Lázár János elárulta, mi a kastélyok örökbefogadásának motivációja (VIDEÓ)

Kiemelt cél nemzeti örökségünk méltó megőrzése.

Takács Károly polgármester kijelentette, komolyan gondolják az épületegyüttes átvételét, működtetését, hiszen a városatyák döntő hányada gyakorlatilag nagyobb vita nélkül egyetértett a pályázat beadásával.
Az oroszlányi önkormányzat egyike annak az első négy győztesnek, amelyek sikerrel indultak a tavaly meghirdetett kastélypályázaton, a város a majki Esterházy-kastély és a hozzá tartozó ingatlanok új gazdája lesz. Országosan nagy vita kísérte azt az elképzelést, hogy az állam lehetővé teszi vállalatok, önkormányzatok számára értékes ingatlanok „örökbefogadását”, de az első tapasztalatok egyelőre megnyugtatóak.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiemelt cél nemzeti örökségünk méltó megőrzése.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár a látogatók szép számmal érkeznek, a költségek nagyok.
Ezt is ajánljuk a témában
Hódmezővásárhely pályázata is befutó lett, így csongrád-csanádi megyei jogú város felelhet a jövőben a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyért.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a döntés bejelentésekor azt mondta,
értékes, jól előkészített, megalapozott pályázatokról dönthetett – a szakértők előzetes véleménye alapján – a kormány nevében a nyertesekről.
Ez utóbbiak arra vállalkoztak, hogy átveszik az államtól a kastélyok működtetését, fejlesztését, jó gazdái lesznek az ingatlanoknak. S ami rendkívül lényeges, a nagyközönség számára észszerű jegyárak mellett hozzáférhetőek, látogathatóak lesznek az épületek az év 300 napján.
A Komárom-Esztergom vármegyei Oroszlányhoz tartozik a Majkpusztán található műemlékegyüttes, amely a 18. században épült az osztrák kamalduli rend szerzetesei számára. A komplexum közepén egy templomnak az alapjait tették le 1753-ban, de az épületnek csak a tornya készült el. E körül húzták fel a tizenhét rendkívül puritán cellaházat – ezek mindegyike saját szobával, kamrával, kápolnával, padlással, pincével rendelkezett és járt hozzá még egy kis kert is –, amelyben a hallgatási fogadalmat tett szerzetesek éltek, akik így jóformán csak dolgoztak, imádkoztak, elmélkedtek, ebben pedig nagy segítségükre volt a levendula, a nyugalom fűszere, amelyet itt termesztettek.
Volt még itt egy kolostor is, ez volt a rendi élet központja, itt alakították ki a rend közös helyiségeit.
II. József azonban 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendet, ezután az ingatlan az Esterházy család tulajdonába került. Gróf Esterházy Móric (1807-1890), a későbbi miniszterelnök azonos nevű nagyapja átalakíttatta a kolostorépületet vadászkastéllyá – eredetileg barokk stílusban készült, később azonban klasszicista elemekkel is kiegészült –, amely így a főúri család vidéki rezidenciájaként szolgált. Az épületegyüttes mellett egy nagyon szép park, valamint egy tó található. Itt született egyébként az ifjabb Esterházy Móric (1881–1960) gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt, emlékét most egy szobor őrzi.
A hányattatott sorsú majki műemlékegyüttes korábban, még a tanácsi, illetve a demokratikus rendszerben is – az 1980-as évektől kezdve a 2000-es esztendők elejéig – volt már a város tulajdonában, de később visszakerült az államhoz, mert rengeteg pénzt, mintegy ötmilliárd forintot kellett rákölteni a felújításra. De most, hogy rendbe tették az épületek többségét, az önkormányzat úgy vélte, a jövőben képes lesz a működtetésére, fejlesztésére, ezért határozott úgy a képviselő-testület, hogy indulnak a pályázaton – mondta el a Mandinernek Oroszlány polgármestere.
