Stabil társadalmi megegyezés vethet véget a vitáknak: folytatódhat a régóta várt Fertő tavi beruházás

2026. január 22. 09:13

Hosszú évek után végre folytatódhat, új lendületet vehet a Fertőrákosi Vízitelep fejlesztése. A világörökség részét képező, kivételes adottságú területen tervezett beruházás – amely valójában egy, az 50-es években megépült, mára lerobbant vízitelep modernizálása – egy Magyarországon is egyedülálló méretű társadalmi egyeztetés nyomán valósulhat meg.

2026. január 22. 09:13
null
Mészáros Erika

Politikai és egyes természetvédelmi akciók sokáig akadályozták azt a Fertő tavi, fertőrákosi fejlesztést, amely minden jel szerint most végre folytatódhat – végeredményét tekintve a korábbi tervekhez képest visszafogottabb, de minőségben és szolgáltatás-színvonalban a „túlparti”, osztrák üdülőtelepekhez hasonló formában. Barcza Attila, az Építési és Közlekedési Minisztérium Fertő tavi fejlesztésért felelős miniszteri biztosa mérföldkőnek nevezte mindezt. 

Mint a Mandinernek kifejtette: 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Titkolják, de kiderült: ez a Tisza Párt ajánlata

Titkolják, de kiderült: ez a Tisza Párt ajánlata
Tovább a cikkhezchevron

egy Magyarországon egyedülálló társadalmi-szakmai egyeztetéssorozat áll a folytatás hátterében.

Társadalmi egyetértés és egység van abban, hogy a fejlesztésre szükség van, hiszen a helyiek és a turisták által is nagyon kedvelt vízitelep állapota a létrehozása óta eltelt majd’ 70 év alatt jelentősen leromlott, a magyar kormány által 2018-ban megkezdett nagy volumenű felújítás pedig megrekedt. 

A fejlesztés körüli viták rendezése és a társadalmi konszenzus kialakítása érdekében egy széleskörű egyeztetéssorozatot indított a miniszteri biztos – mint mondta, 

a béke megteremtése volt a célja.

A Fertő tavi vízitelepet még az 50-es években hozták létre mesterségesen, a nádasból kikotort iszap szétterítésével „szárazulatot” létrehozva. A magyar oldalon ez az egyetlen terület, ahol a nyílt víz megközelíthető. Máshol széles, akár 5-6 km-es nádszegély választja el a Fertő tó vizét a lakott területektől. A felújítást célzó beruházás ezen a mesterségesen létrehozott alapon kezdődött meg 2018-ban – és folytatódik hamarosan.

A tó túlpartján az elmúlt évtizedekben az osztrákok egyik komplexumot építették fel a másik után – most tíznél tartanak –, 

a magyar oldalon viszont jelenleg egyetlen „beruházás”, egy 60 hektáros torzó éktelenkedik. 

A fejlesztés első üteme már szinte teljesen megvalósult: megtörtént a partfalépítés, új kikötők jöttek létre, kiépült a területet határoló két kilométeres övcsatorna, a mélyépítés, a kotrás és a közműépítés egy része. Elkészült és közmegelégedésre üzemel az északi kikötő a hozzá tartozó 150 méter hosszú mólóval, ugyanakkor a vízpart a terület többi részén nem közelíthető meg, lévén: jelenleg építési területről van szó.

Ellenzéki kampány a felújítás ellen, elhazudott tényekkel

Hogy mi volt a fejlesztés kényszerű leállásának oka, Barcza Attila úgy foglalta össze: a gazdasági helyzet megváltozott – jött a Covid és az egész Európát sújtó gazdasági nehézségek –, valamint a projekt ellenzői és egyes médiumok a beruházással kapcsolatban folyamatosan 

„elhazudták a tényeket”, egyebek mellett azt állítva: az érintetlen Fertő tavi tájba „rondítana bele” a fejlesztés. 

Csakhogy – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos – egy 60-70 éve megépült és jelentősen lepusztult, szinte használhatatlanná vált állami területről van szó.

