Hivatalos: 2026-tól nincs Airbnb Terézvárosban

Soproni Tamás, a kerület polgármestere fontosnak tartja, hogy a változtatás csak több mint egy év múlva vezetik be, mert a vállalkozásoknak így lesz idejük felkészülni.

Fazekas Csilla, I. kerületi alpolgármester szerint közös belvárosi szabályozás kell, mert a rövid távú lakáskiadás nemcsak lakáspolitikai, de élhetőségi ügy is. A minta a VI. kerület, ahol már most látszanak a tiltás következményei: több a kiadó és az eladó lakás és az árak emelkedése is megtorpant.

„Budapest belvárosa nem fogadó, hanem otthon” – nyilatkozta az Indexnek Fazekas Csilla. Budapest I. kerületének alpolgármesterét, a Fidesz 1. számú választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Budaváron ismét napirendre került az Airbnb szigorítása, aminek kapcsán a teljes tiltás is felmerült.
Fazekas Csilla a napokban egyeztetésre hívta a belső városrészek polgármestereit, egy, „a belváros képét alapvetően átformáló szabályozás” kidolgozása ügyében – a minta a VI. kerület, ahol ez év január 1-jétől hatályba lépett a közösségi lakáskiadást tiltó rendelet. Ennek hatására több lett a kiadó (28 százalékkal) és az eladó ingatlan (33 százalékkal), és a bérleti díjak emelkedése is megtorpant.

Ezt is ajánljuk a témában

Soproni Tamás, a kerület polgármestere fontosnak tartja, hogy a változtatás csak több mint egy év múlva vezetik be, mert a vállalkozásoknak így lesz idejük felkészülni.

A budavári alpolgármester szerint ez egyszerre „lakáspolitikai és élhetőségi ügy” is, ezért fontos a környező kerületek vezetőivel való párbeszéd és közös szabályozás. És mert a háttérben egyre többen teszik fel a kérdést:
„Budapest belső kerületeiben valóban van-e még helye a tömeges lakásturizmusnak?”
A lap mindezzel kapcsolatban felemlíti az ingatlan.com a témával kapcsolatos részletes elemzését, illetve kiemeli, hogy Budapesten egyelőre csak részleges Airbnb-stop van, 2026 végéig tartó moratóriummal:
„2025 januárja óta nem lehet új engedélyt szerezni rövid távú lakáskiadásra, vagyis új szereplők nem léphetnek be a rendszerbe. Ez azonban nem jelent teljes tiltást. Azok a lakások, amelyek már korábban megszerezték az engedélyt, továbbra is kiadhatók rövid távra, akár belföldi, akár külföldi turistáknak.”
Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét is idézik, aki szerint a terézvárosi albérletpiac nem csupán az Airbnb-tiltás híre miatt változott az elmúlt időszakban,
az Otthon Start program is közrejátszott:
„A fix 3 százalékos kamatozású hitel sok bérlőt ösztönzött arra, hogy első lakását megvásárolja, ami csökkentette az albérletek iránti keresletet.”
Jelenleg egyébként a rövid távú lakáspiac szabályozására több lehetőség is rendelkezésre áll, így például korlátozható a kiadható napok száma vagy a tevékenységhez társasházi engedély kell.
Fazekas Csilla emlékeztetett arra is, hogy egész Európában szigorodnak az Airbnb-vel kapcsolatos szabályok.
Nem véletlenül, hiszen más, a lakókat sokszor zavaró hatásai mellett „a rövid távú lakáskiadás lakásokat von el a hosszú távú piacról, felhajtja a befektetési keresletet, és árversenybe kényszeríti a helyi lakosokat, különösen a fiatalokat”. Ennek következményét drasztikusnak tartja, hiszen az alacsonyabb jövedelmű családok hátrányba kerülnek, ami a belső kerületek fokozatos kiürülését, végső soron bulinegyeddé válását hozhatja magával – ezért kell a közös fellépés és az egységes szabályozás.
A politikus azt is elmondta, az I. kerületben másként is igyekeznek rendet tenni a lakáspiacon, például az üresen álló lakásokat évi 2000 forint négyzetméterenkénti építményadó terheli. A cél ezzel is ugyanaz, mint a rövid távú lakáskiadás visszaszorításával: ösztönzi a tulajdonosokat a hosszú távú bérbeadásra vagy a beköltözésre.
Azaz a lakásoknak elsősorban otthonként kell hasznosulniuk, nem befektetési eszközként vagy szálláshelyként.
Nyitókép: Facebook