Vörös kód! Életveszélyben a szocialisták! Így múlt el az MSZP

Ahogy arról korábban írtunk, a szocialisták kedden úgy kommentálták a róluk szóló sajtóhíreket: az MSZP nem hozott döntést arról, hogy nem indul az áprilisi országgyűlési választáson.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmaztak,

Idézték Komjáthi Imrét, az MSZP elnökét, aki szerint „ebben a nagyon képlékeny politikai környezetben mi olyan megoldást keresünk, amely biztosítani tudja, hogy értékeink, mindaz, amit és ahogy a világról gondolunk, az elérhető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Ehhez keresünk megoldást, 

– közölte.

A közleményben azt írták, a párt soron következő kongresszusát várhatóan február közepéig összehívják.

ugyanakkor a 2026-os választás meghatározó tétjének a szociáldemokrata értékek képviseletét tartják.

Az MSZP bizonytalan időszaka nem ma kezdődött, de hogyan jutott el ide a magyar poitika egykori mamutpártja?

„Horn Gyula baráti kör”

A szocialisták utolsó fajsúlyos politikusa, Őrsi gergely II. kerületi polgármester már tavalyelőtt elhagyta a pártot. Lapunk már akkor megelőlegezett „nekrológot” közölt az MSZP-ről, melyben ezt írtuk: „Az MSZP-nek mint amolyan »Horn Gyula baráti körnek« egy ideig még lehet szerepe (...). Időnként elküldenek majd egy közleményt a távirati irodának, amelyben megemlékeznek Horn Gyula cselekedeteiről, születésnapjáról és halálának évfordulójáról. 

Az MSZP lassú elmúlása

Ugyanebben a cikkünkben vévigvettük a szocialisták eljelentéktelenedésének állomásait is. 

A rendszerváltás után sokáig úgy nézett ki, hogy „azért a komcsik pártja kemény” – ahogy Cseh Tamás énekelte – és az MSZP mindent túlél.

„Budapest, 1989. október 7. Szavazás a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV. kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban, amelynek küldöttei ezen a napon nagy szavazattöbbséggel kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását” – olvasható a beszámoló az átkos rendszerrel való folyamatosságot biztosító aktusról a Nemzeti Archívum internetes oldalán.

Az állampárti időben elkövetett bűnök ellenére az MSZP néhány évvel később újra megállíthatatlannak tűnt, 1994-ben nagyarányú győzelmet aratott, ami többek között a rendszerváltást körüllengő bizonytalanságoknak és annak az eredménye, hogy a szabad demokraták és értelmiségi holdudvaruk mindent megtett azért, hogy az utódpártot kihozza a karanténból.

S bár a polgári oldal 1998-ban győzött, az MSZP-t ekkor sem sikerült kiütni, az utódpárt állva maradt a méretes jobbhorog után következő négy évben, és 2002-ben az SZDSZ újabb segítségével visszatért a hatalomba.

Az MSZP Sztálingrádja

A szocialisták 2006-ban maradtak a kormányrúdnál, nem sokkal később azonban bekövetkezett az MSZP sztálingrádi csatája: kiszivárgott az őszödi beszéd, amelyben az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc többek között arról beszélt: hazudtak „reggel, éjjel meg este”, közben nem csináltak semmit négy évig, amibe ő – ahogy fogalmazott– „majdnem beledöglött”. 

az MSZP első ízben szenvedett történelmi vereséget az azt követő önkormányzati választáson. Bár Gyurcsány Ferenc még évekig miniszterelnök maradt, reformjai nem nyerték el az emberek tetszését, majd a Fidesz–KDNP által kezdeményezett, 2008-ban lebonyolított szociális népszavazás, amely a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj eltörléséről szólt, végül tényleg lepadlózta az MSZP-t. A párt azóta a szorító köteleibe kapaszkodva néhányszor fel tudott állni, de a lábremegése maradandónak bizonyult.

