Faktum: Visszatérhet a „merjünk kicsik lenni” politikája? Orbán Anita levezette, miért nem szuverén Magyarország

„Egy fogvatartott ország nem lehet szuverén” – hangzott el Orbán Anita ítélete a Magyar Péterrel folytatott beszélgetésben, ahol a szuverenitás feltételeként több társadalmi mutatót sorolt fel. A szuverenitás klasszikus értelemben ugyanakkor a külső szereplőktől független döntéshozatali és végrehajtási képességet jelenti, nem pedig jóléti indikátorok összegét, így a társadalmi problémák létezése önmagában nem alkalmas a politikai önrendelkezés minősítésére – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.

Orbán Anita így fogalmazott: „A szuverenitáshoz szükség van egy erős országra. És ha megnézem a magyarországi számokat, akkor azt látjuk, hogy a felnőtt lakosság 22 százaléka a funkcionális analfabetizmus határát súrolja. Amikor azt látjuk, hogy hazánk fiainak egyötöde él a szegénység alatt, és csak két százaléka a magyaroknak az, aki EU-s átlagszinten keresne. (…) És a várható élettartam 5 évvel van az EU-átlag alatt. (…) Az nem szuverén ország, ahol ezek az adatok vannak. Az egy fogvatartott ország” A 22 százalékos arány becslésként vállalható, de nem számít nemzetközi szélsőértéknek. 

A gyermekszegénységgel kapcsolatos állításnál a hivatkozott mutató 2023-ban a „szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatát” méri, nem egységesen értelmezett „mélyszegénységet”. Ennél az indikátornál a 18 év alattiak aránya 22,9 százalék volt Magyarországon, miközben az uniós átlag 24,2 százalék. A módszertani revízió a 2022-es népszámláláshoz kötődött, és 2010-hez képest 17,5 százalékpontos javulást említettek, amely a tagállamok között kiugró előrelépésnek számított. A „csak két százalék” típusú bérállítás egy EU-átlagbérhez mért összevetésből származik, amely eleve torzíthat, mert nagyon eltérő fejlettségű országok bérszintjét mossa össze, és a részmunkaidő aránya országonként szintén jelentősen befolyásolja az átlagokat.

A várható élettartamnál a 2023-as európai adatok alapján Magyarországon a születéskor várható élettartam nagyjából 4,5 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál, de ez hosszú távon alakuló, sok tényezőből összeadódó jelenség. Az uniós statisztikák szerint Bulgária, Románia és Lettország értékei is érdemben az EU-átlag alatt maradnak, ami inkább régiós mintázatra utal. A vita lényege így az, hogy valós társadalmi problémákból milyen módszerrel és milyen logikai ugrással születik politikai ítélet a szuverenitásról, miközben a döntési mozgástér és a külső függések feltételrendszere külön kérdés marad.

Orbán Anita tehát statisztikákra építve jut el a „fogvatartott ország” minősítéséig, de a felsorolt adatok nagy része nemzetközi összevetésben sem kirívó, más része pedig nem azt méri, amire a politikai következtetés épül.

Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu.

***