mostani helyzettől eltérően - nem volt független, az adásokat a "politikai hadviselés" irányítására létrehozott testület - Political Warfare Executive (PWE) - felügyelte a BBC Világszolgálatának londoni központjából.

A PWE a BBC adásain keresztül igyekezett megnyerni a magyarok rokonszenvét, és megpróbálta aláásni a Németországgal fennálló szövetségesi viszonyt, abban a reményben, hogy ez bátorítja a magyarországi ellenállást, és Magyarország esetleges német megszállása német katonai erőt köt majd le.

Ennek érdekében a BBC naponta sugárzott Magyarországra híradásokat a háborús helyzetről, emellett általános híreket és kommentárokat is közölt a magyar politikáról. Ezekben az adásokban azonban nem hangzottak el olyan döntő fontosságú információk, amelyek figyelmeztethették volna a magyar zsidókat azokra a szörnyűségekre, amelyek német megszállás esetén rájuk várnak.

Az összeállítás szerzője, Mike Thomson, a BBC rádió Document című dokumentum-műsorsorozatának szerkesztője felfedi: annak idején létezett egy leirat, amely a BBC magyar adásának műsorpolitikáját szabályozta, és amelyben külön szerepelt az az utasítás, hogy "a zsidókat egyáltalán ne is említsük".

Az 1942-ben kelt leirat szerzője Carlile Macartney, az MI6 - a brit külső hírszerzés - egykori tisztje, a brit külügyminisztérium magyar ügyekért felelős akkor főtanácsadója volt, aki maga is rendre megszólalt a BBC magyar adásaiban.

Macartney annak idején úgy vélte, hogy a zsidók ügyének felkarolása elidegenítené a magyar lakosság többségét, amely - Macartney véleménye szerint - antiszemita volt. Mivel a brit propaganda irányítói el akarták érni, hogy Németország megszálló erőket küldjön Magyarországra, az érvek között szerepelt az is, hogy "az antiszemita magyarok" nem segítenének a szövetségeseknek, ha azok "túlzottan zsidópártinak tűnnek" - olvasható a BBC hírhonlapjának keddi ismertetésében.

A brit kormány, a PWE és a BBC magyar szekciója már 1942 decembere óta tudta, hogy mi történik az európai zsidókkal Magyarországon kívül, és azt is, hogy nagy valószínűséggel mi lenne a sorsa a magyar zsidóknak német invázió esetén. Azt nem lehetett elvárni, hogy a BBC magyar osztályának munkatársai megjósolják Magyarország 1944. márciusi német megszállását, de a PWE dokumentumaiból kitűnik, hogy a magyar szekció egyes adásainak célja éppen a német invázió kiprovokálása volt.

A magyar osztály mindenesetre Macartney útmutatásai alapján folytatta adásait, és egészen az 1944-es német megszállásig nem közölt információkat a Lengyelországban és máshol zajló emberirtásokról, még azután sem, hogy Macartneyt végül - éppen a PWE főnökének követelésére - eltávolították a mikrofon mellől.

Frank Chalk professzor, aki a kanadai Concordia egyetemen a népirtások történetével foglalkozó intézetet vezeti, a BBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, legalább néhány ezer magyar zsidót meg lehetett volna menteni, ha a BBC annak idején figyelmeztetéseket sugárzott volna.

David Cesarani, a University of London nevű, számos autonóm oktatási intézmény és kutatóintézet alkotta londoni egyetemi hálózat történészprofesszora szerint azonban ez a vélemény "a fantázia szüleménye". Cesarani szerint egyrészt nem a BBC feladata volt a zsidók figyelmeztetése a nácik jelentette veszélyre, másrészt 750 ezer emberről volt szó, akiket "ellenséges lakosság, és a nácikkal szövetséges, vagy a németek által megszállt országok vettek körül ... nem volt hova elrejtőzni, nem volt hova menekülni".

