Orbán Viktor: A Tisza Párt végül magyar fiatalokat küldene katonának Ukrajnába! (VIDEÓ)

Brüsszel ki akarja préselni a pénzt Magyarországból, hogy Ukrajnának adja – mondta a kormányfő.

Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.

Újra jelentkezik a Mesterterv, ahol Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elemzik a hét legfontosabb politikai eseményeit.
A műsor középpontjában ezúttal a Fidesz 31. kongresszusa áll: sikerült-e valódi erődemonstrációt tartani, mit üzen a tömeges részvétel, és miért vált szükségessé 41 egyéni választókerületben új jelöltek állítása egy alapvetően győztes politikai közösségben.
Nézze meg a Mesterterv teljes adását a Mandiner YouTube-csatornáján!
A beszélgetés kitér a kormánypárt új kampányszlogenjére, a „Biztos választásra” is: mennyire ragadja meg a kor hangulatát a biztonság üzenete egy háborúkkal és globális feszültségekkel terhelt világban, és valóban ez-e a választás tétje?
Külön foglalkoznak azzal, hogyan próbálta tematizálni az új szlogent az ellenzék, élén Magyar Péterrel, illetve, hogy egy látványos médiahekk végül kinek az érdekeit szolgálta. Szóba kerül az is, miért hallgat most a politikai elemzők egyik legismertebb arca, Török Gábor, miközben korábban markánsan kritizálta a kormánypárti kampánylogikát.
A Mesterterv nemzetközi kitekintésben is erős adással jelentkezik: a vendégek elemzik a Fidesz kongresszusára érkezett rangos külföldi videóüzenetek politikai jelentőségét Giorgia Melonitól Donald Trumpig, és azt a baloldali narratívát, amely Magyarország elszigetelődéséről szól. Felmerül a kérdés: ha most lenne Tisza-kongresszus, kik állnának melléjük a nemzetközi politikában?
Az adás foglalkozik az Orbán Viktor ellen irányuló brüsszeli befolyásszerzési törekvésekkel is. A Politico és a Weltwoche cikkei kapcsán szó esik arról, mennyire tekinthetők ezek már nyílt beavatkozási kísérleteknek, és milyen forgatókönyvek rajzolódhatnak ki a 2026-os választás előtt?
Végül terítékre kerül Ukrajna uniós finanszírozása, annak magyarországi gazdasági következményei, valamint a közvélemény-kutatások körüli egyre élesebb viták: manipulációról, önbeteljesítő jóslatokról és a baloldali kutatóintézetek hitelességéről is szó esik, a DK–Medián-ügytől Puzsér Róbert kritikájáig.