Óriási fordulat készül: eltűnhetnek a baloldali parlamenti pártok a közéletből

Ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak, könnyen előfordulhat, hogy áprilisban búcsút inthetnek a baloldali pártok a törvényhozásnak: nem folytatja parlamenti munkáját a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd, de még a Demokratikus Koalíció sem. 

„Baloldali és szabadelvű közösségekre akkor is szükség van” 

Nem véletlen, hogy Lendvai Ildikó a minap aggódó hangvételű publicisztikát közölt a Népszava hasábjain, amelyben azt fejtegette: a „töredezett és lejáratódott pártszerkezetnek” nem kínálkozik valódi túlélési esély. A szocialisták egykori elnöke abban reménykedik, hogy egy mozgalmi jellegű baloldal, a szociáldemokrácia, valamint a baloldali liberális és zöldirányzatok számára igenis létezik társadalmi bázis, amely a parlamenti képviselet előfeltétele. Lendvai maga sem tudja, hogy egy ilyen újraszerveződésben jutna-e szerep a jelenlegi parlamenti ellenzék szereplőinek és erőinek, amelyek nem akadályai, hanem segítői lehetnének egy megújuló baloldal társadalmi jelenlétének. Mint írja: „ha nem így lesz, baloldali és szabadelvű közösségekre akkor is szükség van. Ha velünk, ha nélkülünk.” Az egykori MSZP-elnök egyetért Fekete-Győr Andrással, a Momentum volt elnökével abban, hogy a baloldal pártjainak visszalépése az idei választástól támogatandó. 

Így döntött az LMP, a Momentum, a Párbeszéd és az utóbbi kettőből kinövő Magyar Humanisták Pártja is: egyikük sem indul a választáson. Az utóbbi tizenhat évben az ellenzéki pártok számos módon próbálkoztak a kormányváltással: volt taktikai szavazás, nagyszabású összefogás, valamint visszatérő konfliktus arról, hogy ki kiért mikor és milyen módon lépjen vissza. Az eredmény azonban minden alkalommal ugyanaz lett: fideszes kétharmad.