Civilizációs pont közeledik, amikor eldől, túlél-e az európai civilizáció

Emberi méltóságunk abból fakad, hogy minden más teremtménnyel szemben mi is Isten képmására vagyunk teremtve – hangzott el az Axioma Központ keddi bemutatkozó rendezvényén Budapesten. Az intézet alapító elnöke, Giró-Szász Áron ehhez hozzátette: a kereszténységen kívül nincs logikailag koherens és stabil meghatározása az ember méltóságának.

Az igazgató az eseményen arról is beszélt, az Axioma missziójának alapja az, hogy Isten szereti a világot, ebből fakadóan pedig szeretet és szolgálat jellemzi majd az új agytrösztöt. „Az igazság szeretet nélkül mit sem ér” – figyelmeztetett. Mindezt részletezve kifejtette: közéletileg aktív és tudatos kereszténységet szeretnének építeni, amely hatással van a világra. Attól, hogy valami meghatározó, nem feltétlenül uralkodó – oszlatta el azt a félreértést, hogy a keresztény civilizáció kizárólagosságra tartana igényt, ugyanakkor Giró-Szász Áron szerint a korszellemnek sem szabad behódolni, amely csöndre inti a keresztényeket és amely csak a személyes élvezetek keresésére ösztönöz. 

Minden szabad, de nem minden használ

Az aktuális korszellem naponta jelentkező fenyegetése ugyanis, amely a családokat és egyéneket leginkább mérgezi, a felborult szexuáletika, a szexualitás először identitássá, majd politikai termékké vált – figyelmeztetett, majd arról beszélt, 

Mindent szabad, de nem minden használ, figyelmeztetett Giró-Szász Áron, aki hozzátette: senki felett nem fognak pálcát törni, azonban kizárólag olyan gondolati- és értékrendszer adhat gyógyulást a társadalomnak, amely rendezett és koherens szexuáletikával rendelkezik. 

Olyan alternatívák és közpolitikai javaslatok megalkotására törekszik majd az Axioma Központ, amely megadja a szükséges válaszokat a magyar társadalmat ma érő kihívásokra. November végén új keresztény közéleti portált indít a központ, létrejön az Axioma Kiadó, Földi-Kovács Andreának pedig új műsora indul Carpe Deum címmel. 

Keresztényként gondolkodó keresztényekre van szükség

A rendezvényen előadást tartott az ADF International nemzetközi keresztény jogvédő szervezet stratégiai kapcsolatokért és képzésért felelős igazgatója is, aki hangsúlyozta: az értékvesztés folyamata egyre erőteljesebben tetten érhető civilizációnkban. Sophia Kuby szerint azonban mára már

Az igazgató a keresztény agytrösztök jelenkori Európában betöltött szerepét elemezve kiemelte, a romboló tendenciákkal szemben Magyarország védettebb, mint a többi európai állam, a figyelmeztető jelekre azonban nem szabad legyinteni. Az agytrösztök jelentősége éppen a figyelemfelhívás lehet. „A nyugati világ elsöprő erővel válik egyre inkább nem kereszténnyé” – mutatott rá, éppen ezért szükségesnek tartja a keresztény álláspont nyilvános képviseletét. Mint mondta, 

A keresztény küldetés ma az, hogy elkülönüljünk a tömegtől – hangsúlyozta, majd a megalakuló központ figyelmébe ajánlotta annak programját, hogy a keresztény értékrendnek megfelelő meglátásokkal támogassa a társadalmi párbeszédet és akár a jogalkotást is. 

A föld sója és a világ világossága

A nyugat ma gazdasági-politikai instabilitással küzd, miközben morális dekadenciába és megosztottságba süllyed – emelte ki elemzésében a keresztény jogvédő szervezet munkatársa. Civilizációs pillanathoz közeledünk, elérkezhet az a pont, amikor elveszítjük a kapcsolatot azzal, ami korábban naggyá tett minket – figyelmeztetett, majd arról beszélt, drámai ideológiák, köztük a kulturális marxizmus támadása alatt állnak társadalmaink. 

Az előttünk álló kérdés az, milyen választ adhatunk ebben a civilizációs pillanatban mi, keresztények – a válasz pedig a só és a világosság, utalt Szent Máté evangéliumára: „Ti vagytok a föld sója és a világ világossága”. 

Ha elveszítjük azt, ami kereszténnyé tesz minket, megszűnünk sóként működni – mondta, rámutatva arra, számos keresztény agytröszt és szervezet már csak a fősodor üzeneteit ismételgeti papagájként. 

Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy hibás megközelítés defetizmusba merülni, vagy kivonulni a világból – ez nem az autentikus keresztény álláspont. A búslakodás és siránkozás keveset kínál és még kevesebb eredményt hoz – hangoztatta, hozzáfűzve: a helyzetelemzés után a fény szerepének felvállalása, a cselekvés következik. A kultúra alakításához és átalakításához arra van szükség, hogy elegendő ember gondolkodjon a fontos kérdésekről azonosan, nem elegendő azonban a keresztény gondolatiság terjesztése, 

A keresztény hit személyes jellegű, de egyben közösségi küldetése van, amelyet a többség elmulaszt szem előtt tartani. A közösségi aspektus kijelöli a mai keresztények feladatát, amely nem az önmagunkba fordulás. „A keresztény hit ereje nem egyeztethető össze egy köldöknézegető élettel, a posztkeresztény nyugatnak azonnali hatállyal szüksége van keresztényekre, keresztény gondolkodással” – hangsúlyozta budapesti előadásában Sophia Kuby. 

Nyitókép: Mandiner/Vágvölgyi Gergely