Forrás: MTI
Cimkék: bbc, propaganda, második világháború, holokauszt

Kérlek, hogy olvasd el ezt Radnóti gyilkosairól:
A másik, a jelentés szerint minden kétséget kizáróan bizonyítottan gyilkos Bodor Sándor és a jelentés által "nem egyértelműen" bizonyíthatóan gyilkos Reszegi István, a két MSZMP-tag ügye pártvonalon folytatódott tovább. A két személlyel kapcsolatban a "Miniszterhelyettes Elvtárs" által jóváhagyott javaslat alapján jártak el, és végül a személyükkel kapcsolatban felmerült adatokról az illetékes pártbizottság első titkárát tájékoztatták.

A kivégzett Tálas András kivételével valamennyiük adatlapján az szerepel, hogy elkövetett cselekményüket háborús kegyetlenkedésnek minősítették, ami a jogszabály szerint tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntett halált okozott. Valamennyiük esetében a BM-parancsnoki döntés az volt, hogy meg kell szüntetni az eljárást, mert törvény szerinti büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Az Abdai gyilkosok fedőnevű dosszié anyaga azonban arra enged következtetni, hogy a két MSZMP-tag esetében más jellegű megállapodás is született az állambiztonsági szolgálattal.”

Magyarán Radnóti gyilkosait utóbb azonosították, de csak az végezte bitón közülük, akit nem ezzel vádoltak. A „törvény szerinti büntethetőséget kizáró ok” kissé zavaros. Háborús bűncselekmény ugyanis nem évül el, erre ma is látunk számtalan példát. Ám Kádár János Magyarországán „elévült” Radnóti és 21 társa meggyilkolása.

Az iratok arra engednek következtetni, hogy az egykori keretlegények tudtak egymásról 1977-ben is – és az MSZMP-tagság védettséget adott. Mivel a négy élő gyilkosból kettő MSZMP-tag volt, a másik kettőt sem merték bántani.

Igen. A holokausztért meg a keresztény középosztály a felelős- ami szimpla hazugság.

Csak azért írtam:
Radnóti gyilkosai nyilasokból lett komcsik voltak, akit az MSZMP védett meg a felelősségrevonástól.
Én 1944-ben még meg sem születtem, mint ahogy az itt kommentelő jobboldaliak többsége sem. Így nem érzek szégyent a holokauszt miatt, habár mélységesen elítélek minden gyilkosságot.
Minden népnek volt holokausztja. 1944-45-ben a szerbek faji alapon öltek meg 70.000 magyart a Délvidéken, leírhatatlan kínzásokkal. A SZU-ba elhurcolt magyarok?
A magyar zsidóság tragédiájában rengetegen sárosak voltak. Lásd a fentebbieket például a BBC-ről, persze akkori magyarok, németek, zsidók is.
Csak annyi, hogy őrültség a zsidó-magyar viszonyt sérelmi alapon művelni, éppen Radnótit tagadod meg.

Óh, micsoda szomorúság! Imre Kertész nem vesz a kezébe többé tollat!
Micsoda veszteség az irodalomnak!

Ezt az egész oldalt el kellene olvastatni a Nobeldíj Bizottság tökfej tagjaival.
Hadd szembesüljenek vele: kit-mit melengettek a keblükön.

Vagy ez nem véletlen?

A Berlini Művészeti Akadémia egy szélsőséges és kirekesztő intézmény, amelynek egyik emblematikus figurája lett az ő Kertészük.

Na, Bumm.
Szegény németek. Részvétem.

"A Berlinben élő Nobel-díjas magyar író erről a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozott "

Sajnos, sokan azt hiszik, hogy ha egy hetilap német, akkor az egy kulturált és elfogulatlan szaklap.

Ebben az esetben azonban egy liberálszocialista, a posztkommunistákkal szoros kapcsolatban álló, de inkább liberális orgánumról van szó, amelyben a magyarok ócsárolásával igyekeznek a német tröténelem bűneit fényezni.

Magyarországról jó szót még csak a Gyurcsányi időkben írtak. Folyamatosan meghamisítják a nálunk történő eseményeket és nemzetközi támogatást szerveznek a bukott posztkádári alakulatoknak. (MSZP, SZDSZ különösen, LMP, szocialista - kézivezérelt szakszervezetek, stb.)

Nem kapsz és kész! Punktum!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés