Baj van? Egyre kevesebb víz érkezik hazánkba

Nyitókép: Shutterstock

Közel két év alatt összesen 60 százalékkal fog nőni a vízügyi igazgatóságoknál dolgozók bére, amelyet átlagosan 30 százalékkal már tegnaptól megemeltek – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, aki többek között arról is beszélt, 

Ennek kapcsán kiemelt: a vízmegtartásnak vannak olyan elemei, amelyek agrár-technoló­giai kérdések, ezeket nem lehet a vízügy hatáskörébe vonni. „Céljaink közt szerepel, hogy a már meglevő, öntözésre és belvíz elvezetésére is alkalmas csatornáinkat a lehető legjobb állapotba hozzuk” – árulta el az államtitkár. Azt is hozzátette: „Egy közös minisztériumba szerveztünk három felelősségi kört: a vízgazdálkodást, a vízvédelmet és a víziközmű-szolgáltatást, amivel a vízügyes társadalom kérését is teljesítettük” – fogalmazott az államtitkár.

A politikus az interjúban kifejtette: számos beruházásba fogtak a korszakváltás szellemében, például elkészült a Vének és Gönyű közti torkolati műtárgy, amely megakadályozta a Mosoni-Duna visszaduzzasztását Győr irányában. Ugyanennek a műtárgynak azonban vízvisszatartási szerepe is van. 

Emellett az állam számos civil kezdeményezést vagy településfejlesztési programot támogat, például kis patakoknál duzzasztással is sikerült már javítani a mikroklímát. Célunk, hogy ez a szemlélet elterjedjen, mert vissza kell adnunk a tájat a víznek és a vizet a tájnak – magyarázta.

V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a Nyírség már félsivatagos területnek minősül, ezért az ott futó Vizet a tájba! program mintaprojektnek tekinthető, az innen szerzett tapasztalatokat pedig máshol is hasznosítani fogják. 

„Nemcsak arról van szó, hogy öntözünk a visszatartott a vízből, 

Legalább akkora közhasznot jelent, ha a visszatartott vízzel növeljük a talaj vízháztartását, a Nyírségben is éppen ez történik” – mondta a szakember.

Mint ismert: csatornáink jelentős részét a belvizek levezetésére tervezték. Ötven éve a csatornákat leengedik télen, hogy a hóolvadás ­miatt kialakult belvizeket a csatornahálózat be tudja fogadni, de újabban nem sokat esik a hó. Az államtitkár szerint éppen ezért le kell folytatni azt a vitát, hogy tényleg kiürítsék-e a csatornákat és levezessék-e teljes mértékben a belvizeket, hiszen ma már az aszály jóval nagyobb gazdasági kárt okoz, mint az árvíz.

Egyes nyugati országokban úgy bénított meg turisztikailag frekventált helyeket a vízhiány, hogy nemcsak locsolni nem lehetett, de zuhanyozni sem” – emelte ki V. Németh Zsolt, hozzátéve, hogy hazánkban egy olyan évszakban, amikor a hőmérséklet és a csapadékmentes időszak is rekordokat döntött, állami és önkormányzati víziközmű-szolgáltatók által elrendelt vízkorlátozást nem kellett életbe léptetni.

V. Németh Zsolt úgy véli, paradigmaváltásra van szükség, „hiszen az árvízvédelmi rendszerünk arra épült ki, hogy mentesítsen bennünket a veszélytől a víz elvezetésével”.

– szögezte le.

„Az utóbbi években nagyságrendileg 450 milliárd forint értékben fejlesztettünk, például hét Tisza menti árvízcsúcscsökkentő tározót építettünk, de történt fenntartási eszközfejlesztés is 20 milliárd forintból. Most az önkormányzati védvonalaknal kell figyelmet szentelnünk, ezért Esztergomban már épül az új árvízvédelmi rendszer, de számos más helyszínen is részletes vizsgálatra és tervezésre van szükség. Itt olyan településekre gondolok, mint Vác, Kismaros, Dunaszekcső, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Kisapostag, Bár és Baja. A Tisza mentén is növeljük az árvízi biztonságot. A jelenlegi fejlesztési ciklusban mintegy 40 milliárd forintnyi beruházást tervezünk a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerén” – sorolta a szakember.