CÖF-CÖKA elnök: A Békemenet azt üzeni, van még egy patrióta mag, egy központ, amely azt hirdeti, békét a világnak, békét a családoknak

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, március 15-én Békemenetet tart a CÖF–CÖKA. A rendezvényt már bejelentették a rendőrségen, a cél pedig nem kisebb, mint minden eddiginél nagyobb békemenet megszervezése a nemzeti ünnepen. Elhangzott: a pontos útvonalat és a kezdési időpontot később ismertetik.

A friss bejelentés kapcsán kerestük meg Csizmadia Lászlót, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnökét. Arra a kérdésünkre, hogy miért tartják fontosnak, hogy október 23-a után március 15-én ismét Békemenetet szervezzenek, Csizmadia két szempontot emelt ki.

„Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legszebb pillanata. Ezért minden március 15-én tisztelegnünk kell a hősök előtt. Rájuk kell gondolnunk, és őriznünk kell a hagyományt. E napon megemlékezünk a lengyel légiósokról és Bem József tábornokról is, akik a magyarok oldalán harcoltak” – sorolta.

A CÖF–CÖKA elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a megmozdulásra azért van szükség, mert Magyarország támadásoknak van kitéve. „Most is a függetlenségünkért és a szuverenitásunkért harcolunk. 

 – tette hozzá.

Csizmadia hangsúlyozta: „A Békemenet üzenet: van még egy patrióta mag, egy központ, ahol emberek sokasága – akár több százezren is – jókedvűen tud megjelenni, és azt mondja: békét Magyarországnak, békét a világnak, békét a családoknak. Jó érzés olyan társadalomban élni, ahol a többség jól érzi magát, és a fejlődésre, a fejlesztésekre tud összpontosítani” – húzta alá.

„Aki a normalitás talaján áll, ne féljen!”

Arra a felvetésünkre, hogy a jelek egy soha nem látott, agresszív kampány közeledtére utalnak, Csizmadia László üzenettel reagált: „Azt üzenem mindenkinek, aki a normalitás talaján áll, hogy ne féljen! Az ellenfél célja az, hogy megfélemlítse az embereket, és eltántorítsa őket attól, hogy a saját eszmei világuk szerint nyilvánuljanak meg.”

A CÖF–CÖKA elnöke szerint azonban ezek a próbálkozások nem érnek célt, mivel idehaza kulturált emberek alkotta polgári többség van. „Az a mintegy 20 százaléknyi felhasználó, aki a Facebookon káromkodik, akasztásokat és bosszút emleget, egy olyan társaságot képvisel, amely tovább rontja az eddigi Magyar Péter-jelenség megítélését.”

„Nem félni kell tehát, hanem békésen küzdeni. 

 Lengyelországban is sok víz lefolyt a Visztulán azóta, hogy a helytartót odahelyezték, de ott is változik a helyzet, hiszen Karol Nawrocki elnök keresztény és jobboldali ember. Hasonló folyamatok figyelhetők meg Spanyolországban, a VOX esetében, és Olaszországban is érik a változás” – hozta a biztató példákat Európából.

Csizmadia kiemelte: véleménye szerint reformokra van szükség az Európai Unióban, és meg kell akadályozni a birodalmi törekvéseket. „Ennek egyik első lépése egy olyan hadsereg felállítása lenne, amely idővel a birodalom vezetőit szolgálná. Nem tudjuk azonban, hogy első körben az ukrán hadsereg merre fordulna. 

A NATO-n belül pedig az európai országok hadseregeinek úgy kell megerősödniük, hogy védelmi pozícióban tudjanak fellépni” – szögezte le.

Az emberek érzik a veszélyt

A CÖF–CÖKA elnöke hangsúlyozta, hogy bízik az emberekben, és abban is, hogy látják, milyen eredmények születtek az elmúlt 15 évben. „Ráadásul olyan körülmények között, hogy Brüsszelből folyamatosan támadták a szuverenitásunkat, a forrásokat visszatartják, és mindent elkövetnek azért, hogy itt egy bábkormány álljon fel. Mindezt az emberek észreveszik. Különösen a vidékiek, akik a mezőgazdaságból élnek, és most azzal szembesülnek, hogy a megélhetésük forog kockán. Ha ezek a gazdaságok megszűnnek, utána Ukrajnából rengeteg, mérgezett élelmiszer ömlene ránk” – figyelmeztetett.

Csizmadia László végül arról beszélt, hogy nagy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy meghívták a Béketanács tagjai közé. Úgy vélekedett, hogy a szervezet rövid időn belül tovább erősödhet, és akár az ENSZ-hez hasonló szerepet is betölthet. „A Béketanácsból akár már a magyar választások idején is lehetne megfigyelőket delegálni, akik demokratikus módon működnek. Nemcsak az EBESZ-t kellene ide küldeni, amely a Soros-féle NGO-kkal tárgyal, és azok alapján írja meg a jelentését” – zárta gondolatait a Békemenet egyik életre hívója.

Nyitókép korábbi felvétel. Fotó: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád