„Nem ördögtől való a melegházasság”

2012. július 11. 13:49

„Konzervativizmus és szexuális orientáció” címmel szervezett hiánypótlónak szánt kerekasztal-beszélgetést a Budapest Pride egyik programjaként a Krétakör. A vita során Takács Judit szociológus, Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért szervezet munkatársa, valamint konzervatív oldalról Stumpf András, a Heti Válasz újságírója, és Békés Márton, a Jobbklikk főszerkesztője fejtették ki gondolataikat a melegjogokról, házasságról, örökbefogadásról.

A beszélgetés indításaként Takács Judit elmondta, szerinte „bele vagyunk akadva” abba, hogy a melegség az „ilyen baloldali, liberális valami”. Dombos Tamás úgy vélte, hogy minden pártnak kell, hogy legyen véleménye a szexuális irányultságról, amit progresszívan a baloldali-liberális pártok képviselnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy el kellene jutni oda, hogy ez ne politikai, ideológiai kérdés legyen. Stumpf András arról beszélt, hogy ő maga nem hiszi, hogy egy közösség magasabb szintű lenne attól, hogy további melegjogokat ismer el. „Ez nem fokmérője a társadalmi fejlettségnek” – fogalmazott.

Békés Márton szerint a konzervativizmus és a szexualitás közötti viszony ott ragadható meg, hogy magánszférába utaljuk-e a kérdést, vagy közüggyé emeljük: a baloldaliak közüggyé tennék, a konzervatívok pedig inkább nem. Ő maga heteroszexuális, konzervatív férfiként inkább a konzervatív felfogást képviseli, de örül, hogy végre létrejött egy beszélgetés erről a témáról. Stumpf szerint a konzervatívok számára a magánélet szent és sérthetetlen, senkinek semmi köze hozzá. Takács Judit erre úgy reagált, hogy van, akinek adott a szent és sérthetetlen magánélet, de akad, akinek küzdenie kell azért, hogy úgy élhesse az életét, ahogy szeretné. A moderátor szerepet betöltő Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője az első kört összegezve kijelentette, hogy abban azért egyetértés látszik, hogy a magánéletben bármilyen szexuális orientációnak létjogosultsága van.

 
Nem minden meleg SZDSZ-es
 
A folytatásban a melegek politikai identitása került terítékre. Takács Judit szerint a melegeknek „önfelszámoló identitásuk” van, ami alatt azt érti: még számít, hogy valaki meleg vagy heteroszexuális, mivel ezekkel konkrét hátrányok, illetve előnyök járnak. Úgy vélte, hogy épp emiatt nehéz megkülönböztetni a közszférát és a magánszférát, hiszen ezen múlik, hogy kinek milyen családja lehet. Stumpf szerint van létjogosultsága a jogkiterjesztésnek, de ő nem látja, hogy személyiségi jogi kérdésekben különbség lenne a magyar állampolgárok között. „Nem látom azt leírva, hogy homoszexuálisok nem házasodhatnak” – mondta. Szerinte a kérdés az, hogy mit tartunk házasságnak. Most is elvehetnek nőt, csak éppen nem akarnak – utalt vissza előző kijelentésére a Heti Válasz újságírója. Stumpf szerint baromság, hogy a melegek anno mind az SZDSZ-re, vagy az MSZP-re szavaztak volna, sokan voltak fideszesek, és még szélsőjobboldaliak is akadtak közöttük – tehát pártpolitikai közösséget nem alkotnak, politikait viszont igen. És ebben inkább balosak, hiszen azok képviselik a jogkiterjesztést.
 
Dombos Tamás arról beszélt, hogy a szexualitás nem magánszféra, méghozzá a házasság jogi szabályozottsága miatt nem az. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével a praktikus dolgok döntő része megoldódott. Egy dolog nem, a gyermekvállalás és a gyermekek jogi helyzete. „Nem gondolom, hogy ezek ilyen magánszférás dolgok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy vannak olyan magánélethez tartozó kérdések, amikor az államnak meg kell védenie a polgárait. Békés szerint Dombos a melegházasság vagy az örökbefogadás lehetővé tételével pozitív beavatkozást várna az államtól, ő viszont úgy véli, hogy csak a negatív eseteknél – például családon belüli erőszak – kell beavatkozni. Szerinte egyébként nem igaz az a feltételezés, hogy minden, az azonos neműekhez vonzódó személy egy politikai közösséget alkot. „András és én is az ellenkező nemhez vonzódunk, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy valamilyen politikai szempontból egy közösséget alkotunk” – fogalmazott.
 
Gulyás Márton a következő kört elindítva továbbra is arra kereste a választ, hogy mitől politikai identitás a magyarországi homoszexualitás. Takács Judit visszautalt az általa korábban már említett „önfelszámoló identitásra”, aminek az a lényege, hogy a különbözőségük ne járjon negatív következményekkel. Beszélt arról is, hogy egy jobboldaliról nagyobb eséllyel gondolják, hogy homofób, pedig sok olyan jobboldali van, aki maga is meleg. Hozzátette: ő nem vitatja el senkinek a jogát, hogy úgy identifikáljon, ahogy akar, „de amíg ennek van politikai következménye, addig érdemes egy ilyen kontextusba helyezni a dolgot” – fogalmazott.
 
Dombos Tamás kitért egy 2010-ben a meleg közösségben végzett – nem publikált – közvélemény-kutatásra, amelynek parlamenti pártokra vonatkozó adatai szerint a voksoló melegek 60 százaléka szavazott az LMP-re, 10-15 százalékuk a Fideszre, illetve az MSZP-re, 6-7 százalékuk pedig a Jobbikra. Beszélt arról is, hogy a többségi társadalomra vonatkozó felmérések szerint a Fidesz-szavazók melegbarátabbak, mint a szocialisták. Békés Márton korábbi, a pozitív állami beavatkozásra vonatkozó szavaira úgy reagált, hogy bár a halálbüntetést is támogatja a társadalom jelentős része, még sincs róla vita. Szerinte a melegek örökbefogadási jogáról sem kellene vitatkozni. A Háttér Társaság munkatársa szerint befolyásolja a közvéleményt, hogy a politikai mit gondol ezekről a jogérvényesítő kérdésekről. Ha valami hivatalossá válik, utána azt a társadalom is nagyobb mértékben támogatja. Felmérések szerint így volt ez Spanyolországon a melegházasság, Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében is.
 
Mi a család?
 
Stumpf András szerint csúsztatás a halálbüntetéshez hasonlítani az örökbefogadás kérdését, mivel az élethez való jog alapvető. Megjegyezte, hogy praktikus dolgokban megoldott a melegek helyzete, és gyereket is vállalhatnak. „A valóságban egy rakat olyan példa van, amikor homoszexuálisok nevelnek gyereket” – mondta. Békés Márton szerint a halálbüntetésről is kellene vitatkozni, mert igenis vannak olyanok, akik megérdemlik. Gulyás Márton arra volt kíváncsi, hogy a boldogsághoz való jog alapvető-e. Békés szerint az, de ez nem jelenti azt, hogy például az állam mindenkinek ad bizonyos mennyiségű pénzt, vagy bizonyos mennyiségű jogot. Stumpf ennek kapcsán megjegyezte, hogy bár ő is nagyon szeretne egyszerre két nőt elvenni, de ezt a törvények nem teszik lehetővé. „Élhetünk együtt, de a házasság, az mást jelent” – fogalmazott. Békés szerint a kérdés az, hogy jónak tartjuk-e, hogy az állam megmondja, mi a család. Ő személy szerint helyesli, hogy az alaptörvény és a családvédelmi törvény is rögzíti, hogy családot egy férfi és egy nő alkot. Dombos szerint lehet vitatkozni arról, hogy mi a házasság, de ebben is radikális változások történtek, korábban egyebek mellett elválni sem lehetett. Szerinte az sem lenne radikálisabb változás, ha nem ragaszkodnánk a férfi-nő felálláshoz.
 
Takács Judit szerint úgy beszélgetnek a házasságról és a gyereknevelésről, mintha csak a felnőttek jogairól lenne szó, pedig sok gyerek már most meleg családban él, akiknek a jogai sérülnek, mivel csak a biológiai szülőjét ismerik el hivatalosan. „De mi történik akkor, ha a biológiai anyának baja lesz? Az a megoldás, hogy kiszedjük a gyereket abból a háztartásból, ahol évek óta élt és rábízzuk az államra?” – tette fel a kérdést. Dombos Tamás szerint nem lehet különbséget tenni szexuális irányultság alapján az emberek között. Mint mondta, az alaptörvény nem lett olyan rossz, mint amilyennek eredetileg tervezték, például nem köti a család fogalmát a házassághoz. A KDNP viszont „lenyomott a parlament torkán” egy olyan családvédelmi törvényt, amely nem felel meg sem az alaptörvénynek, sem pedig nemzetközi kritériumoknak. „Hogy ezt a Kereszténydemokrata Néppártnak miért kell csinálnia, és hogy ehhez miért kell a Fidesznek asszisztálni, arra nem tudok mit mondani” – fogalmazott. Hozzátette, politikával foglalkozó szociológiai kutatóként nyilván van elképzelése arra, hogy miért van szükség erre a fajta „nyílt politikai homofóbiára”. Szerinte nem a békén hagyásra, az elért állapot megőrzésére törekedtek, hanem kifejezetten jogfosztásra, például az öröklés kérdésében, amit a családjogi törvény akadályoz. „Kifejezetten homofób módon a kormányzó elit a békés egymás mellett élésnek pont az ellenkezőjét csinálja” – szögezte le Dombos.
 
Stumpf szerint, ha nem ütközik ellenállásba a melegházasság, akkor meg lehet csinálni. Felidézte, hogy tavaly részt vett a gimnáziumi legjobb barátja melegesküvőjén Hollandiában, amin – mint a beszélgetés során kiderült – Takács Judit is ott volt. Stumpf szerint gyönyörű volt az esküvő, és ez abban a toleranciára épülő társadalomban teljesen rendben van, és jól is működik. „Ha Magyarországon is ez lesz a helyzet, a norma átalakul, akkor tőlem rendben van. Nem ördögtől való a dolog, nevezhetjük akár házasságnak is. Rajtam nem fog múlni” – fogalmazott a Heti Válasz újságírója. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt viszont nem támogatja, hogy ezt áterőltessék. Azt sem tartja bajnak, ha nem lesz, mivel szerinte nem ez a magyar társadalom legégetőbb problémája. Takács szerint annak a gyereknek, akit ez érint, igenis probléma. Békés Márton a nyugati országok jogkiterjesztő gyakorlatára utalva azt mondta, be kell látni, hogy a világ ebbe az irányba halad. Elmondta, hogy ő nem mocskolja a melegeket, és lenézi azokat, akik ezt teszik, ugyanakkor nem támogatja, hogy az állam engedélyezze a melegházasságot és az azonos nemű párok örökbefogadást, mivel a hagyományos családmodellben hisz, de ha lesz, akkor tolerálni fogja. A regisztrált élettársi kapcsolatról ugyanakkor megjegyezte, hogy azt jónak tartja, csak annak házasság névvel való illetésével nem ért egyet.
 
Takács szerint továbbra sem találtak választ arra, hogy mi van azokkal a gyerekekkel, akik meleg családban nevelkednek. Stumpf szerint meg lehet oldani ezt a kérdést a nélkül is, hogy házasságnak neveznék. A konkrét ügyeket be kell emelni a jogba – mondta. Dombos Tamás megjegyezte, hogy a partner gyerekének örökbefogadása benne volt a polgári törvénykönyvben, de ez volt az egyik első dolog, amit a mostani kormányerők kivettek belőle. A Háttér Társaság munkatársa furcsállja, hogy azok a melegek, akik legközelebb állnak a hagyományos családfogalomhoz, „ők azok, akik a leginkább ki vannak téve a konzervatív támadásoknak” – fogalmazott. Hozzátette: azt értené, ha a meleg szórakozóhelyek világát ítélné el a KDNP, de itt pont azokat idegenítik el maguktól, akik a legközelebb állnak a hagyományos családfelfogáshoz. Stumpf szerint ez a magyar jobboldal problémája, ezek a párok pedig ha trükkökkel is, de megoldják a dolgaikat.
 
Gulyás Márton utolsó kérdésként arra várta a beszélgetők válaszát, hogy milyen érvek szólnak a melegházasság elismerése mellett. Takács Judit szerint azokban az országokban, ahol megváltozik a jog, ott megváltozik az emberek hozzáállása is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem melegspecifikus dolog, így volt ez a válással is. A szociológus örült annak, hogy egyetértés van a gyerekek jogainak rendezésében, és hogy ezt a magukat konzervatívnak tartók is így gondolják. Fontosnak nevezte, hogy ha a kérdésben lobbizni kell, akkor ők is elmondják ezt, hogy ne csak az legyen, hogy „ez a liberális hülye itt össze-vissza dumál”, hanem olyan is megszólaljon, „aki máshonnan nézi, de ő is látja”. Stumpf hangsúlyozta, neki a melegek polgári jogi mozgalmához nincs köze, de a gyerekek jogainak rendezéséhez van. Felvetette, hogy ha a gyerekek joga a fontos és nem az elnevezés, akkor kompromisszumot kell kötni: hívják a másik szülőt nevelőszülőnek, nevezzük másképp a házasságot, de a jogi konstrukció legyen meg.
 
Zárásaként minden résztvevő pozitívan nyilatkozott a kétórás beszélgetésről. Békés Márton szerint az este tapasztalata az, hogy vitatkozhatott másképp gondolkodó emberekkel, egy-két-három pontban ráadásul sikerült egyezségre is jutniuk. Ennek Stumpf András is örült, szerinte egyébként nem annyira katasztrofális a meleg közösség helyzete Magyarországon. Dombos Tamás úgy vélte, nem biztos, hogy a melegházasság a legfontosabb kérdés, nem hiszi, hogy ezen túl minden rendben lenne, mivel tömegével érik hátrányos helyzetek a melegeket. Takács Judit szerint sem annyira rossz a helyzet a jogi homofóbia területén, a társadalmi homofóbia esetében viszont az.

 

Fotó: Kati Holland / Budapest Pride

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/38626

Ajánljuk még a témában