Gyurcsány Ferenc még a 2010-es országgyűlési választás, a Fidesz–KDNP első kétharmados győzelme előtt lemondott. Kilépett a pártból, és magával vitt egy kitartó kemény magot. Ám mindhiába: az MSZP – amely lassan húsz éve identitásválsággal küzd – nem tudta megindokolni, miért ő képviseli a valódi baloldali politikát. Az egykor legkiterjedtebb vidéki pártszervezeti háló szép lassan eltűnt a térképről, ami végzetesnek bizonyult a szocialisták számára. Nem maradt meg ugyanis a párt híres – vagy inkább hírhedt – mozgósítóképessége, amivel a zsetonjai jelentős részét elvesztette a baloldali szövetségi tárgyalások asztalánál.

Elhagyták a süllyedő hajót

Már 2024-ben azt írtuk, hogy az MSZP-ben nem sok karakteres politikus maradt és ez mára lényegében nem változott. Az összes népszerű baloldali politikus mára az MSZP-n kívül tevékenykedik.

Botka László 2002 óta vezeti Szegedet, de talán sokan emlékeznek még arra, hogy 2017-ben egy ideig ő volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Csakhogy ragaszkodott a Gyurcsány-mentes induláshoz, pártja viszont emiatt inkább hozzá nem ragaszkodott, így már az év őszén visszalépett. Utólag elmondhatjuk, okos döntés volt, hogy nem ragasztotta össze magát Gyurcsány Ferenccel, azóta ugyanis két önkormányzati választást is nagy fölénnyel megnyert Szegeden. 

Mesterházy Attila, a párt korábbi elnöke huszonhárom év után lépett ki az MSZP-ből. „Többekkel folytatott közös gondolkodást követően arra jutottunk, hogy a baloldalon szükség van új keretek megteremtésére. Ezért Szakács László barátommal, a DK volt Baranya megyei képviselőjelöltjével közösen, társalapítóként új szociáldemokrata, balközép pártot alapítunk Szocialisták és Demokraták néven” – fogalmazott kilépésekor.

A szocialista párt mindig szócsatára kész EP-képviselője, Ujhelyi István 2022-ben, a választási vereség utáni őszön hagyta el a pártot. „Valami összeragaszthatatlanul eltört. Nem gondoltam volna, hogy valaha is így lesz. Hogy ennyi sebet tud ejteni egy darabokra hulló kapcsolat nemcsak rajtam, de minden bizonnyal közösségem testén is. Hosszú idő tépelődése, belső vajúdása és gyászmunkája után írom most ezeket a sorokat” – szólt az érzelmes indoklás.

Az egyik legkarakteresebb szocialista politikus, a karakán megszólalásairól ismert Szanyi Tibor meg se várta a 2022-es buktát, ő 2020-ban katapultált. 

holott ebben a társadalomban ma is sokan, sok fiatal is kifejezetten baloldali érzelmekkel és meggyőződéssel bír, így joggal igényli ezek hiteles politikai képviseletét” – jelentette ki az Indexnek. Szanyi egy ideje az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom nevű formációban politizál a szervezet elnökeként. A politikus egy 2023-as, a Híradó.hu-nak adott interjúban egyébként azt is elárulta, már 2010-ben úgy érezte, a baloldaliak kisebbségbe szorultak az MSZP-n belül. 

– fogalmazott. Szanyi ugyanebben az interjúban arra is visszaemlékezett, hogyan fogott össze az MSZP a DK-val a 2014-es országgyűlési választás előtt. „Épp otthon főztem a bablevest, amikor csörgött a telefonom. Láttam, hogy Attila hív. Azt tanácsolta, hogy még a hétvége maradék részében próbáljam meg kipihenni magamat, mert napokon belül bejelenti, hogy megállapodott Gyurcsánnyal a közös indulásról az országgyűlési választáson – mondta. – Az volt a válaszom, hogy »neeem!!!«. Egy percig csak az »e« hangot üvöltöttem. Mikor abbahagytam, Attila csak annyit mondott: »De«” – idézte fel Szanyi.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor