amelynek vezetői eddig jórészt a demokrata párti adminisztráció égisze alatt politizáltak, például az orosz–ukrán háború ügyében. Utóbbi kapcsán végre megnyílt az érdemi esély a tűzszünetre és a békére, ami a magyar kormány egyik kiemelt külpolitikai célkitűzése, ezt a viták ellenére a féléves uniós soros elnökség alkalmával is képviselte.
A széljárás tehát megváltozott, a patrióta és szuverenista álláspont elképesztően erős támogatót kapott a tengerentúlon. Ám ezt az esélyt most – fogalmazzunk úgy – készpénzre kell váltani. A megváltozott nemzetközi környezet egyelőre pusztán lehetőség, igaz, annak erős. A lényeg mégis valahogy így foglalható össze:
ahogy az új amerikai vezetés a hazája boldogulását teszi az első helyre, úgy Európának s benne Magyarországnak is így kell tennie.