Takács Károly kijelentette, új turisztikai üzletágat szeretnének itt kialakítani, hiszen
nemcsak a műemlékegyüttes lehet vonzó a turisták, kirándulók számára, hanem a néhány száz méterre felépített bányászati múzeum,
amely igazi műszaki látványosság, és nagy a látogatottsága, a két intézményt pedig össze kell majd kapcsolni. Emellett újra kell indítani az éttermet, amely jelenleg csak kávézóként működik, a cellaházak pedig hotelként is működhetnek a jövőben, és be szeretnének kapcsolódni a konferenciaturizmusba is, hiszen van erre alkalmas helyiségük. S miután itt van egy kerékpárút csomópontja, a biciklizők számára is szolgáltatást kell nyújtaniuk.
A kastélyegyüttesre a közeljövőben nem kell túl sokat költeni, mert szépen rendbe hozták az elmúlt években, mind a fogadóteret, mind a két pavilont teljesen felújították a kor stílusának megfelelően. Ez alól kivételt jelentenek a cellaházak, amelyeket a 80-as évek végén vállalatok kaptak meg használatra, renoválták is ezeket az akkori színvonalnak megfelelően, de azóta csaknem 50 év telt el, leromlott az állapotuk, így újra akad rajtuk bőven tennivaló. S miután a munkálatokat a legszigorúbb műemléki előírások szerint kell elvégezni, ez sok pénzbe kerül – közölte Takács. S emellett egyéb teendő is van, például az utakat is meg kell csinálni.
Persze joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy önkormányzat számára nem túl nagy falat-e egy ilyen épületegyüttes fenntartása, jövőbeni fejlesztése. A polgármester kijelentette, a meglévő adatok birtokában már készített az önkormányzat egy előzetes üzleti tervet – hiszen ez része volt a benyújtott pályázati anyagoknak –, amelyből az derült ki, hogy hosszabb távon nyereségessé tehető az ingatlankomplexum működtetése, a város ugyanis nem vállalhatja fel a tartósan veszteséges üzemeltetést.
Bár a műemlékegyüttes meglehetősen ismert és népszerű a magyar turisták körében – de már egyre több külföldi is meglátogatja –, a szolgáltatások bővítésével, hatékonyabb marketinggel még vonzóbbá tehető – jelentette ki Takács Károly.
Létre fognak hozni egy, az önkormányzat tulajdonában lévő társaságot – nonprofit kft.-t –, amely ezt a vagyontömeget működtetni tudja.
A vendégek toborzása, a szállások kiadása, az étterem működtetése, a hirdetések megjelentetése és még sok más egyéb feladat komoly követelményeket támaszt az itt dolgozók számára.
Akkor ezek szerint komolyan gondolják, hogy belevágnak – tettük fel a kérdést annak apropóján, hogy amikor Lázár János kihirdette a győzteseket, a két önkormányzat megnevezése után hozzátette, „amennyiben komolyan gondolják”.
„A miniszter úrnak kiváló a humora, időnként tréfásan szokott fogalmazni – ezt pozitív értelemben állítom –, nyilván arra utalt, hogy az önkormányzatok akkor kaphatják meg a kastélyokat, ha a képviselő-testületek minősített többséggel meghozzák a szükséges döntéseket” – fogalmazott a polgármester. A polgármester azzal folytatta, hogy
valóban komolyan gondolják az épületegyüttes átvételét, működtetését, hiszen a városatyák döntő hányada gyakorlatilag nagyobb vita nélkül egyetértett a pályázat beadásával.
A pozitív eredménnyel azonban nem zárul le a folyamat, számos határozatot kell még meghozniuk a tulajdonba adás feltételeiről, a vagyonelemek működtetéséről, de ezekben az esetekben is arra számít Takács Károly, hogy a képviselő-testület egyhangúlag vagy csupán egy-két ellenszavazattal fogja ezeket támogatni. A városban ugyanis egyetértés van abban a tekintetben, hogy Oroszlány hasznára válik, hogy a jövőben az önkormányzat visszakapja és hasznosítja ezt a csodálatos építészeti remekművet – mondta a polgármester.
Fotók: Forgács József