Politikai földrengés jön 2026-ban? Ilyen átalakulásra 2010 óta nem volt példa

A 2010-hez hasonló átalakulás kezd körvonalazódni a hazai politikai életben a 2026-os parlamenti választáson, ha elfogadom azon felmérések összeséségét, amelyeket a különféle intézetek tettek közzé a mögöttünk hagyott hónapokban. Miben is állhat ez a földrengés, és miért is állítom ezt? 

A földrengés elemei

Először is nézzük a kutatásokat. Amit biztosra lehet venni, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt tagja lesz a következő Országgyűlésnek.

A szocialisták még nem döntöttek véglegesen az indulásról, de a többi három párt már jelezte, hogy nem vesznek részt a választáson. A Jobbik, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk jelezte az indulását, így nekik még van esélyük a bejutásra. A legkevesebb esélye az 5 százalékos küszöb átlépésére a Jobbiknak, míg a legtöbb esélye a Mi Hazánknak van. Tehát a mostani állás alapján a jelenleg nyolc frakcióval működő Országgyűlésben 2026 májusától minimum néggyel kevesebb lesz. Szélsőséges esetben pedig akár a mostani nyolcból hat frakció is eltűnhet. 

A fent említett átalakulásra legutóbb 2010-ben volt példa, amikor az SZDSZ és az MDF esett ki az Országgyűlésből, tehát a korábban működő frakciók fele távozott a törvényhozásból. Helyettük érkezett a Jobbik és az LMP. A következő években mind a baloldali, mind a radikális jobboldali térfélen „szaporodásnak” indultak a frakciók. Így jött létre a DK, a Párbeszéd, majd a Momentum frakciója is. A Jobbikból kiváltak alkották pedig később a Mi Hazánk csoportját. 

Magyar Péter mindenkit eltűntetne

A kutatások összessége alapján tehát egyértelműen kezd kirajzolódni egy földrengésszerű változás a parlamenti frakciók terén. De mi várható a következő időszakban, és végül kik is alkothatják az új parlamentet? 

Természetesen a választások eredményét nem fogom, és nem is tudom megjósolni, de tendenciák azért látszódnak. Az egyik legfontosabb folyamat, hogy a Tisza Párt és a mögötte álló média és egyéb hálózatok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egy ellenzéki pártlista és egyetlen ellenzéki jelölt legyen a Fidesszel szemben. Magyar Péter szinte összes megszólalásában az összes ellenzéki párt visszalépését sürgeti. Persze ezért cserébe egy homályos ígéretet kínál nekik, miszerint majd egy következő országgyűlési választáson szabadon elindulhatnak. Az utóbbi ígéretet sokan nem is veszik készpénznek, így inkább az idei indulás mellett döntenek. 

A kisebb parlamenti erők közül a Mi Hazánk esetében nem várható egy visszalépés a Tisza javára. 

• A párt a 2025-ös időközi országgyűlési választásokon (Bonyhád-Dombóvár és Újpest-Angyalföld) az országos támogatottságához képest sokkal jobban szerepelt, Tolna vármegyében a második helyen végzett Dúró Dóra, több mint 20 százalékos eredménnyel. 
• Toroczkai László többször megerősítette, hogy nem terveznek visszalépni, sőt a két nagy párt közötti egyensúlyozó szerepre törnek. 
• A párt bejutási reményeit csak egy, a korábbihoz nem hasonlítható, kimagasló választási részvétel csökkentheti. 

A Demokratikus Koalíció a Tisza Párt megjelenése óta támogatóinak a jelentős részét elvesztette. Gyurcsány Ferenc lelépése még nagyobb érvágás volt az alakulatnak, és jól láthatóan Dobrev Klára nem tud egyelőre baloldali tömegeket megszólítani. Bár a DK-s Varju László megnyerte az időközi országgyűlési választást tavaly Újpesten, de ez volt a párt utolsó sikere. 

Mivel a DK-nak van két képviselője az európai szocialisták frakciójában, akik Magyar Péterhez hasonlóan minden döntő kérdésben együtt voksolnak az Európai Néppárttal, így többek között Ursula von der Leyent is támogatták, ezért nem zárható ki, hogy a DK-ra a következő hetekben nagyon komoly nemzetközi nyomás helyeződik majd, hogy lépjenek vissza. Így azt a lehetőséget nem zárnám ki a mostani nemzetközi helyzetben, hogy végül Dobrev bedobja a törülközőt. 

A Jobbik is bejelentette az önálló indulási szándékát, sőt képviselőjelöltjei is vannak már a körzetekben. Eddig 66 egyéni jelölt neve ismert. Ez még kevés az országos listaállításhoz, mivel ahhoz 71 jelölre van szükség. A Jobbik a 2024-es EP-választáson 0,99 százalékot ért el. A párt számára most az 1 százalékos küszöb átlépése lenne a legfontosabb a további túlélés érdekében. 

Elzavarják a kutyákat?

Az Országgyűlésen kívüli erők közül egyedül a Magyar Kétfarkú Kutyapártnka van esélye a mandátumszerzésre. Éppen ezért rajtuk is hatalmas a nyomás, hogy ne induljanak el áprilisban. Több nyilatkozat is elhangzott a párt részéről, hogy mindenképpen indulni fognak, de arra kérik a szavazóikat, hogy az egyéni jelöltjeiket ne támogassák szavazatukkal. Meglehetősen érdekes taktika ez, és egyáltalán nem bizos, hogy ez sikert hozhat.

A fentiek alapján tehát szélsőséges esetben csak a Fidesznek, a KDNP-nek és a Tiszának lesz parlamenti frakciója. A másik véglet pedig egy Fidesz, KDNP, Tisza, Mi Hazánk, DK és MKKP alkotta hatfrakciós parlament lehet. Ami biztos, hogy hatalmas fluktuáció lesz a mostani 199 képviselőhöz képest, rengeteg szereplő már nem lesz tagja az Országgyűlésnek, míg több tucat új arcot láthatunk majd. Aki ennek arányáról nyilatkozni merne, az nagyon ingoványos talajra tévedne. Ami biztos, egy 2010-hez hasonló változás körvonalazódik a parlament személyi állományát tekintve. 

Nyitókép: Pixabay