Ha ők jönnek, agyő, gázfűtés, agyő, rezsicsökkentés, agyő, energiabiztonság, agyő, szuverenitás.
Az energia megszerzése, felhasználása, kereskedelme meghatározó nemzetpolitikai, vagyis szuverenitási ügy. Mindig így volt, és nincs ez másképp ma sem. Konferenciánk az energiapolitika kérdését a magyar nemzetpolitika, vagyis szuverenitásunk szempontjából vizsgálja.
Különös jelentőséget kap ez a szempontrendszer annak fényében, hogy sem az Európai Unió, sem Magyarország nem önellátó fosszilis energiából.
Ezt a kitettséget kritikus szintre növelik azok a hibás döntések, amiket Európa meghatározó döntéshozói egyre-másra hoztak.
Először azzal, hogy készpénznek vették az ENSZ klímaügyi iránymutatását, amely a tudományra hivatkozva indította útnak a klímahisztériát, és átideologizálta az energiapolitikát. Ezzel aztán energiaválságot okozott.
Az unió vezetői ennek a tudományos korszellemnek engedve rákényszerítették az EU-t arra a zöldpolitikai útra, ami a szél- és napenergiától, valamint az egyéb zöldenergiáktól várta Európa energiaellátásának megoldását. Európa egész tájképét elcsúfították a szélerőművekkel, amelyeket jelentős támogatásokkal tartanak üzemben, és a napelemekkel, amelyek csak kiegészítő energiaforrásként alkalmazhatók.
Érdemes kitérni Németország ideológiavezérelt, öngyilkos energiapolitikájára. A zöldátállással egy időben döntöttek az atomerőművek bezárásáról, ezt aztán a tőlük megszokott precizitással annak ellenére végrehajtották, hogy közben lemondtak az addig rendelkezésükre álló olcsó orosz gázról.
Ennek egyik oka, hogy 2022 szeptemberében a Joe Biden vezette amerikai kormányzat fenyegetésének megfelelően saját szövetségesei egy terrortámadás során felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékeket, azt az orosz–német infrastruktúrát, amely Németország, sőt Európa gázellátása szempontjából kritikus fontosságú volt. A másik ok pedig, hogy Berlin az unió vezetőivel együtt szankciókat vetett ki az orosz gázra és olajra, végül pedig megtiltották a tagállamoknak, hogy 2027-től orosz fosszilis energiát használjanak.
Magyarország a tiltó intézkedések alól nagy nehézségek árán felmentette magát, ami szavatolja az olcsó és megbízható energiaellátását és az azon alapuló rezsicsökkentést.
Mint tudjuk, azóta az orosz fosszilis energiát a nagyon zöld nyugat-európaiak önként a sokkal drágább, az USA-ból érkező lng-re cserélték le, ami teljessé tette az uniónak az Amerikai Egyesült Államoktól való egyoldalú függését. Az lng-vel kapcsolatban valahogy elfelejtődött az aggódás a Föld jövőjéért, nem számított a környezetvédelem sem, pedig a cseppfolyósítandó gáz repesztéses kitermelése igencsak káros a környezetre, tengeri szállítása pedig jelentős károsanyag-kibocsátással jár.
Az immár négy éve folyó ukrajnai proxiháborúban a német vezetés alatt álló Európai Unió egyre elszántabban vesz részt, és úgy tesz, mintha nem észlelné, hogy a nyolcvan éve biztonságot nyújtó transzatlanti szövetség látványosan repedezik.
Újra kétfrontos harccal próbálkozik, egyszerre háborúzik Oroszországgal és fitogtatja erejét az USA-val szemben, mintegy negyvenfős alakulatával Grönlandon. Az orosz–ukrán háborúban az unió döntéshozói Kijev győzelmére számítanak – és arra, hogy utána ők kamatoztathatják Ukrajna nyersanyagait, energiakincsét.
Ezért küldték Magyarországra a holland–brit Shell képviselőjét, Kapitány urat, illetve a nemzetközi palagázbizniszben forgolódó Orbán Anitát.
Ne legyenek illúzióink! A Shell Mark Rutte holland miniszterelnök, jelenlegi NATO-főtitkár (aki szerint minket, magyarokat térdre kell kényszeríteni) közvetítésével már 2013-ban kizárólagosságot szerzett az ukrán palagázkincs kitermelésére. A megállapodás a Juzivszka palagázmezőn lévő, mintegy 4 billió köbméter gáz lelőhelyeinek feltárására vonatkozik. A szerződéskötésre Mark Rutte és Viktor Janukovics ukrán elnök, valamint a Shell között a Világgazdasági Fórum 2013. januári davosi csúcstalálkozóján került sor.
Mivel mi ma is olcsó orosz gázt használunk, az ukrán bizniszben érdekelt, brüsszelita politikai csapatnak egyik legfontosabb feladatául azt szabták, hogy Magyarországot is ráállítsa a palagázhasználatra, ezzel letörjék szuverenitásunkat, kiszolgáltassanak minket Ukrajnának és az egyik legszemérmetlenebbül profitéhes globális cégnek, a holland–brit Shellnek. Amely már eddig is halálra kereste magát az oroszellenes szankciókon, a folyékony gáz szállításán, és most ukrán jussa kiaknázására készül.
Ha ők jönnek, agyő, gázfűtés, agyő, rezsicsökkentés, agyő, energiabiztonság, agyő, szuverenitás.
A világ energiaigénye, különösen a villamos energia iránti igénye jelentősen megnőtt. Célunk az, hogy új beruházásokkal a ma még szükségletünk egyharmadát kitevő importot, amely ellátásbiztonsági kockázatot jelent, saját termeléssel váltsuk ki. Ennek érdekében épül a Paks II., és vár korszerűsítésre a Paks I.
Abban a kivételezett helyzetben voltam, hogy magával Teller Edével beszélhettem az atom békés célú felhasználásáról. Teller professzor, ahogy Neumann János is, elkötelezett híve volt az atomerőműveknek. Megkérdeztem Teller professzort, hogy mi lesz az elhasznált fűtőanyagokkal, mert akkoriban, a kétezres évek elején ez volt az egyik leggyakrabban hangoztatott érv az atomerőművek ellen. Azt válaszolta, hogy mire azok majd problémát jelentenek, addigra a tudomány megoldja.
Energiaszuverenitásunk megmaradásunk záloga.
A digitalizált világ, a mesterséges intelligencia energiaigénye minden eddiginél nagyobb. Meg kell védenünk, amink van, meg kell építenünk, amire szükségünk van.
A XXI. Század Intézet és az MCC Energiaszuverenitás 2026 című konferenciáján elhangzott beszéd szerkesztett változata.
A szerző a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Nyitókép: KKETTKA/Kékesi Donát
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az ukrán tv-ben buktatták le Kapitány Istvánt. Hangsúlyozták: orosz gáz nélkül brutális rezsiköltség vár a magyarokra.
„Minden józan ember Európában készül Oroszország feltartóztatására” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Hosszabb időre búcsút kell mondani az Aggteleki-karszt egyik legismertebb barlangjának.
Nem lesz pardon.
A Tisztelet Társasága üdvözli a január végén bejelentett rezsistop intézkedést, amely a megemelkedett rezsiköltségek idején érdemi segítséget nyújt a nyugdíjasok és szépkorúak számára.
Sok szerencsét a kimagyarázáshoz.
Az ukránok sosem fogják visszafizetni a nekik adott kölcsönt, az EU meg úgy viselkedik, mint a Fekete Vipera című sorozatban az őrült tábornok az Euractiv elemzője szerint.
