Új korszak kezdődhet a Dunán átívelő közlekedésben, sokan fellélegezhetnek

Az új Duna-híd régóta megoldásra váró közlekedési problémákat fog orvosolni.

Még közelebb került a turisztikai látványosság az átadáshoz.
Nyitókép: Képernyőfotó
Először kettő, majd tizenkettő, majd mintegy harminc ember ritmikus mozgásával indult el a terheléses mérés a Sátoraljaújhelyen épülő, a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő Nemzeti összetartozás hídján. Ez egy újabb mérföldkő lett abban a folyamatban, amely a turisztikai élményelem átadását előzi meg – hangzott el a Zemplén Televízió összeállításában.
Dunai László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és szerkezetek tanszékének egyetemi tanára hallgatóival valamint helyi diákokkal közösen végezte el ezeket a feladatokat. Az egyetemi tanár ismertette, hogy a gerjesztő hatásokra a szerkezet jól reagált,
azokat a jelenségeket mutatta, amelyekre a tervezés során számítottak.
Dunai megjegyezte, hogy „ez egy különleges híd. Nem az volt a célja, hogy komfortot biztosítson, mint általában egy gyalogos híd. Itt az volt a cél, hogy megfelelően mozogjon, (...) és élményt adjon azoknak, akik rámennek”. A mérés második napja a statikus terhelésről szól, amikor több száz kilogramm homokzsák kerül majd a híd különböző pontjaira.
Az egyetemi tanár megjegyezte, hogy
a legnagyobb terhelés hatására nagyjából 50 centiméteres lehajlásra számítanak.
A kötélhíd hossza több mint 700 méter, hat acélsodronykötél tartja a magasban, ezzel a technológiával a leghosszabb a világon – hangzott el a riportban.
A Zemplén Televízió beszámolóját alább tekintheti meg: