Nyivákol a kézből etetett Telex

„»El a kezekkel a Telextől!« – harsogja a Telex minapi véleménycikkében. A gyanútlan liberális vagy kevésbé liberális újságolvasó pedig a címet látva azonnal a szívéhez kap, majd ijedten elkezdi falni a lap írását. Remegve futja át a teljes művet, közben gyöngyözik a homloka, kiszárad a szája, és annyira próbál koncentrálni, hogy még a Klubrádiót és az ATV-t is lehalkítja. Hiszen botrány van, óriási, újfent kitört a fasizmus, veszélybe került a sajtószabadság. Az a százszor-ezerszer elsiratott sajtószabadság.

Igen, igen, hazánk sajtójának a szabadsága egy egészen különleges hungarikum, olyan speciális valami, amely 2010 óta havonta megszűnik, de minimum végveszélybe kerül. Akkorába, hogy az ellenzéki sajtó önmaga haláltusájáról, kivéreztetéséről öles betűkkel, szemléletes címlapok segítségével számol be. A legbátrabb újságírók pedig dühösen, emelt hangon kérik számon tizensok éve hol Lázár Jánost, hol Gulyás Gergelyt, hogy miért nem válaszolnak a »független« sajtó kérdéseire, és miért olyan végtelenül gonoszak, hogy minduntalan betiltják az ellenzéki lapokat.

Ilyenkor a sajtót heti rendszerességgel tájékoztató miniszterek nyelnek egy nagyot, megpróbálják visszafojtani a kitörni készülő röhögésüket, és komoly arccal igyekeznek elmagyarázni a saját magukat betiltott, megfélemlített és bebörtönzött újságíróknak identifikált tollforgatóknak, hogy épp a huszadik perce beszélgetnek velük, és hogy ahol a becses Pulitzer-emlékdíjas kérdéseiket fel méltóztatnak tenni, az nem egy szigorúan őrzött börtön, hanem a Kormányinfó, ahol senki nem akarja őket se bántani, se megverni. Néha még kávét is kapnak. De válaszokat minden esetben.”

***

Nyitókép: Facebook