Zajlik a kampány: az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint jogsértő a törvényszék jogvédelme a Pázmány Campus kapcsán, ezért fellebbeznek

Újabb akcióval próbálják ellehetetleníteni Budapesten az utóbbi 30 év legnagyobb oktatási beruházását, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fellebbezést kíván benyújtani a Pázmány Campus-beruházást újfent megakasztó határozat ellen – közölte a tárca szerdán az MTI-vel.

A közleményben azt írták: 

Pikó Andrásék ismét pert indítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építési engedélye miatt.

A Fővárosi Törvényszék – a minisztérium szerint jogsértő módon – azonnali jogvédelmet rendelt el – tették hozzá.

Habár a minisztérium mint építtető mindvégig a legszélesebb társadalmi konszenzusra törekedett az építkezés során, ez nem volt elég „a hergelőknek”. Úgy tűnik, valóban elkezdődött a kampány – fogalmaztak a közleményben.

Nem ez az első „civilakció”

A „civilek– már a rádió egykori épületének elbontásakor is igyekeztek minden eszközzel megakadályozni a fejlesztést, míg kiderült: szabályosan történt a bontás - írták, hangsúlyozva: jogerős ítélet mondja ki, hogy minden jogszabályi előírásnak maradéktalanul megfelelt a Magyar Rádió épületeinek részleges bontására kiadott engedély.

A felperesek korábban azt állították, hogy a bontás veszélyezteti a szomszédos épületek állékonyságát és figyelmen kívül hagyja a földrengésbiztonsági kockázatokat. A rádió atombiztos épületének elbontásakor a szakemberek az itt lakók lehető legkisebb mértékű zavarása érdekében időigényes, a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát választottak. Mára bebizonyosodott, hogy az állítás alaptalan volt, a bontás során nem keletkezett kár. A felperesek állításai már akkor sem indokolták a bontás korlátozását – közölték.

A tárca szerint most újabb akadályokat igyekeznek a fejlesztés útjába gördíteni. Miközben az építkezést széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, és az Országos Építészeti Tervtanács Budapest főépítészével egyetemben egyhangúlag támogatta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának módosított terveit, tavaly novemberben a Józsefvárosi Önkormányzat újabb kampányt indított.

A tervek a korábbi társadalmi és szakmai egyeztetések nyomán több ponton is módosultak: 

• csökkent a beépítésre szánt terület és növekedett a zöldterület aránya,
• felújítják a beruházással érintett környék út- és közműhálózatát, valamint a környező ingatlanok homlokzatait.

A Pikó András vezette kerület ezek után azzal támadta az építkezést, hogy az 500 parkolóhelyet vesz el a városrésztől. Mindeközben az igazság az, éppen az önkormányzat kérése volt, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza alatt tervezett mélygarázs funkció ne épüljön meg, a felszíni parkolóhelyek lehetséges megszűnése pedig ugyancsak az önkormányzat elvárása, ami azonban még nem lezárt kérdés – jelezték.

Hozzátették: most pedig hirtelen a műemlékekért kezdtek aggódni azok, akik évtizedeken keresztül szemet hunytak a nemzeti emléknek minősülő Esterházy-palota és a Károlyi-palota méltatlan, romos állapotai felett, és konzerválni akarták ezen állapotokat.

Az igazság ezzel szemben az, hogy az épületek teljes körű műemléki felújítási és – restaurálási – rekonstrukciós munkálatai során az egykori paloták egy-egy szinttel bővülnek az új funkciók kialakítása során: az Esterházy-palota pinceszinttel bővül, a Károlyi-palota pedig tetőtéri bővítést kaphat – hangsúlyozták.

Nem értesítette az ÉKM-et a Fővárosi Törvényszék

Habár sérelmezhető módon a Fővárosi Törvényszék az építtető Építési és Közlekedési Minisztériumot nem értesítette sem az azonnali jogvédelem kérelmezéséről, sem annak elrendeléséről, a tárca kezdeményezi a perbe lépését, és fellebbezni kíván a bírósági határozattal szemben, mivel annak indokolása több ponton is hibás: érdemben csak a műemléki értékek bontásával, mint nem visszaállítható tevékenységgel foglalkozott.

A bíróság az ügy érdemét bírálta el az azonnali jogvédelem keretében, holott ez közigazgatási per keretében vizsgálható. Sérelmezhető továbbá, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásába az ÉKM-et mint építtető érdekeltet ezidáig még nem vonták be; eközben a bíróság olyan műszaki kérdésben foglalt állást, amelyről az azonnali jogvédelem keretében jogszerű érdemi műszaki következtetéseket levonni nem lehet – írták.

 melynek során az itt lévő, elhanyagolt, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek megnyílhatnak, ezáltal a Nemzeti Múzeum környezete a főváros egyik legszebb részévé válik – áll a közleményben.

(MTI)

Nyitókép: PPKE CAMPUS TERVPÁLYÁZAT