Ezt is ajánljuk a témában

Területbejárás a tervezett fejlesztés helyszínén. Forrás: ÉKM

Barcza Attila 2025 márciusában kapta meg a felhatalmazást a Fertő tavi fejlesztéssel kapcsolatos viták és problémák rendezésére. Mint elmondta, idejekorán nyilvánvalóvá vált a számára, hogy a fejlesztés körül olyan konszenzusra van szükség, amely után egységes közakarat mellett folytatódhatnak a munkálatok. 

Ennek érdekében a korábbi ellenzőkkel, bírálókkal is megkezdődtek a konstruktív tárgyalások, véleményeik, aggályaik pedig az új koncepció kidolgozásába is bekerültek. 

A miniszteri biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a rendszeres csúsztatásokra, amelyek végigkísérték az elmúlt éveket és amelyek jelentősen hátráltatták a beruházás sikeres folytatását. Mint rávilágított: 

az ellenzék azt a látszatot keltette az elmúlt években, hogy a fejlesztés társadalmi ellenállásba ütközik, ám valójában – és ezt a konzultációk eredménye igazolta – teljes közakarat van abban, hogy a vízitelepet fejleszteni kell 

és abban is, hogy kizárólag ez az egyetlen terület alkalmas ilyen célú beruházásra a tó magyar oldalán. Barcza Attila kiemelte, hogy a párbeszéd eredményeképpen ma már rendszeres egyeztetések zajlanak azokkal, akik korábban élesen bírálták a fejlesztést. Vannak ugyan még hangadók, de a meggyőző többség véleményét tükrözik majd az új tervek. 

Újonnan épült kikötő a Fertőrákosi Vízitelepen. Forrás: ÉKM

Elmondta: 

a víziközpont-beruházást a helyiek akarták, várták, hiszen azt elmúlt évtizedekben mindig is használták ezt a területet – amíg le nem pusztult teljesen. 

Oda jártak strandolni, kikapcsolódni. 

Nagyon nagy igény van helyben a megújulásra” 

– szögezte le, immár az alapos társadalmi egyeztetés eredményeinek tükrében.

A beruházás megítélésének az sem tett jót, hogy egyes aktivisták olyan természetvédelmi „aggályokkal” is kampányoltak, amelyek teljesen alaptalanok voltak – tudtuk meg a miniszteri biztostól. „Körbebetonozásról”, természetrombolásról beszéltek, holott egyikről sincsen szó. 

A fejlesztési terület a maga 60 hektárjával egy apró pont a Fertő-tó mintegy 7500 hektáros területéhez képest, amelyen egyébként 6000 hektáron összefüggő nádas terül el. 

Ezek az értékes élőhelyek pedig meglehetősen távol helyezkednek el a beruházás területétől, vagyis védett, vagy természetvédelmi szempontból értékes területet, élőhelyeket egyáltalán nem érint. „Tulajdonképpen egy mindig is turisztikai célra használt terület rehabilitációja, fejlesztése történik a területen” – emelte ki a miniszteri biztos.

A fejlesztés folytatását célzó nagyszabású társadalmi egyeztetésből erre vonatkozóan kiderül: a jelentős nemzetközi természetvédő szervezet, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága tízpontos állásfoglalásban mondta ki, hogy 

a beruházás eddigi megvalósítása nem okozott jelentős negatív hatást a terület természetvédelmi állapotában. Sőt: egyes változások pozitívan értékelhetők, 

ilyen például a sekélyvizes élőhelyek létrehozása, az új ökológiai élőhelynek számító tocsogós felszínek létrejötte vagy az övcsatorna kialakítása.

Sosem látott volumenű társadalmi egyeztetés zajlott le

Barcza Attila ténykedése nyomán, a Fertő tavi fejlesztést övező problémák és viták rendezése érdekében lezajlott egy több körös, mintegy fél éven át tartó egyeztetéssorozat.

Az elmúlt hónapokban minden érintett szervezet, hivatal, önkormányzat képviselőjével személyesen beszéltem, tárgyaltam. Bejártuk a terepet számtalanszor, illetve minden egyes felmerülő észrevételt és igényt feljegyeztünk”

– idézte fel a politikus.

Mindezeket részletes írásos konzultáció követte, melyhez a térség meghatározó szervezeteit kérte fel Barcza Attila. A kiértékelés tartalmazza a Fertő tó Barátai Egyesület (a fejlesztést folyamatosan véleményező civil szervezet) által készített jelentős, 1500 fős mintán alapuló Fertő-konzultáció eredményeit is.

A lakossági és szervezeti vélemények alapján csaknem százoldalas dokumentum készült, amely részleteiben határozta meg a fejlesztés jövőbeni funkcióit, elemeit. 

A helyiek – mint az a végleges dokumentációból kiderül – támogatják a megfelelő szolgáltatásokkal, medencével és minőségi vendéglátóegységekkel ellátott strandot, a sétahajóforgalom újraindítását, új hajókikötő kialakítását, megfelelő méretű parkoló kiépítését, az ökoparksétányokkal, tanösvényekkel történő kialakítását, az északi vízparti terület közösségi használatba vételét, kutyás strand kialakítását,valamint a déli kikötőnél vízisportbázis létrehozását is.

A társadalmi egyeztetés eredménye egy részletes – mondhatni, minden négyzetmétert érintő – konszenzusos, támogatói nyilatkozat lett, melynek fókuszában a fentiek állnak, vagyis az: mit szeretnének valójában az emberek, a helyiek. Ebben összegzésre kerültek a fejlesztés folytatásának fő irányvonalai is.

Barcza Attila miniszteri biztos. Forrás: ÉKM/Griechisch Tamás

A konszenzust előbb véleményezte, majd – közgyűlési keretek között – megszavazta 15 térségi önkormányzat (96 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett). Sopron önkormányzata már korábban határozatot hozott. A fejlesztésben kiemelten érintett Fertőrákos önkormányzata önálló nyilatkozatot fogadott el, ebben a beruházás mielőbbi folytatását kérik – részletesen kiemelve a turizmus fellendítését célzó fejlesztési elemeket. 

Vagyis a fentiek alapján kijelenthető, hogy nem csak a fejlesztés folytatására, de a konkrét funkciók megvalósítására is egységes álláspont alakult ki a térség önkormányzatai, képviselői részéről. 

A legjelentősebb civil és természetvédelmi, idegenforgalmi szervezetek ugyancsak támogatták a koncepciót, kiegészítések és észrevételek megtételét követően. A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága fentebb már említett állásfoglalásán kívül részletes véleményezést adott a Fertő tó Barátai Egyesület és a Nagy Tavak És Vizes Élőhelyek Szövetsége; illetve személyes szakértői egyeztetés történt a Greenpeace-szel is.

„Tulajdonképpen lefedtük a teljes társadalmat”

– foglalta össze a fejlesztés folytatásáért felelős miniszteri biztos, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium hivatalos oldalán hozta nyilvánosságra a társadalmi egyeztetések újabb eredményét.

Forrás: ÉKM

Többmilliárdos kormányzati forrás áll rendelkezésre a folytatáshoz

Az új koncepcióval párhuzamosan már megszületett a kormányzati döntés arról, hogy kétmilliárd forintos forrásból teljes egészében megújul a vízitelepre bevezető két és fél kilométeres útszakasz. A Fertőrákos és a vízitelep között húzódó utat kiszélesítik, kicserélik alatta lévő elavult közműveket; bővítik kerékpársávval és a horgászok számára kiépített öblökkel. 

A társadalmi egyetértés tehát hosszú évek után megszületett és a kormányzati szándékkal találkozva a Fertő tavi vízitelep végre méltó módon újulhat meg

 – egyedüli, de méltó versenytársaként az ausztriai Fertő tavi idegenforgalmi létesítményeknek.

Nyitókép: Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM)

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
olvaso9
2026. január 22. 10:04
Végre. Példaértékű. (Nagy kérdés, hogy az elején is így történhetett volna.)
Válasz erre
0
0
A ráció prófétája
2026. január 22. 09:25
A Magyarországgal szembeni, folyamatos kettős mérce a környezetvédelemben is jelen van. Az osztrákoknak szabad volt "felbetonozni" a Fertő tó partját, kikötőkkel és strandokkal. A magyaroknak nem szabad. Számomra máig homályos, hogy Bős-Nagymaros esetében is mi történt. Hogyan gondolta azt bárki is, hogy megőrizzük a környezetet a szlovák építkezés ellenére? Ráadásul mindezt abban a Dunában, amit az osztrákok teljesen átépítettek Bécsen belül: youtu.be/EVe1byxe6GY
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!