Nem gondolom, hogy csak úgy félre kéne állnia a Tisza majdani jelöltje miatt
A minimum az, hogy előválasztáson a választók dönthessék el, kit szeretnének látni a Fidesz kihívójaként.
Ha valamiből elege van a választóknak, az éppen az, hogy akár füstös szobában, akár a közösségi médiában megüzenve politikusok határozzanak a jövőjükről.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
„Magyar Péter ma azt üzente – teljesítménytől függetlenül – az összes egyéni országgyűlési képviselőnek, hogy 2026-ban »próbálják ki« magukat a privátszférában. Én, személy szerint a civil és a politikusi munkám során is mindig hittem a munka és az emberek iránti alázatban, mintsem hogy egyszemélyben kinyilatkoztassak dolgokat. De akkor hadd mondjam el, hogy nekem szerencsére 15 éven keresztül volt alkalmam »kipróbálni magam« a privát szférában is, és ezalatt az idő alatt soha nem szorultam sem NER-es, sem más kormányoktól kapott állásokra, sőt még a házastársam közbenjárására sem. Sem újságíróként, sem a Harvard Egyetemen kutatójaként, sem Afganisztánban, amikor a háború sújtotta falvakban segítettem az embereket, sem itthon a civil szférában anyaotthonokban vagy például a Helsinki Bizottság munkatársaként.
Viszont egyéni képviselőként kétszer is legyőzve a Fideszt, Óbuda-Békásmegyeren rengeteget tanultam a választók iránti tiszteletről, lojalitásról és az elköteleződésről. Arról, hogyan álljunk ki fideszes ingatlanspekulánsok ellen sikerrel, hogy megvédjük – mondjuk – a zöld területeinket, vagy hogyan szerezzük vissza a szakrendelőinket. Önkéntes ápolóként a János kórházban pedig megismertem – többek között – az egészségügy elképesztő problémáit, a gyerekvédelemben pedig az elmúlt 14 évben a legkiszolgáltatottabbak helyzetét. Képviselőként hasznosabb a közvetlen tapasztalatszerzés, mint a Wikipédiából tájékozódni konkrét ügyekről.
Nem hiszem, hogy ma, a kétnaponta változó választási törvény árnyékában bárki abban a helyzetben lenne, hogy egyszemélyben eldöntse: ki, melyik körzetben képviselje a választókat 2026 után. Erről továbbra is az emberek fognak közvetlenül dönteni, akár előválasztás során. Ha valamiből elege van a választóknak, az éppen az, hogy akár füstös szobában, akár a közösségi médiában megüzenve politikusok határozzanak a jövőjükről.
Hiteles egyéni képviselők indulása nem, hogy nem veszélyezteti a kormányváltást, hanem pont, hogy segíti azt.
Pluralizmust és kétpártrendszert egyszerre hirdetni pedig inkább csak tréfás.”