Ezért fontos a kastélyok örökbefogadása – mutatjuk az adatokat!

Hosszú hónapok óta hangos a sajtó a kastélyok örökbefogadásának ügyében, a honi ellenzéki média, valamint a baloldali politikusok nagy előszeretettel csámcsognak a témán, amibe igyekeznek minden rosszat belelátni. Pedig a kastélyok fenntartása nem kis mulatság, a NÖF által rendelkezésre bocsátott adatok alapján éves szinten könnyen elérheti akár a kétszázmillió forintot a fenntartás végösszege helyszínenként. Az utóbbi években sikerült több olyan kastélyt is felújítani és régi pompájába visszaállítani, amely korábban már erősen lepusztult állapotban volt, így újult meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastélytól kezdve a Fenékpusztai Majorságon át a geszti Tisza-kastély.  

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint a kastélyoknak jól szervezett működtetésére nagy igény van. A tárcavezető példaként említette a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a geszti Tisza-kastélyt vagy a fertődi Esterházy-kastélyt, amelyek szerinte nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt. Lázár szerint az örökbefogadás lényege, hogy először nagy magyar vállalatoknak, mint amilyen az OTP, a Mol, a Richter és más nemzetközi háttérrel is rendelkező nagyvállalatok, felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe. 

– ismertette a miniszter korábban, aki szerint a projekt lényege, hogy a nagyvállalatok a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően.  

Gondos gazda kerestetik 

Lázár János a témával kapcsolatban kedden délelőtt tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amelyben azt írta, hogy a hiedelmekkel ellentétben az egyes kastélyok örökbefogadása szigorú feltételekhez kötött és a próbaévben nyolc épület kaphat új esélyt, örökbefogadásukra október 31-ig várják a befektetők pályázatait.  

– ismertette a miniszter. 

Lázár János kiemelte, hogy a győztes vállalatoknak az ingatlanokat 10 év alatt kell felújítaniuk, ami épületenként 10 milliárdos nagyságrendű befektetést jelent. Szavai szerint, ha egyes nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak örökbefogadnak egy-egy ilyen műemléket,  

A látogatószám alapján van igény erre 

De a teljesség igénye nélkül táblázatba szedtük a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. adatai alapján a kastélyok látogatottságát: 

Mint azt fentebb is jeleztük, a kastélyok fenntartása nem csak játék és mese, kiadási oldalon nagy összegek vannak: elég csak megnézni a füzérradványi Károlyi-kastély esetében mekkora összegekről van szó, amelyet majd természetesen az épületet örökbe fogadó vállalatnak kell állnia: rezsivel együtt a tavalyi évben összesen 290 028 873 forintot kellett költeni, de ha azt hinnének, csak ez kiugróan magas, hát nem, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély rezsi- és fenntartási költsége is elérte a 2023-as évben a 243 436 963 forintot.  

A kastélyok örökbefogadásának projektje, amelyet az Országgyűlés már elfogadott, jelenleg abban a fázisban áll, amikor a cégek kiválthatják azt a dokumentumcsomagot, amivel tudnak tájékozódni a témában és ami után majd be tudják adni az örökbefogadási pályázatokat. Valamennyi kastélyra igaz, hogy a kastélyok felújítása csak részben történt meg: leggyakrabban azok a részek nyíltak meg, ahol a kiállítás van, ahol az érdeklődőket körbe lehet vezetni.  

– árulták el a Mandinernek, majd úgy folytatták, a műemlékvédelem területén ugyanolyan fontos, hogy ezekről az épületekről gondoskodjanak, ám ezek mind-mind sokmilliárdos tételek.  

A már átadott kastélyok a bevételt is elkezdték termelni, a látogatók belépőt fizetnek, mindegyikben van shop és kávézó, amelyek mind hozzájárulnak a a műemlékhelyszínek fenntartásához. A NÖF által közölt adatok szerint a legfőbb kastélyok az elmúlt években az alábbi bevételre tettek szert: 

Nyitókép: NÖF